Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-08 / 56. szám
1941. március 8. ZÁLAMBGYM ÚJSÁG 3 log csinos legény; hetyke bajsza, na meg a tenger mélykék szeme egyenesen észt veszejtő. De, hát csak |>ór ! Örzsike azonban igazán szerette és elment vele Márton plébánoshoz . onnan már mint Balogné jött ki. Oh ! de az apai és testvéri keményszívüség soha nem enyhüli meg s Örzsike szegényen és elhagyatottan halt meg. hátrahagyva kicsijét a Balázskál. 25 év múlva aztán. 1378 április 21-én Mátyás úr l'ia, István, igyekezeti reparálni és jóvátenni az apai és lőst - véri keményszívüségrt kiadva Balázsnak az anyai just. Aztán elszáguldok tőlük az idők szárnyán és 1548-ban. megszámlálom a Szécliy urodalom portáit. Az urődatom Lelenye, Béc, Egyedula, Her jó, Gsitár és Szentgyőrgy, 211 portál számlált, tehát a lakók száma 2 ezer körül lehetett. Ez volt tavasszal. Nyáron pedig iü járt a török és elégetett 61 portát. A következő években meg a pestis dúlt a fal- .vakban. A nép. a szegény nép. amely halálos rémülettel látta a kérlelhetetlen halál kaszabolá. sát, egészen tejét vesztette. A nagy zavarban végül is rablók szállodák meg J.előnyét és parancsoltak. uralkodtak, nraskodtak a szegény né- }>en, amelynek a török-futás után úgysem sokja maradt. De amije maradt, most az is eltűnt a rablók feneketlen zsebében. Meg is írja Ke- recsényi László, szigetvári kapitány, Nádasdy Tamásnak 1555. nagypéntekén : »most immáron Zalában is támadtak haramiák, kik csodálatos gonoszságokat cselekszenek. Letenyén vagyon a szállások ; az elöltök járónak Kenéz Ferenc a neve. Többel Morgav mond Nagyságodnak...» A haramiák mégis kivesztek, de a török nem. Már 1578-ban Letenye is adózik neki. De még sem kímélte, hanem tovább rabolta és pusztította. 1609, évre aztán a 211 portából mindössze másfél maradt. , > Ezenközben a lakók új hitre is tértek. A Szé- chyek. mint annyi főúri családunk, a XVI. század második felében előbb evangélikusok, majd reformátusok lettek. Letenyén aztán ev.. majd lief, lelkész is lett. .Pártfogolták is a jó tanulókat a S'zéchyek. Egyik párt fogói tjük. Lethenyei Mátyás. 1596-ban répceszentgyörgyi ev. lelkész lelt. Lethenyei István, aki itt 1580 körül születeti és Wittenbergben tanult. Sárváron. .Csep- regen. majd Kőszegen volt ev. lelkész. •A Széebyek 1630 körül visszatértek. Széchv Péter 1672-ben Felsőlendvárói és egyéb birtokairól a protestáns lelkészeket elűzte. Talán ekkoriban újult fel a bécr plébánia is. Mindenesetre a XVIII. század elején már állt. 1690-ben a török rémtől js megszabadult, de a letenyéi urodalom 6 falujából három, akkor már eltűnt a föld színéről. Többé nem is támadtak fel. 1703-ban Letenyén. Bécen ésEgyed- után, ahol ma í ezer ember él, mindössze 44 családot. azaz körülbelül 200 lelkei talált az összeíró hatóság. Volt nekik 163 igás állatuk. 168 sertésük, 57 kas méhük, Í96 kapás szőlőjük és vetettek 165 soproni mérő gabonát. Bizony mindez nem sok. A plébánia és iskola Bécen alakult meg, de a főtemplom és iskola igen szánalmas állapotban voll. Azért 1778-ban Szály püspök el is rendeli a helyszínen, hogy a 13 éyvel azelőtt épített letenyei templom mellé kell helyezni a plébánialakást. Vullana István plébános 1780-ban át is mént Bécről Letenyére lakni. Anyakönyveit 1723 óla vezetik. Igen sok bejegyzés. érdekes adat található benne. Íme, egy- kettő. — 4848 októberében Perczel Mór az iIly- pékkel barcoll itt. A harcban elesett 3 honvédet. a letenyei temetőben október 17-én temei- ^ék el. 1855-ben a kolera a plébániában 80 ambert vili el. 1864-ben pedig tűz pusztított Legyén. Egy 19 éves legény is bennégett. 1858. szeptember 21—25-én megtörtént a tagosítás) egyezség, özv. gróf Andrássy Károlyié sz. Szapáry Etelka grófnő és,a voll úrbéresek megegyezéssel szétválasztották a földesk kri és a kisgazdái birtokokat, amivel aztán — nint mondjak - megszűnt a jobbágyvilág Kételyén is .... Megállítják a halált Az élet legnagyobb rejtélye a virus Hamburg, mini világváros, a köztudatban hatalmas kikötőként szerepel, de a Birodalomban i más. sokkal érdekesebb szerepe is van. A városban működik évtizedek óta az úgynevezett gyarmati kórház s a mellérendelt hatalmas kutatóintézel. Bárhonnan, bármilyen nemzetiségű hajó fusson be Hamburgba, a messziről jött betegeket ebbe a kutatóintézetbe viszik. így jönnek össze a világ legkülönbözőbb tájairól, akik egykor, az orvostudomány születése idején szorgalmasan hordták Európába a forró égövi tájék szörnyű járványait. Ezeknek a beteg tengerészeknek elődéi hozták a kolerát, pestist, fe- keteliimlőt s miután akkor nem voll rá mód, hogy betegségüket alapos kutatással felismerjék. sőt arra sem, -hogy megakadályozzák továbbutazásukat : egy-két ember az eleven halált terjesztette el egész országok területén. A többit aztán a járvány intézte el : az emberek százezreit kaszálta le mindenfelé. Az állatokkal való kísérletezés elkerülhetetlen. Esztendőkkel ezelőtt az egész világon tárgyalták a kérdést : ki lehetne-e küszöbölni az állar tokkal való kísérletezést ? Aboz ugyanis, hogy a fentebb említett járványok ellenszerét megtalálják és kitermeljék, kísérleti alanyok szervezetének ellenállása révén kelleti megszerezni a betegségek ellenszerét. Kiderült, hogy majdnem mindenütt irtózatos károknak tettek ki a kísérleti állatokat. Ekkor jelentkezett, mint minta- intézet, a hamburgi kutatóállomás, amely Íréin utatta, hogy mióta fennáll, kísérleteit az állatokon teljesen fájdalommentesen végzi. Narkózis néven sikerült ezt elérnie.-egerek, tengeri malacok és nyíllak ezrével találhatók Az intézetben. amelynek , a világ a papagálvbetegség és pestis végleges Legyőzéseij köszönheti. Bemutatták azokat a teljesen ismeretlen eszközöket, amelyeknek a segítségével az állatokat fájdalommentesen lehel felhasználni. A kísérletezés ellenzéke elhallgatott, a világ íredig átvette á hamburgi kutatóintézet szereit. Az emberiség egyik legszörnyűbb átka a forró égövben pusztító álomkór. valamint az egész világon egyformán elterjedt vérbaj. Mindkettőnek a gyógyszeréi a hamburgi intézel kutatta ki, vagy tökéletesítette. Hamburg adta a világnak a száj- és körömfájás szörnyű betegségének ellenszerét is. Uhlenhut, a német orvostudomány egyik legnagyobb alakja és a hamburgi kutatóintézet szorgalmas, fáradhatatlan professzora, össze-visszajárta az afrikai vadonokat s többek között a nyugatafrikai majmokat jelölte meg, műit a sárgaláz csírahordozóit. Megtalálta a malária gyógyításának módját s nem vagyunk mész- sze attól a diadalmas órától, amikor a rák, mini legborzalmasabb népbetegség egyszer sinin- denkorra visszavonulni lesz kénytelen. Halálthozó kristályok. A mai orvosnak egyúttal vegyésznek is kell lennie. A két tudomány-ág annyira szoros kapcsolatban áll egymással, mint még soha. Itt! vannak a legkülönbözőbb betegségek, mint a diftéria, vérbaj, malária, gyermekbénulás, száj- és körömfájás, úgynevezett dohánymozaikkór. ezek- ellenszerének felkutatásánál az orvos tudása nem elegendő. Kell. hogy csatlakozzék hozzá a vegyészet is. Mióla tudjuk, hogy a fertőzést vírusok okozzák, a világ minden orvoskutatóf- jának fáradozása abban merült ki. hogy ezeket a vírusokat láthatóan is észlelhetővé tegyék. A kísérletezések során kiderült, hogy a vírusokat, ezeket a kórokozókat eleven sejteken kívül nem is lehet tenyészteni. Miután az ember vagy állal ezen a térennem bizonyult használható alanynak, a hamburgi intézet tért át elsőízben a növényi kísérletezésre. Egész dohányföldek termésének levét analizálták s végül, öt esztendei munka után, sikerült s kitermelni dohánymozaik kórokozóját, — néhány parányi k)ástály formájában. A kristályok to- jásfehérje-anyágból állnak és ez adja a ]>eiegb ( ség vírusát. Ha ugyanis egy ilyen kristályt fel- ! oldunk, akkor az anyagnak egy felfoghatatlan | paránya is teljesen elegendő egy növényi sejt | megfertőzésébe*. Holott semmi kétség nem fér ahoz. hogy itt voltaképen vegyi anyagról van szó, az ember arra a következtetésre jut. hogy a virus eleven anyag, mert hiszen szaporodik. Mégis : a növényi sejtbe való átvitelt követő ötödik héten is ugyanaz maradt a vjruskristály összetétele, s fertőzésének mikéntje lulajdonképen ma is felde- ríthetetlen. Mi az az autokatalizáció ? /V Vilmos császár-intézet biokémikusai és biológusai 1937-ben a viruskutatás érdekében munkaközösségei alakítottak és megkezdték a vírus- kutatást az úgynevezett elektronmikroszkóppal. Ezek a hallatlanul fényerős készülékek betekintést engedlek, mondhatnék, a teremtés és a vek? ölelkező halál rejtelmes birodalmába. Kiderült, hogy például a dohány- és paradicsom-mozaik kór-virusai végtelenül finom pálcikák, amelyek egészséges növények levelében nem találhatók. A dohánykor vírusait le is mérték : egy ilyen kórokozó hosszúsága : a milliméter 187.5 mii- liomodrésze. míg a paradicsomkor vírusáé 137.5 milliomod milliméter. Az élet továbbvivésének egyik nagy és étidig ismeretlen titka is kiderült az elek Imin nik- roszkóp csodálatos fényében. Megállapították, hogy a viruskristályok, mint vegyi anyagok is szaporodnak, még pedig egész különleges módon, amit katalizációnak neveznek a tudósok. Vannak ugyanis vegyi anyagok, amelyek egyszerű jelenlétükkel árra jók, hogy más vegyi anyagok általuk egyesüljenek, vagy áfalak aljának . — Pontosan ugyanígy a növényi betegségek vírusai arra izgatják a növényben jelenlévő fehérjéket, hogy ugyanolyan anyaggá alá-' kútjának ál. műit amelyből a virus áll. Ez a folyamat hirtelen, növekszik és lavinaszerűen Jesr lesedve. már végzetesén fertőz. Ezt a folyamatot nevezték el a német tudósok aulokataÜzációnák. Mindmáig az állati betegségek egyetlen olyan vírusa sem ismeretes,., amelyből az' illető kórokozó kikristályosítása lehetséges volna. De valahol. egy hamburgi épület laboratóriumában a tudósok már azon az úton haladnak, hogy ezt is . megtalálják. Amelyik pillanatban ez megtörtént, a világból egyszeribe éUminek a népbetegségek s a halál valóban csak egy téren arathat : ott. ahol a szervezet elhasználódva, boldogan hull a megsemmisülés örök nyugalmába. *mm0**A0*0*0*0*0*fit**0*0*0****A6A Legújabb Az ír nemzetvédelmi miniszter Liszmxmba érkezett és több órás megbeszélést folytatott Salázár port ligái miniszterelnökkel. Az ir miniszter innen az Unióba utazik vasárnap reggel s ott hadianyagokat, repülőgépeket és hadihajókat vásárol Írország részére. Adejira mexikói külügyminiszter parlamenti beszédében azt hangoztatta hogy az Északamerikai Egyesült Államokkal kötött védelmi szenzor dés nem titkos szerződés, hanem kifejezője a két ország kölcsönös érdekeinek. A számoti beszélnek I Legnagyobb nvereménv szerencsés esetben; 700 8GQ P Juta’om: 400.OGO P Főnyeremények: 300 000 P tOO 0Q0 P Továbbá; 70.00^ P 60 OGO P 2x 50.000 P 2x 40.0b O P 30 OOQ P £?x 20.OOt? P 32x SG.uGO P és még nem kevesebb, mint 45.938 nyeremény, együttesen gp ,148 000 P értékben. Fű a 46. oszfályso’sjiték oj játékterve.
