Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-22 / 44. szám
ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1941. felírnál' 22. Figyelem Kik árusíthatnak búcsúkon és vásárokon A hivatalos ’ lapban két rendelet jelent meg a vásárok, piacok és búcsúk árusítási rendjéről. Az első rendeletben a miniszterelnök előírja, hogy országos, havi- vagy hetivásáron, napi piacon, továbbá búcsún kereskedő vagy iparos csak akkor árusíthat, ha erre az iparjogosítványát kiállító elsőfokú iparhatóság külön engedélyt is ad. A kereskedelmi miniszter rendeleté már részletesen szabályozza, kinek adható ilyen engedély. Engedélyt csak olyanok kaphatnak, akiknek érvényben levő iparjogosítványuk van, szakmai és nemzeti megbízhatóságuk kétségtelen és nem esnek a korlátozó törvények hatálya alá. Április 1-ig kell előterjeszteni a kérést a külön engedély iránt, az elsőfokú iparhatóságok pedig kötelesek április 30-ig ezeket kiadni s május 1-től már csak a külön engedéllyel rendelkezők árusíthatnak. Május 1-ig még szabad külön engedély nélkül is árusítani, ettől az időponttól kezdődően azonban a vásárrendészeti hatóságok szigorúan ellenőrzik az árusokat. Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVATH ISIIRE mfitxaki waskereskedőnél Zalaegerszeg Telefoni 54. Az Iskolánkiviili népművelési előadások sorrendje Sümegen Vármegyénk iskolánkívüli népművelési bizottsága által Sümegen a “Gazdakörben tartandó előadások időpontja, előadói és tárgyai : 1941. február 23. délelőtt háromnegyed 11 óra: a) Máhig János dr. gimnáziumi hittanár : A valláserkölcsön felépülő tiszta családi és boldogabb nemzeti jövendő záloga, b) Pénzes József járási gazdasági felügyelő : Takarmánytermelés fontossága a jelenlegi viszonyok között. Március 9. délelőtt háromnegyed 11 óra. a) Holpert Gyula áll gimn. tanár, a központi előadások vezetője : A tatárjárás 700 éves szomorú évfordulója. A magyarság történelmi erőpróbája. b) Jánki István dr. ginin. tanár : A külföldi falvak élete. Figyelemreméltó jubileuma van az emberi művelődéstörténetnek : január elsején volt 2000 éve annak, hogy Julius Caesar, a hivatalába lépőúj konzul, a birodalom provinciáiba szélküldette a mai újság ősét, az Acta elbírna plebis» című tudósítót. A római civilizáció leleményessége és praktikus beállítottsága teremtette meg tehát életünk tükrét, a naponta olyan megszokott mozdulattal felnyitott újságot. Érdemes ezen a ritka évfordulón beszámolni az első lapkiadó vállalkozás részleteiről és lejegyezni néhány érdekesebb adatot ebből a hosszú-hosszú múltból. A fórum zsibongó légkörét kell magunk elé képzelnünk, amikor a »diurna nevével az ókori újságolvasóra gondolunk. A szenátus nem- rég fejezte he ülését, a szenátorok már oszladoznak is, amikor a római újság gyorsírói : a notarii és szerkesztői : a seribae loholnak, hogy mielőbb napvilágot lásson a mindenható konzul rendeletéből az »Acta diurna ■•>, azaz a »Napi Hírek» legfrissebb száma... Nyolc évszázad pereg le, amíg a következő újság megjelenik, messzi Keleten, Pekingben... Miben \ églel es távolságok lepnek meg már ill az indulásnál ; Rómától Pék ingig az olvasók olt- hatatlan kíváncsisága és a korok kaleidoszkóp- szerű gazdasága kelti életre az újságot, hogy azután elmaradhatatlan kísérője, kiszolgálója és kritikusa maradjon az idők végezetéig. Kiisztus után 713-at imák, amikor az európai kultárterületen kívül, Kínában először kiadják a King-Pao című lapot, amelyben leg* inkább i cn deletek és kinevezések jelennek meg. Ez; a lap 1351 óta, tehát közel hatszáz éve naponta megjelenik és az újságkiadás valóságos csodája. Érdekes egyébként, hogy ennek a U- volkeíeli lapnak alig volt kimutatható hatása az európai sajtó megszületésére. Mert az európai sajtó kialakulását kizárólag a XV. század világeseményei siettetik. Kolumbus 1493-ban röplapot szerkeszt az általa fölfedezett Újvilágról, azt azután sokszorosítják, terjesztik, sőt több nyelvre le is fordítják. A re• Március 16. délelőtt háromnegyed 11 óra: a) Rothstädler György dr. járási tiszti ginm. orvos: A foglalkozás ártalmai, különös tekintettel a mezőgazdasági foglalkozásokra, b) Halász Antal áll. gimn. tanár : Jellemünk és Sorsunk. Március 23. délelőtt háromnegyed 11 óra : a); Délár János járási állatorvos : Májinételykór és az ellene való védekezés, b) .Tánki dr. : A magyar írók és a magyar nép. Március 25. délelőtt háromnegyed 11 óra : a) Máhig János dr. : A szülő és gyermek helyes viszonya, b) Holpert Gyula gimn. tanár, a központi előadások vezetője : Mit tanulhatunk Széchenyi Istvántól, a legnagyobb magyartól V formáció mozgalmas korszaka és a török háborúk periódusa menthetetlenül kiemelik az embereket a maguk szűk látókörű éleiéből, a kíváncsiság lopakodik újra a szívekbe és tudni akarnak, sokat és minél hihetetlenebbel az eseményekről ... A mohácsi vész után például egy »Newe Zeitung című tudósítás szétharsogja Európában a magyar tragédiát. Ennek a fakuló krónikának öt példányát ma is őrzik a Nemzeti Múzeumban. A fejlődés következő állomása : Velence, ahol 1566-ban megjelenik a Nolizie Seritta», ára egy gazella. A gazella : a tízl'illéres firenzei pénz- egység neve ; később, máig is, magának az újságnak a fogalmát veszi át a szó. A XVI. század folyamán különösen Németországban rengeteg kísérlet történik újságcsinálásra ; az egyik legmegbízhatóbb lap a sok közül az 1590-ben Kölnben megindított »Rclaliones Semestraies c. latin »világlap». Az újságkiadás első aranykora a XVII. század kezdő évtizedeire esik. Carolus J. 1609-ben, hetilapot jelentet meg Slrassburgban ; olyan hetilapot, amelyik tudósítókkal dolgozik és nem leiedkezik meg egyetlen aktualitásról sem. Angliában aránylag későn kezdődik a lapkiadás ; az első hetilap 1622-ből, az első londoni napilap pedig csak 1702-ből való. A »Daily Courant» olvasótáborát azonban csakhamar megbontja a sajtószabadság törvénybe iktatása, amivel. rengeteg lap-alapítás válik könnyűszerrel lehetővé. ' Franciaországban XIII. Lajos kifejezett kívánságára és Richelieu bíboros anyagi és szellemi támogatásával »Gazette» címmel hivatalos lapot szerkeszt egy Théophrastc nevű orvos. A francia hírlap elburjánzását Napoleon szakítja meg, valóságos sajtókamarát állítva fel. Ettől kezdve szigorúan szabályozzák a lapok számát és terjedelmét. Oroszországban az első újságot — »Vedo- mosli» címmel — maga I. Péter alapította • ez az újság ma az orosz akadémia lapja. A többi európai ország közül Belgium vezet ; a ropta? polc kiadásának székhelye már a XVII. század legelején Antwerpen. A gyorsan fejlődő vidéki város sikátorai mögött nehézkesen dübörögtek a zúgnyomdák és becsalogatják a görnyedt hátú mesterhez a fejedelmek titkosrendőrségét.. . Amerikában 1690-ben jelenik meg a Public Occurences», pár évre rá — az amerikai vállalkozószellemre rendkívül jellemzően — egy Campbell Jolid nevű postamester kiadásában, 1704-ben a »The Boston News Letter:. Azóta Amerika legyőzhetetlen versenytársa lett az európai sajtónak : ha szellemben nem is. példány* számban feltétlenül. Érdemes volna körülnézni még egy kicsit kontinensünkön és idegen égtájakon is, hogy mikor Jiol és milyen kezdeményezésre alakulnak meg az' újságkiadó üzemek; ez a kalondozás azon* ban elvezetne altól. hogy épen a magyar újságkiadás múltjáról, mint szellemi múltúnk leghősibb dokumentumáról megemlékezhessünk. A magyar újságírás, hasonlóan a magyar irodalomhoz, először idegen nyelv igájába hajlik és csak hosszas küzdelem után találkozik a magyar szóval, nemes nyersanyagával, egyetlen élet- elemével ... 1587-ben egy »Newe Zeitung aus Ungarn című röplap, 1616-ban egy Velencében megjelenő »Diario d’Ungheria» című., »plakátújság" viszi szél a magyar események hírét. 1675-ben Szent- iványi Márton, a nagyszombati egyelem egeik legbuzgóbb professzora Epemerides Latináé címen folyóirat szerkesztésére vállalkozóit és meglepően sokáig, egészen 1703-ig fenn is tudta tartani lapját. 1705-től 1711-ig ugyancsak prosperál Rákóczi kuruc propaganda-lapocskája : a »Mercurius Hungaricus». Előbb Kassán, majd Lőcsén és Bárlfán jelenik meg,. Eszterházy Antal gróf tábornagy kiadásában. Végre 1780 újévén Rát Mátyás fáradozását siker koronázza és odatalál az olvasókhoz az elsó magyarnyelvű újság : a .Magyar Hírmondó». Pozsonyban jelenik meg hetenkint kétszer, kis 8-rét formában, félíves számokban. 300 előfizető tüntette ki bizalmával Rát Mátyást, aki a kor divatja szerint valóban nívós újság előállításán buzgóikodott. hiszen az ország lobi) városában voltak munkatársai, a szépirodalmi rovata pe- dig alaposan megválogatta az érzelgős ábeszé- lyeket»• A cenzúrával való hadakozás és a folytonos személyi változások miatt, meg a pártolás hiányában is a Hírmondó 1788-ban megszűnik. Ugyanebben az évben Esztelneky Szacsvav Sándor Magyar Kurír»-! indít Bécsben, amely csak 1834-ben adta át helyét- Meg kell még jegyeznünk, hogy a XVIII. század újságjai mellett nagy szerep jutott folyóiratainknak, elsősorban Kazinczy : »Magyar Múzeumjának, Kármán : »Urániá»-jának és Csokonai Vitéz Mihály : »Magyar Múzsá»-jának. Ezek a folyóiratok cs Rát meg Szacsvay lapja bizonyára teljes szintézisét adták a korabeli magyar életnek és így bírálásukat betöltötték: 2009 éve annak, hogy a cívis Romanus ezt olvashatta újságjának címlapján : Az Acta Diurna jelenti valahonnan az Impériumból... Azóta mindenütt, ahol kuli úremberek élnek, a rotációsok hengeréből odalopakodik az újság a kezekbe és a gyors szellemi alkotókészség munkájáról tesz vallomást. Ez a szemle, az újság születésének első nyomait keresgélve, nem is' akart mást, mint emlékeztetni erre a szüntelen alkotó munkára. v Érdekes adatok az újság kétezer éves történetéből
