Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-22 / 44. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 1941. február 22. MEGJELENTI ÉDESANYA A 496 oldalas, 29 művészi melléklettel illusztrált mii ára 8 oengö. Pehm József pápai prelátus cimü könyve, amely gyönyörű tartalmával és kiállításával a könyvpiac legszebb könyve. Kapható a Zrínyi rt. könyvesboltjában l^égi zalai utazások Becsehely VI. Ezek után eligazítottam lábaimat i'öl északnak — Becsehelyre. Nagy hely ! Oppidum. Mezőváros. Vásárai is vannak. Na, ott sok minden megtörténik. Itt is történt 1354-ben. Béci Mátyás urambátyám innen a szomszédból, Bécről épen a Bertalan-napi vásáron vitatkozott, alkudozott. eladott és vett, amikor Isabori Dénes familiáresei megtámadták. Nyilván meg akarták verni ! Mátyás úr azonban nem volt rest a túlerő elöl stratégiai ősszvisszavonulást végrehajtani, — azaz egészen hazáig, '5—6 kilométert futni. De a makacs üldözők se tágítottak ! Sarkában voltak, rányilaztak, kardokkal ékesen fenyegették s amellett nyájasan kérlelték, hogy álljon meg néhány barátságos szóra ! Mátyás úrnak persze több esze volt. Nem állott meg. hanem bemenekült ^ kúriájába, amely szépen körül volt bástyázva. Na, ide nem tudtak utána menni ... És mit tesz a haragos, veszekedő ember, ha a harag szerencsétlen tárgya eltűnik szeme elől ? Lecsillapodik talán ? A, dehogy, kérem ! Megver másokat ! Ezek is így teltek, minthogy a férfiak mind a vásáron voltak, hát megverték a falubeli asszonyokat, leányokat és gyerekeket... Jó vásár volt ! Alert ilyen a jó vásár! Mint a mi búcsúink. Nem múlhatnak el verekedés nélkül t Isabor messze van Béctől, Mátyás úr nem adhatta vissza e szép kölcsönt, hát bírósághoz ment. Na. ez sokára döntött. Ezek járlak eszemben, míg Becsehelyre, a jó Mihály espereshez — 1501-ben — értem. Mindjárt meg is ostromlom a falu nevéért. A tudós esperes magyarázatát is adja Becsehely, Bek- csényhely (latinul Bexim) eredetének. Valamikor régen innen nyugatra szaladt a gyepűvonal (körülbelül országhatár). A gyepűvonalat, amely torlaszokból állott, török eredetű nép őrizte. Itt, Becseimben is ilyen nép lakott s ez adott a helységnek nevet is. Becsehely neve a bég szó kicsinyítő származéka, vagy pedig a török bekci (őr) szóból ered. Na — mondok — azért lehet itt olyan sok török, besenyő vágású arcot látni. Most Zágráb egyházmegyéhez tartozik. De nem mindig volt így. Még 1249-ben sem. 1245 után ugyanis a veszprémi egyházmegyében sok zavar volt. Az új püspök, Zalaudus, nem volt a király — IV. Béla — kedvére való, azért köny- nyen tehették világiak és egyháziak, hogy a veszprémi egyházmegye jogait, sőt területéből is egyel-mást elsajátíthattak. A zágrábi püspök is próbált némi területet nyerni, főleg a Veszprémtől messze eső Zala megye nyugati részén. Azonban az ügy Rómába került — alkalmasint a veszprémi püspök feljelentésére. A pápa, IV. Ince, aztán 1248-ban a zirci és toplini apátokat, valamint a felsőőrsi prépostot küldte ki a határ megállapítására. Igen ám, de a -zágrábi püspök a felsőőrsi prépost ellen elfogultsági kifogást emelt, amiért csak a kél apát jelent meg a hely színén, a Keresztelő Szent János egyházánál Grehchá-n, azaz Gerencsén, Bekcsényhely mellett. Itt szorgalmas kutatást végeztek : kihallgatlak sok szerzetest, világi papot, klerikust, nemes és nem nemes világit és minden elfogultság nélkül megállapították, hogy a két egyházmegye határa már régi időtől fogva a Mura. Most tehát a pápai megbízásra támaszkodva a két apát az egyházmegyék határául a Murát jelöli ki. Vagyis Becsehely akkor, 1249-ben, a Veszprém egyházmegyéhez tartozott... És 30 esztendő múlva már mégis az erőszakos zágrábiak gyakorolnak itt joghatóságot. 1278-ból már ismerjük az első bekcsényi főesperest, aki a zágrábi káptalan tagja. .. Aztán tovább száguldottam a török nyomában. Itt is járt ! 1548-ban az egész mezővárost elégette. S évről-évre jön a 'török és évről-évre pusztul, Vesz sok szép érték. Becsehely lakói is szélfutnak, elpusztulnak, leöletnek, vagy rabságba kerülnek. . . Csak kevesen élik túl a szörnyű időt. Míg 1530 körül 40—50. portáját említik, addig 1574. után már csak 4—5—6-ról Intünk. (1 porta körülbelül 10 személy). Ezek is alávetve és adózva a töröknek. A megmaradó lakosság, úgy látszik, új hitre is tért. Musay 1661-ben mint evangélikus anya- gyülekezetet sorolja fel, Becsehelyi Balázs pedig 1647-ben a vasmegyei Váton, majd a vesz- prémmegyei Uevecserben lett evangélikus lelkész. A török kiűzetésével megszabadult a szörnyű nyomortól,, de csak 14 család lakta — a 200 év előtti, mintegy 100 család helyett. A 14 immár katolikus család is, közelben papot nem találva, a kanizsai jezsuitákhoz járt keresztelésre és házasságkötésre.. . Újjá is alakult minden ! Némi horvát és német vér keveredett a régi török-magyar vérbe. Szelídültek ... A nagy eladás után Bedekoviché, aki 1699-ben a becsehelyi jobbágyaival erőszakosan learaltalta Inkey Ferenc cinegeföldi hajdináját. Na, lett is belőle pör és véget érni nem akaró tárgyalás, sőt tárgyalások, aminek végül is a kuruc szabadságharc a »fcledékenység fátyo- lával» vetett véget. 1715-ben azt írják róla, hogy báró Senyey Sándor a földesura és a falut már 18 család lakja. 60 esztendő múlva, 1778-ban, viszont 620 lakója van 124 házuk. 800 hold szántójuk, 300 hold rétjük és valami 1000 kapás szőlőjük van. És fizettek ekkor egy évre (az egész falu) 560 forint hadi (állami) és 410 forint megyei adót. Szép kis summa még ma is, hát még akkor !... A század közepén galánlai Fekete György gróf vicekanceliáriusé, aki egy Niczky lány kezével jutott hozzá. 1758-ban ő építette a máig meglévő szép templomot. Nem tudat ik azonban, hogy hogyan építtette olyan ügyesen, t i. 16 év múlva. 1774-ben azt írják róla, hogy reparálni kellene ! Na. így is lehet építeni ! De az is lelni. hogy az összeíró zágrábi kanonok rosszul látott ! A tagosítást is egységesen oldották meg 1860. szeptember 10-én Csuzy Dúl cs. kir. kamarás űr és a volt úrbéresek közös akarattal megegyeztek. Eszerint az egész faluban van 57 és fél sessio. Egy sessio után adatik 1 hold belsőség, 18 hold szántó és 8 hold rét. Legelőt 312 holdat, erdőt pedig 101 holdat kaptak a volt úrbéresek. A plébániai birtok 2 holddal gyarapodott. Tanítói birtokra 9 hold szántó és 4 hold rét, faiskolára 1 hold, temető nagyobbílásra 1 hold és sározó gödörnek fél hold területet adatott... És a lakosság száma ekkor, 1869-ben 1074 volt.. . Vialoi*. Hány szem van a női harisnyán ? Erre a kérdésre valószínűen még azok a háziasszonyok sem tudnának válaszolni, akik még mindig — vagy mondjuk, ismét gyakorolják a harisnyakötés művészetét- Annái kevésbé várható a férfinemtől, hogy e nemes ruhadarab statisztikájával tisztában legyen. A találomra megkockáztatott becslések rendszerint messze elmaradnak a helyes számok mögött. A kérdésre legilletékesebben a német harisnyakötő ipar adhat feleletet, mert az egész világon hordott harisnyáknak Löbb, mint a fele innen kerül ki. Eszerint egy pár kézzel kötött női gyaporharis- nyán nem kevesebb, mint 47.00(1 szem van. A finomabb anyagból, teháL selyemből vagy műselyemből készült harisnyák szemeinek száma erősen megközelíti a 2 milliót. Rendkívül érdekesek a harisnyakötőgépek számadatai is. A német harisnyakötő ipar szászországi középpontjában használatos gépek a világ legbonyolultabb textilipari gépei. Egy-egy gép százezer alkatrészből áll és természetesen ennek megfelelő a nagysága és súlya is. Egv gép öránkfnt 45 millió szemel (lurkói, tehát körülbelül 20 pár harisnyát készít A fejlett német harisnyaipar, amely rendkívül tekintélyes exportot bonyolít le, önként értetődően nagy gondol fordít a minőség emelésére és készséggel alkalmazkodik az újdonságkedvelő női divat szeszélyeihez is. Az utolsó két év lipcsei vásárai alkalmával például a finom, szivárványszerú átmenetekkel feltűnő löbb- színű harisnyákon kívül a lábnak karcsúbb alakot adó »testhezálló» harisnyákkal lepte meg a hölgyközönséget. Míg ez az újítás főleg az »erősebb termetű» hölgyek szívé-vágyát elégíti ki, az »eső- és szúnyogháló harisnya feltalálása érzésünk szerint az egész női tábor osztatlan elismerésében részesül. A legutolsó őszi lipcsei vásár alkalmával a német harisnyakötő ipar olyan harisnyát mutatott be, amelynek szemei nem futnak le». Kétségtelenül ez a legnagyobb1 ajándék, amivel a modern technika a hölgyvilágot megajándékozhatta és férfiszemmel nézve a női harisnyagyártás ezzel eljutott a fejlődés csúcspontjára. Sajnos, a férfinemnek mégsincs oka a lelkesedésre : aligha hihető, hogy a női közönség, amely harisnyaszámláit rendszerint nem maga fizeti, valaha is lemondjon olthatat- lan vágyáról újabb harisnyatípusok után. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Látogassa a Bödey vendéglőt, éttermet 1 Konyhája kitűnő, házias. Borai válogatott elsőrendűét. Söre felülmiílhatatlan. A Göcseji Sörkert páratlan.
