Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-20 / 42. szám

2 ZALAMEGYE I ÚJSÁG 1911. február 20. Amíg'Oh alszik. a Darnnol dolgozik. Éjjeli nyugalmát nem zavarja es mégis estétol re99*lre es biztosan hat. Fájdalom nélkül hajt. könnyű es teljes ürülest idéz elő. Ezért kellemes hatású A nyári időszámítás kérdése a 36-os bizottság előtt gővcl törlesztik. Tólhéknak 7 kiskorú gyerme­kük van. A villany telepi szerelők és egyel) alkalmazot­taknak meghagyják eddigi díjazását. A Csánv cserkészcsapat és a Zalavármegyei Cserkész Szö­vetség részére a régi rendőrségi épületben ad­nak helyiségeket. A benzinkutak helyfoglalási di­ját erre az évre 300 pengőről 100-ra emelik. Wöli'er István városi főmérnöknek a villamos- üzem vezetéséért ügy» 111111' elődjének évi ■100 pengőt és 320 pengő villanyátalányt szavaz­tak meg. Wassermann Frigyes ny. v. műszaki tanácsosnak hadiéveit beszámították a n_\ ug- díjba, amely így -1 százalékkal emelkedik. Teljesítették Szabó János ny. városi irattár­aknak kérelmét, amely arra irányult, hogy azt az időt, amit berendelése alatt töltölt. számít­sák be a szolgálatba. Ezután még több kérelmet intéztek cl s a közgyűlés fél 7-kor befejeződön. Feszülten figyeli az egész ország az elemek tombolasal. Mintha minden összeesküdött volna ellenünk. A Duna, a Tisza elszakította láncát s megvadultan szá­guld végig óriási jégtorlaszokat hajtva maga előtt a hóborította vetéseken, amelyből a ta­vaszi nap első sugarára virágzó életnek kel­lene fakadnia. Az őszi szántáskor milyen gon­dosan leste a gazda, hogy jó barázdákat me­rítsen az eke az édes anyafőidbe, hogy jó^ helyre hulljon a mag, amelyből aratásra kényéi lesz. És most az eleinek játéka tönkre teszi a re­ménységet ! Ä' Duna—Tisza közén konganak a vészharan­gok, fegyveres őrök állnak a gáton, a falvak népe. ahol legjobban fenyeget az árvíz, nap­pallá teszi az éjszakát s mindent megkísérel, hogy ellenállhasson az elemek tomboló harag­jának. Nagyon nehéz napok következnek ránk. A háborús évek amúgy is keservesek, a múlt esztendő ugyancsak árvízzel kezdődött s az egész tavaszi időjárás olyan rossz termést eredménye­zett, amire régen nem volt példa. A háborús nehézségek semmit sem szűntek, sőt egyre job­ban fokozódnak. Most ráadásul itt az árvíz. Minden remény, őszi munka szinte tönkre megy, az ember két­ségbeesve tördeli kezét és eseng az ég felé, hogy már legyen elég a csapásokból. Dolgos magyar kisemberek százai válnak hajléktalanná és a Duna mentén egyre kongatják a vészha­rangot. Nem lehet a közigazgatást sem felelőssé tenni a katasztrófák bekövetkezéséért, mert — bál* a Duna Tisza közének megfelelő csator­názásával s a belvizek intenzívebb levezetésével az elemek rombolását tompítani lehetett volna, de a katasztrófa így is elkerülhetetlen lett volna. Ai* vízvédelmünk élén az államtitkár kormány­biztossal, igazán mindent megtesz a bajok eny­hítésére s az elhárítás munkáját is serényen végzi a katonaság, sőt a légi alakulatok segít­ségével közigazgatásunk. Hogy nincs nagyobb baj, azt ezeknek és a magyar falvak népe lan­kadatlan munkájának köszönhető, akik a r*agy veszély idején mégis csak össze tudnak fogni* tudnak a közös jó érdekében cselekedni és cse­lekvésük nagyszerű példaképét mutatja az együt­tes munkának. Ma sokszázezer hold víz alatt áll. sok őszi munka veszendőbe megy. De megvan a ^remény arra, hogy a vadvizek elülnék a nagy folyók medreiben s" a pusztulás nyomán új élet fa­kadhat. Nem szabad elkeserednünk. Ez az is­ten-csapás újabb tanulság legyen népünknek arra, hogy a jövő nehézségeit még nagyobb összefo­gással, még több akarással hárítsuk el, hogy tudjunk önzetlenül és a közös cél érdekében dolgozni, e. célért lemondani Nehéz tavaszunk lesz, újra kell vetnünk, újra kell megfogni az eke szarvát. A munka nyomán azonban egész biztosan élet fog támadni és az Isten megadja minden család asztalára a "kisebb, feketébb, de biztos mindennapi kenyerei. Budapest, február 20. A 30 tagú országos bi­zottság ülését péntek délelőtt 11 órára össze­hívták s azon több kormányrendeletet tárgyúi­nak le. Tárgyalásra kerül a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználá­sáról, a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló tartozások kamatának péngőértékben való leté­teléről, a magyar államadóssági címletek letétbe A vallás- ás közoktatásügyi miniszter rende­letét adott ki, mely most jelent meg a hivatalos lapban. A rendelet újra szabályozza különböző iskolákban a felvételi, magán vizsgálati és ho­nosító vizsgálati díjakat, arra való hivatkozás­sal, hogy az eddigi vizsgadíjak nem voltak össz­hangban a korszerű iskolapolitikai célkitűzések­kel és egyes társadalmi rétegek anyagi teljesítő- képességével. A rendelet szerint a gimnáziumban t a felvételi vizsgadíj tantárgyanként 2 pengő, kü­lönbözeti vizsgadíj 3 pengő. Magánvizsgálati díj címén a rendes időkben tett vizsgáknál tantár­gyanként 5 pengő vizsgadíjat és 5 pengő elnöki díjat kell fizetni. A rendkívüli időkben lett ma­gánvizsgálatok díja kétszeres. A líceumban, a tanító- és tinílőnőképző intézetekben a. tanulók különbözeti, kiegészítő, illetve honosító vizsga­Meglehetősen éles harc folyik az antialkoho­lista ligák és a borivók között. Két különböző természetű tábor áll ill. egymással szemben. Az antialkoholisták hangos szóval hirdetik, hogy az alkohol öl, butít és nyomorba dönt és egy ka­lap alá veszik a legkaroosabb pálinkát a lcg- csúszékonyabb borral. A borivók a maguk csen­des módján állják á harcot, nem hangoskod­nak, nem is igen beszelnek, legfeljebb beszél­getnek egymás között és szorgalmasan iszogat­nak. A vita ezideig eldöntetlennek látszik. Se az antialkoholistákat, sem a borivókat nem lehe­tett meggyőzni álláspontjuk ellenkezőjéről. Most egy hozzánk érkezett külföldi hír a borivók segítségére siet. Egy párisi orvos behatóan kez­dett foglalkozni a borral, mert észrevette, hogy Franciaország bortermelő és borfogyasz­helyezéséről szóló kormányrendeleteket. Tárgyalni fogják továbbá a nyári időszámítás bevezetését, a magánalkalmazottak szolgálati jog­viszonyának megszűnése esetére járó illetmények ügyét, a kárpátaljai és felvidéki területeken ipari jogosítványok megszűnése következtében iparűzés céljára nem használt helyiségek hasznosításáról szóló rendelet kiegészítését. lati díj címén tantárgyanként 3 pengőt fizet­nek. A honosító képesítő vizsgadij 20 pengő és 6 pengő elnöki díj. Ugyanannyi az óvónőképző intézetekben is. Az ipari középiskolául) in és fel- sőp'triskoláklnn felvételi vizsgadij tantárgyanként 2, anyaghasználati díj 2 pengő. A kereskedelmi középiskolákban a különbözeti kiegészítő hono­sító vizsga díja tantárgyanként 3 pengő. A pol­gári iskolakb n felvételi vizsgadíj tantárgyanként 150 pengő, különbözeti vizsgadíj tantárgyanként 150 pengő, magánvizsgálati díj tantárgyanként 2 pengő és 1 pengő elnöki díj, a rendkívüli idő­ben telt vizsgák díja kétszeres. Pontosan meg­állapítja a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté a bizonyítványmásolatok új díjait is. A rendelet ma életbelépett és ezzel együtt 11 hasonló tárgyú hatályát veszti. tó községeinek lakosságát teljesen elke­rülték a tífuszjárványok, noha Ivóvizük rossz. A pcárisl orvos laboratóriumában tííuszbaeillu- sokat eresztett a borba. Tíz perc múlva a bor­ból egy cseppet mikroszkóp alá helyezett és sokszoros nagyításon keresztül sem látott benne tífuszbacillust. A lífuszbacillusok elpusztultak. Majdnem egyidejűén egy német tudós hasonló kísérletébet végzett a paratífusz, a vérhas kór­okozójával és a súlyos befertőzést előidéző úgy­nevezett Colibacillusokkal. Egyszer fehér, más al­kalommal pedig vörös borba helyezte a vesze­delmes kórokozókat. A fehér bor bizonyult jobbnak. Sokki! hamarább és biztosabban pusztultak cl benne a bacilhisok, mint a vörösben. Sőt, pontosan lemérték, hogy a fehér bor fértét­MOST jön a PAJZSTETÜ elleni permetezés MOST kapható a Shelldormantwash Kapható: NÉMETH JÓZSEF fehérképi esemegeház Sehell Kőolaj R.T. lerakat. Telefon 207. A középiskolák, tanítóképzők és polgáriiskolák vizsgálati dijai A tudomány igazolta a borivókat: Bacillus! öl a bor!

Next

/
Thumbnails
Contents