Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-18 / 40. szám

ARA 8 FILLÉR 1ÍH1. február íS. KEDD. XXIY. évfolyam. 40. szarrt­Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128. P () L 3 TIK A I N A P IL A P Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC 4 P a Előfizetés : egy hóra 1.50. negyedévre Hirdetések díjszabás szerint. Fost atakar ékpenztári csekkszámla : 49.368. A kormányzó repülőgépről tekintette meg a dunai árvizet A . kormányzó hétfőn délei öli többször jelen­tési téteted a dunai árvízi helyzetről, majd an­nak az óhajának adott kifejezést, hogy meg akarja tekinteni a Duna kiöntésének pusztításait. Délután háromnegyed 3 órakor a budaörsi re­pülőtérre autón érkezett meg a kormányzó. Tost repülőszázados, szolgálatlevő szárnysegéd és vi­téz Bonczos Miklós dunai árvízvédelmi kormány­biztos kíséretében. A kormányzó, akit vitéz Kenc.se Valdemár al­tábornagy, a légierők parancsnoka és vitéz líéj- jas Iván miniszteri osztályfőnök fogadott, be­Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi . miniszter vonata hétfőn délidán lél 5 órakor érkezett meg Szófiába. Dragoman halárállomá­son Borisz Locseff. a vasutak vezérigazgatója, Hrislo Dragoloff rendőrigazgató, a miniszterel­nökség részéről -Goncseff követségi. titkár. Síe- fan Pop Vaszilolf közoktatásügyi minisztériumi osztályfőnök, a Hóman Bálint miniszter mellé -beosztod Z latin követségi titkár és Fehér Géza egyetemi tanár, a magyar követség kulturális ügyeinek előadója fogadta. A bolgár és magyar nemzeti színekbe fello- bogózoll szófiai pályaudvaron Filov miniszter­elnök üdvözölte a kultuszminisztert. Megjelent fogadására Saranoff követ, a külügyminisztérium 'kulturális, osztályának igazgatója, Belinoff pro- | tokol főnök, Mecskaroff sajtóigazgató és a bol- 1 száíll. a Há-JUCI lajstrom jelű »Szent Islvány Dezső» hárommóloros légiforgalmi gépbe, vitéz Kenese Valclemár altábornagy, vitéz Bonczos Mik­lós árvízi kormánybiztos, vitéz Héjjas Iván, Tost Béla repülőszáza dós szárnysegéd társasá­gában. A gépel Ujváry László és vitéz Takács Nán­dor pilótakapitánj'ok vezették. Az út körülbe­lül 2 órát vett igénybe és iránya a következő volt : Budapest—Hárósszigel, a Duna mentén egészen Soltig, azulán Fülöpszálláson, Pakson., Baján keresztül vissza Budapestig. gár közélet és társadalom sok előkelősége. Ma a kultuszminiszter aláírta a királyi palota vendégkönyvét, látogatást tett a .jgiiuiz'terelnöle­néi és külügyminiszternél. akik a látogatást vi­szonozták. majd ünnepi külsőségek között alá­írták a bolgár-magyar káUúrális egyezményt. A külügyminiszter villásreggelit adott Jtémán Bálint tiszteletére, aki ezután múzeumokat lá­togatott meg. megkoszorúzta az Ismeretlen Ka­tona emlékművét, megjelent a székesegyházban- Szerdán díszelőadás lesz az operában és fo­gadás a magyar követségen. Csütörtökön különvonaton Rila történelmi ne­vezetességű kolostorába Igtpgat el a kultuszmi­niszter. Pénteken a szófiai egyetemen díszdok- lorrá avatják., amely után előadást tart. Ezt sajtófogadás követi. mini valaha, Európa sorsát dönti el. A két or­szág együttműködése nem tegnapi kérdés és nem is konj unktúra-jelenség. Ivulovec szlovén miniszter, a jugoszláv poli­tikusok németországi látogatásáról többek kö­zölt a következőket mondotta : — A két államférfi németországi útja biztosította Jugoszlávia jövőjét. Arról volt szó, hogy a békét biztosít sük or­szágunk számára. Tanít ókép ző-n ek legutóbbi, száma. Ita ezt na­gyobb tömegek, a társadalom élén állók olvas­nák, rádöbbennének arra, milyen veszedelmeket rejt magában a fanítóhiány. A cikk okos kö­vetkeztetéssel kimutatja, hány férlilaníió es ta­nítónő kap oklevelet a legközelebbi li évben. 1913 kiesik, mert a tanítóképzők 1942-ben meg­szűnnek, a líceumok érettségizett növendékei pe­dig csak 1944-ben nyernek első ízben okleve­let a tanítói akadémián. Szól azután arról, hogy a tanítói akadémiának a gimnáziuminál telje­sen egyenlő rangú előkészítő iskolájában, a lí­ceumban. sokkal kevesebb ifjú készül a tanítói akadémiára, mint számítottak. Elmennek más pályára, mint ahogy ezidőszerint sok okleveles tanító is más pályán keres érvényesülési, ahol különb anyagi és erkölcsi ellenértékét kap mun­kájáért. mint a tanítói pályán. A tények azt mulatják, hogy azok, akik a tanítói oklevél megszerzése után — különböző okokból - más pályákon helyezkedtek el mindig kitűnően áll­ták helyüket. Igen sokan vannak a katonatiszti pályán. A tanílóhiány természetesen a férfi tahitokat illetően áll elő. Ennek megakadályozása csak úgy érhető el, ha a tanítói pályát kívánatossá teszik. Ez két módon lehetséges : t. a tanító anyagi helyzetének megjavításává!. 2. több ’er­kölcsi megbecsüléssel. A tanító erkölcsi megbe­csülésének két tényezője van. Az egyik a belső (a tanító egyéni értéke), a másik a külső (a többi társadalmi osztály állásfoglalása a tanító irányában). . A belső tényező azt jelenti, hogy a tanító megbecsülésében az alaphangot az ő egyéni ér­téke (jelleme, műveltsége, hivatásszeretete .. .(.ad­ja meg. A tanítók túlnyomó többsége belső , ér­téke alapján szerzett tisztességet a tanítói névnek és megbecsülést saját személyének. A tanító erkölcsi megbecsülésének külső té­nyezője az a magatartás, amelyet az értelmi­ség többi osztályai tanúsítanak irányában. E meg­becsülésre vonatkozóan Hóman Bálint minisz­ter gyönyörű példát adott akkor, amikor a tör­vényhozás házában ezeket mondotta : A ma­gyar tanítóval együtt munkálkodni az egyetemi tanárnak is büszkesége lehet». A tanító nap­jainkban ugyan több megbecsülésben részesül, mint a múltban, de sok tekintetben még ma sem kielégítő a helyzet. Hivatalos helyről is elhangzott már korunknak a nagy gondolata, hogy a legfőbb értékmérő a munka. Ha pe­dig ez a legnagyobb értékmérő, akkor a tanító értéke igen nagy. Olyan helyzetnek kell kiala­kulnia, hogy — írott szabályok nélkül — a tanító mindenkiben áhítatot, tiszteletet keltsen a magyar nemzet gyökerének, a népnek neve­lője iránt. Iia a népet és ezen keresztül a nem­zetet akarjuk menteni, mentsük meg előbb a néptanítót ! Amikor a tanító erkölcsi megbecsülésének külső tényezőjéről beszélünk. — mondja to­vább a cikk —, meg kell emlékeznünk a ta­nító hatóságairól is. Helyes dolog volna, ha a miniszter a tanító hatóságait — kritikai él nél­kül arra kérné, nagyon ügyeljenek arra a hang­nemre, amelyet a tanítóval kapcsolatosan hasz­nálnak. A felügyelők a lehetőség szerint még fokozottabban ügyeljenek meglátni a tanító ér­tékeit és elismerésöket megfelelő módon ipar­kodjanak kifejezésre is juttatni. Kívánatos vol­na, hogy a tanítók leventeoktatói bizonyítvány alapján — nyári katonai kiképzés után — tiszti rangot kapjanak. Különféle tanulmányi kedvezményekről is szól még a cikk, amelyeket azonban, mivel azok nem érdeklik annyira a nagyközönséget, nem A magyar kultuszminiszter Széf iában Németország és Jugoszlávia viszonya Tanitóhiány fenyeget Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a múlt év novemberében elmondott költ­ségvetési beszédében, kijelentette, hogy még 500 állástalan, férfitanílő és 2000 állástalan tanítónő van. Egyik későbbi beszédében azt is mondot­ta, hogy az állástalan férfilanítókal hamarosan el tudja helyezni. így lassanként az a helyzet alakul ki, hogy nem lesznek állástalan férfi- tanítók, sőt határozott jelek arra mulatnak, hogy rohamosan közeleg a tanítóhiány veszedelme. Ez­zel a kérdéssel megdöbbentően közönnyel, sőt mondhatni el mellőzéssel foglalkozik az ország közvéleménye. Szinte azt mondhatnék, nem ér­dekli a kérdés. Pedig egyébként mennyi be­széd hangzik el, mennyi papír használódik l'öl a nemzetnevelés nagy fontosságának hangoztatása érdekében. És sajátságos, a nemzet millióinak nevelőivel, azoknak viszonyaikkal, ügyeikkel-ba- jaikkal vajmi keveset törődnek. A tanítóhiány megelőzésének kérdésével rész­letesen. foglalkozik a tanítóképző intézeti taná­rok országos egyesülete folyóiratának, a Magyar Belgrad', február 18 A jugoszláv államférfiak Németországból való visszatérése után Belgrád- ban minisztertanácsot tartottak, amelyen Cvet- kovics miniszterelnök ismertette a berghofi meg­beszéléseket. A jugoszláv közvélemény nyugodt- nak ítéli meg a balkáni helyzetet, Jugoszláviát a kulturális és gazdasági hagyományok, vala­mint a politikai együttműködés természetes mó­don kapcsolja egybe azzal a nyolcvanmilliós néppel — írja a Vreme —, amely ma jobban,

Next

/
Thumbnails
Contents