Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-16 / 39. szám
\RA 8 FILLÉR lOil. február 17. HRTFY5. XXIV. .óvfoivaru. Hí), szám, Megjelenik lxcikoznapoiikciit délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Zak-tegcrszcgy Szcchenyi-tcr ■ 4. Télcíon 123. tTsTiTttt P 011T IK Felelős szerkesztő : 11 EllBöLY FERENC Mit mondanak a számok a gümőkórrói? Az Országos Tuberkulózis Hét hírverése nem képzeli veszedelmek ellen, harcol és nem tart torzító tűkről a giunőkör pusztításának képe élé, hogy azt felnagyítsa. Nem, a veszedelem nagyon is kézzel fogható, szemmel látható és lemérhető.' A guinőkór-halálozás statisztikai adatai és az -abból levonható következtelések a számszerűség szilárdságával mulatják meg annak a veszedelemnek nagyságái, amely nemzetünket a giimő- kpr részéről, fenyegeti s amely évröl-évre igen nagy nemzeti vérveszteséget okoz életben és nnin- kaeredményben egyaránt. . A négyéves világháború magyarországi hősi halottat közti! 250.00(1 esett Csonka- magyarország területére. A világháború óta elteli békés időszakban pedig, amelynek a helyreállítás, a megújulás, a nemzeti erőgyarapodás időszakának kellett volna lennie, a trianoni Magyarországinak félmillió magyarja pusztult el gii- mőkórban. A, -Csoxikaor szagban évente 17.0Ü0 életei pusztított el a tuberkulózis, ami az éjszaka és nappal miieden léi óx*ájában egy gümőkór halálozást. jelent, egy emberöltő alatt pedig egymillió magyar ember pusztulását. A halálozási adatok a gijmőkóros betegállományra átszámítva országunkban állandóan legalább 200.000 ember sínylődik ebben a veszedelmes betegségben, akik- axek nagyrésze tartósan munkaképtelen. Ez viszont azt jelenti, lxógy családtagjaikkal együtt több százezer embert kell a közösségnek eltai*- tani. vagy valamilyen formában támogatni. Ennek a gümőkóros beleglétszámixak az ápolása otthon és a kórházakban, gyógyszerrel való ellátásuk sokmillió pengőbe kerül, ami a közösség egészséges részének vállárrá liárai»Jó pénzügyi teher. De ennél is nagyobb az a veszteség. amit a százezernyi munkaképtelen beteg I munkateljesítményének elmaradásából származó i munkabér kiesés jelent- Ha egy dolgozó ember J havi átlagos keresetét csak 85 pengőre lesszük, j százezer ember munkaképtelensége egy év alatt I kereken 100 millió pengő munkabér veszteséget okoz. Zala vármegye giiinökór halálozásának aránya valamivel jobb az országos átlagnál, de hazánk a nyugati országokhoz képest annyira rosszul áll a gümőkór pusztításai tekintetében, hogy a zalai helyzetei, — ha viszonylagosan jobb is az országosnál, — semmiképen sein lehel megnyugtatónak tekinteni. Zalában évente kereken 500 ember, tehát egy kisebb kőszeg, pusztul el gürtiőkórban. Ez azt jelenti többek közt hogy vánpegvénk- ben legalább 500 ágyai kellene biztosítani csak a fertőző gümőkórosak megbízható elkülönítésére. Ennek az 500 ágynak jelenleg csak csekély Lőredékc áll rendelkezésre meglévő kórházainkban s az is csak kényszerűségből jutott erre a célra, elvéve a helyet más betegektől. Pedig a fertőző gümőkórosak kiemelése a családból, kórházi 'elkülönítésük és ápolásuk, alapvető szükségessége a gümőkór elleni eredményes védekezésnek. A könnyebb fertőző tüdő- bajos beteg naponta átlag három és félmillió gümőbacillust ürít köhögésével, kö petével, ami környezetébe kerül és fertőzheti az egészségeseket, a súlyos beteg pedig naponta egykét milii- árdot is ! Szabad-e ezeket családjuk körében hagyni, még hozzá sokszor a legkezdetlegesebb lakásviszonyok között ? ! íme a beszélő számok, amelyek kiáltó szóval jelölik ki az utat s mutatják meg a reánk váró súlyos feladatokat. Ezek a számok túlharsog- ják a mindennapi élei munkájának és mulatságainak zaját s kell. hogy cselekvésre serkentsék az egész magyar társadalmat ! I)r. T. L. Zászlóaavatási ünnepély A zalaegerszegi kereskedelmi középiskola zászlóavatást ünnepélye vasáxaxap délutáxx léi ü-kor kezdődött a Kultúx*ház nagytermében. A Ilim- í iiusz eléneklése után Vörös László I. évi. taix. Juhász : Uj zászló című verséi szavalta. Az énekkar szereplését cserkész toborzó követte, amelyet hat pár táncolt- Gyula Diák : Magyar Miatyánk című melodrámáját borda János 1Y. évi', tan. szavalta mély tűzzel és átéx-zéssel. Fürtös Lajos tanár és Grossinger Géza IV. é. t, művészi zongora-, illetve heged űkísérelével. Ünnepi beszédei moxxdott Ferenczy Zoltán igazgató Fájdalmas világégés, — mondotta, — egy új háború puszidé és romboló napjait éljük. Véres a küzdelem, mert eszmék viaskodnak, világnézetek csatáznak. korforduló, századforduló szemtanúi vaI gyünk. Birodalmak sorsa dől el s mi, kis nemzetek, félve hallgatjuk a mérkőzés zaját. i Beszéde további részében szólt a zászló jelentőségéről. Felhívta az ifjúság figyelmét arra, hogy legyen a zászló az összetartás jelképe. Ne exxgedjük sorainkba a turáni átkot, a széthúzást, a páiToskodást Fogjon, kezet falu a károssal, magyar a magyarral, testvérként dolgozzék egymás inelleti magyar népünk boldogulásáén. Ráhimezték a zászlóra a Székelyföld nevét és visszatérésének évét Ez a maroknyi nép, a székely, nem eseti kétségbe, amikor a szenvedés í’ászakadl, hanem erős hittel és kitartással megérte a szebb jövőt. De hirdessen mást is a zászló. A címerben oil van a kettős kereszt, amelyből meg kell tudnunk, hogy sorsunk a kereszttel szorosan összenőtt A kereszt volt Előfizetés : egy hóra' E50, ' negyedévre 4 -P* Hirdetések díjszabás szerint. Postuiakarékpénztári csekkszámla: 4(J.J6o. az,.: amely reménnyel lelt, telített, amelyből kitartást' 'és' vigaszt meríthetett a magyar. Rátért azután a mai viszonyok ismertetésére, Erdély és a Székelyföld visszacsatolására. Majd ezekkel a szavakkal végezte beszédéi : Tamási Áron, hónapokkal' ti visszatérés előli- azt üzente a nagyobb hazába, hogy nekik', érdé 1 \ i. magyaroknak háromágú csillag a jelük. A. három ág a nemzeti gondolái, a kei’esztény erkölcs s a szociális igazság felé mutat- Azt üzenjük a székelyek Ax-oixkájánuk, hogy ez van írva a mi zászlónkra is,, hogy ez a lni zászlónkra is lel van írva. Felhíineztük s a kezetekbe adjuk, ixogy ma, amikor acélesőben áznak Európa xxépei, különösen erősen fogjátok., kezelőkbe adjuk, ixogy ebben a forrongásban, a történelmi erőknek ebben a gigantikus játékában emeljétek magasra, annak a tudatával, hogy egy. haladni és fejlődni akaró kis nép nem találhatja meg feladatát másban, csak önmagában. Rezetekbe adjuk, sorakozzatok alája s ennek a zászlónak az útján haladva dolgozzatok, iűgyjelek, remélve; küzdve vég nélkül s zengjétek mindig, hogy*'rendületlenül hívei lesztek ennek a hazának s harcos katonái Nagymagyarországnak A zászló átadása. Az igazga tó beszéde után Ferenczy Zol iáimé zászlóanya szép jelmondat kíséi'etében adta át a zászlót, amelyet a zászlótartók meghajlottak, hogy a zászlóanya ráilleszthesse a zászlószalagot. A zászlótartó növendék társai nevében hitet tett, hogy hűek maradnak a zászlóhoz. Dosz- poth Zsuzsanna ezután a szaktanfolyam nevében kötött szalagot a zászlóra. A végzett tanítványok nevében Jakabffy Antal földbirtokos az öregdiákok szalagját helyezte a zászlóra s beszédében a többek között a következőket mondotta : Ali, öreg diákok megmutattuk, miként keli a zászlót tiszteim, hogy kell a zászló alatt kötelességet teljesítem .Ha majd elviszitek a zászlót az iskola falai közé, álljatok meg vele a hősök arany betűs márvány táblája előtt és legvetek fogadalmat, arra. hogy ti is, ha kell, olyan áldozatot hoztok a hazáért, mint ük. Kérjétek az Istent, adjon dicsőséget a 24 hősihalott öregdiáknak, akik meghaltak azért, hogy éljen a haza. — 'És, ha egyszer majd megszólalnak a i.rom- hilák, zászló ittmarad az öregek őrizetében, ti pedig fiúk mentek, ahova hív a kötelesség, hí\ a haza. Akkox* majd fiúk az itthon maradt zászló az édesanyák és édesapák képe legyen a szívetekben. Emeltük dolgoztok, érettük men- íek es harcoltok, a zászló becsületéért, az ill- honhagy-o 11 ak ny uga i máért. A Csatadal eléneklése után következett a Gúnyhalár hazafias színmű, amelyet igen jó előadásban mutattak he. A szép ünnepély a Hiszekegy eléneklésével fejeződött be. Igen jólsikerült „Magyar-estét“ rendezőit szombaton az Országos Rákóczi Szövetség sümegi köre. A Polgári önképzőkör helyiségeit zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Az előadás a Himnusszal kezdődött. amelyet Ágoston Imre karnagy vezetésével a leventezenekar adóit elő.. Utána a — ma még kevéssé összeszokott helybeli szalonzenekar eljátszotta Bihari János : Bercsényi nótájá-t. majd pedig La-
