Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-14 / 37. szám

ÄRA 8 FILLÉR 1911. február 14. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Munkái látunk mindenfelé, szerle az országban. Ember ke.l ide is, oda is. Vége a csüggedés, a m unkái Lanság •'évtizedeinek. Vége a kis falai kenyér után éhes szájjal, durva ökölieL való harcolásnak. .Megszűnt az irigység, az egymás ellen való acsarkodás, a testvéri gyűlölködés oka ; a trianoni Magyaror­szág. Kinyíltak a korlátok, szabad a verseny, sok a díj .. . A csonka országban összezsúfolódott a nemzet igényesebb rétegeinek nagyobb része- A háború­ban vesztes ország belső felvirágzása minden erőfeszítés ellenére is csali nehezen haladhatott előre. A gazdasági bajok világviszonylatban is folyton nőttek. A legrosszabb viszonyok között is fajunk történelmi nagyrahivalottságában fana­tikus hittel bízni meg nem szűntünk. Ez javunkra szól. Csak igazán rendkívüli faji öntudat lat bíró nemzet hirdethette, hogy igazsága mindenek fö­lött ható történelmi erő, aminek teljesedése keli, hogy békés úton is bekövetkezhessék. Ezzel az osztatlan és egységes hittej és magabízással' or­szágunk kifelé a legjobb, legértékesebb arcát mutatta, i ' Itthon azonban társadalmunk nem mindig ma­radt feladatának magaslatán. Az anyagi érdekek hajszolása sokszor túltette magát a közösségi érzés Íratlan parancsain. A huszadik századbeli liberalizmus az egyénnek megadta a jogot, hogy érdekeit mindenki más — még a közösség ér­dekeinek rovására is, érvényesítse. Sokan .éllek, sőt visszaéltek vele. Klikkek, valóságos erdekszö- velkezetek alakultak, néha természetes, néha tit­kos együvétartozások alapján. Egyesek a tíz körmükkel küzdve és minden eszközt megra­gadva jutottak magasra. Mások bámulatos köny- nyedséggel jutottak a tömegből elérhetetlen pol­cokig. Nem lehetett tudni, kit visz az érdem és kit a körülmények szerencsés találkozása. Csak egy volt bizonyos : kevés volt a jó állás, a biz­tos kenyérkeresel. Aki bírta, elmarta ezeket, akár volt arra az állásra alkalmas, akár nem. Nagy- inagyarország népe történelmi jólulajdonságainak helyére a Csonkamagyarország nélkülöző társa­dalmának igazi kicsiny gondolkodása lépett. Ko­mor kép, szomorú, ha így volt. Nem akarjuk most eldönteni : igaz-e ? Talán csak rémlátás, téves megítélés az egész- Vagy csak némely he­lyen volt ez így. És akkor is valami különleges oka volt... Lehel, nem tudjuk, nem fontos, el­múlt. Elmúlt a fojtogató trianoni rabbilinccsel együtt. El kellett múlnia. Ami volt. az már nem baj. Csak az a baj, ha ez a szellem még to­vábbra is megmarad. Az erdélyi véreink visszatérése lette aktuálissá ezt a kérdést, őrizzük meg őket ettől a csalódás­tól. Ha eddig csináltuk is, most más világ jött. Többé nincs másra szükség, csak egymás sze- retetére és támogatására. A jó Isten megsegített, a jobb élet kapujába vezetett e! bennünket Az ország megnagyobbo­dott. Ott a sok szántó a földművesnek, az erdő, a bánva, gyár a munkásnak, a rengeteg hiva­tal a tisztviselőnek, a sok állás és munkahely magántisztviselőnek, kereskedőnek, ügyvédnek, or­vosnak. mérnöknek. Sok megyei, orvosi, mér­nöki pályázat már meddő marad, a hadseregbe még rengeteg katoan és liszt kell. A felvidéki erdőkben még nincs elegendő favágó, az útépí­téshez kellő számú munkáskéz, a gyáriparban szakmunkás, az üzletekben arra való keresztény kereskedő és vállalkozó. Gondolkodni kell elma­radt hozamú mezőgazdasági termelésünk és ál­lattenyésztésünk fejlesztésére. Uj munkáshadsere­geket kell beállítani korszerű munkára. Kínálat már alig van és szükségletek mindinkább szapo­rodnak , De, ha már örvendetesen állapíthatjuk meg, hogy eltűntek a munkanélküliek, az állástalanok nagy tömegei, akkor törekednünk kell arra, hogy a magyar fiatalság sorsa többé súlyos nemzeti kérdéssé ne váljék. Már pedig ázzál válik, ha fönnmarad az a helyzet, amire Somssich Antal gróf mutatott rá a csütörtöki megyegyülésen, hogy tudniillik közalkalmazásban nagy számmal van­nak segéderők, akik szégyenletesen alacsony dí­jazásban részesülnek akkor, amikor a mező- gazdasági munkásoknak is olyan béreket álla- t pilot lak meg, amelyek életkörülményeiknek job­ban megjelelnek, mint a hivatali segéderőké. Ha szükség van munkaerőkre, tessék azt munkájuk­nak megfelelő ellenértékben részesíteni, hogy jö­vőnek tekinthessék alkalmaztatásukat. Valóban kí- mélíetlenséget látunk abban, amikor egy-egy mun­kaerő felvételénél azt a kikötést haltjuk, hogy az illetőnek véglegesítésre, nyugdíjra igénye nincs. Hogyan lehet attól odaadó buzgalmat várni, aki­nek kilátásba helyezik nem a jót, a kedvezőt, hanem a kedvezőtlent, hogy elmehet akkor is, ha megfelel '? ! Ezen a divaton változtatni kell az erkölcs, a népszaporodás érdekében is. Valahol Olaszországban, február 11. Az olasz főhadiszállás 251. közleménye : A görög harctéren járőr- és tüzérségi tevékeny­ség folyt. Légi alakulataink eredményesen bom­bázlak ellenséges támaszpontokat, közlekedési út- I vonalakat és tüzérségi állásokat. ! Kisméretű bombákkal földközelből támadták lo- i vábbá az ellenséges csapatokat, táborhelyeket és | gépjárműveket. Egyik légi alak illatunk február ! 11-én egy ellenséges repülőgépet támadott meg géppuskatüzzei és a földön több repülőgépet sú­lyosan megrongált. A légi harc során egy két- motoros ellenséges repülőgépet lelőttünk. Egy sa­ját gépünk nem tért vissza. Málta szigetén bombavető gépeink támadást in­téztek Mikabba repülőtere ellen. Észak-Afrikában a német légi liadlfest lámadó műveleteket hajtott végre ellenséges csapál tábo­rok. felvonuló hadoszlopok és egy repülőtér ellen. A jugoszláv miniszterelnök és a külügyminiszter Berlinben Belgrad, február 1-1. Czvetkovics jugoszláv mi­niszterelnök és Cincár-Markovics külügyminiszj- ter csütörtök délben különvonaton Németországba utazott. Itteni politikai körökben felteszik, hogy a két I jugoszláv államférfinek alkalma lesz Hitler kan­cellárral, valamint a birodalmi kormány mér­tékadó személyiségeivel találkozni. Egyelőre nem hiszik, hogy a jugoszláv állam­J férfiak németországi látogatásuk alkalmával kőnk; j rét egyezményeket kötnek, mint például a há- | romhatalmi egyezményhez való csatlakozás, de valószínűnek tartják, hogy németországi tartóz­kodásuk egyengeti az utat Jugoszláviának a há­romhatalmi egyezményhez való csatlakozására. A jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter társaságában van Heeren belgrádi német követ is. (NST) Ki akar jutni Bulgária az Égai-tengerre Szófia, február 11. A bolgár rádió nagy feltű­nést keltő előadást közvetített Bulgáriának az Égei-tengerhez való igényéről. Eszerint a kér­dés most a legégetőbben időszerű kérdések so­rába lépett. Ezért a rádió szükségesnek tartotta, hogy játékoztassa a nemzetközi véleményt azok­ról a jogos igényekről, amelyeket a bolgár nép az Égei-lengerrel kapcsolatban támaszt. Az elő­adás megállapította, hogy az Égei-tenger környé­két eredetileg bolgárok lakták és később is meg­őrizték nemzeti szellemüket és anyanyelvűket. A törökök az ellenük indított irtóhadjá­rat után a még megmaradt bolgárokat kényszerűé!lék. hogy térjenek át a moha­medán hitre. Bulgáriát a világháború után létrejött neuillyi egyezmény fosztotta meg ettől a területtől, s bár a szerződés biztosította Bulgária számára az Égei­tengerhez való kijáratot, ezt a rendelkezést so­hasem hajtották végre. Az Égei-tenger az, ahová Bulgária valamennyi folyója ömlik és Bulgária nem fejlődhet, ha nem kapja meg az Égei-tengerhez való kij ár aló t. Legújabb Az éjjel egyik északkeleti skót várost, valamint Kelet-Angliát bombázták a német repülők. Enx- beráklozat nincs. A Budapesti Tudósító jelenti Belgrádból : A bori. rézbánya részvényei német kézbe mentek át. Ez a Balkán legnagyobb rézbányája. Az angol kormány elhatározta, hogy 20-000 indiai katonát küld a maláji államokba. A japán lapok szerint Nőm ára tengernagy helyzete igen kényes, és nehéz. Minden jel arra mutat, hogy hadiállapolhoz közelednek. A mm bb b v y görög arcvonalrol

Next

/
Thumbnails
Contents