Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-08 / 32. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG _____L941. február 8. Ro ppant tömegű értékesíthetetlen buzafelesleg a tengerentúli államokban A romai nemzetközi mezőgazdasági intézet havi közleményeinek legújabb száma részletesen beszámol a tavalyi búzatermés eredményéről és megállapítja, hogy a termés az egész világ adatait egybefoglalva (Szovjet- oroszörszág és Kína nélkül, mint amely ál- hírnök adatai nem ismeretesek) általában véve jó. közepes, körülbelül 2 százalékkal kisebb az előző évinél és mindössze 8 százalékkal marad el a nagyon kedvező 1938. évi eredmény mögött. Viiágrészenkint pedig a helyzet az, hogy a búza termése tavaly kitűnő volt Észak- amerikábán és Ázsiában, jó volt Délaineri- kában és Afrikában s rossz Európában és Ausztráliában. A jelentések, amelyeket az egyes államokról a Nemzetközi Intézet összegyűjtött, végeredményben 1127 millió inétermázsányi bú- i zatermtsről adnak számot. v Európa búzatermése tavaly nem volt több, § mint 380 millió méter-mázsa, holott 1939-ben t 464 millió, harmadéve pedig 495 millió mé- j termázsa volt. Az európai termés minden államban rossz és nincs lehetőség rá, hogy a tengerentúli államok bőséges terméséből pótolni lehessen a készleteket. Pedig az Északamerikai Egyesült Államoknak, Yrgen- tínának és Ausztráliának olyan nagyra duzzadtak eladhatatlan búzakészleteik, amire 1931 óta alig volt eset. Az USA búzatermése tavaly nem volt rekord szerűen nagy : az utolsó hivatalos jelentések mindenesetre lényegesen emelték az eredményről szóló számokat és ezek szerint a termés 222 millió métermázsára rúg, holott 1931-ben 256 millió volt. De az USA belföldi szükséglete nem több 180 milliónál, úgy, hogy az aratásból mintegy negyven millió méter- mázsa keres kiviteli piacot. Viszont 1939-ről olyan nagy készletek maradtak meg, hogy 1940. július elsején 80 millió métermázsa volt a látható készlet. Ezt a tavalyi fölösleg mintegy 120 millióra, sőt ennél is magasabbra emeli, ami eléri az 1932-ben megállapított legnagyobb eladható készlet nagyságát. Argentínában viszont, ahol a búzát elsősorban kivitelre termelik, olyan hatalmas ara- j tás volt, amilyennél nagyobbat csak 1928- bnn és i 938-ban ért meg Argentína. A termés ugyanis 80 millió mázsa, 1939-ben ellenijén nem termett több, mint 32 millió métermázsa, ami katasztrofálisan rossz esztendőt jelentett Argentína számára. A belső fogyasztás szükséglete a termésnek csak egy- harmadát szokta igénybevenni, ami azt jelenti. hogy az idén mintegy 62 milliós kiviteli többlet ál! rendelkezésre. De e többlet számára nincs piac. Európának csak Anglia vásárolhatna tengerentúli búzát, de a szállítás ebben az egyetlenegy viszonylatban is annyira megnehezedett és megdrágult, hogy valószínűen nem lehet egyebet tenni ezzel a hatalmas készlettel, mint raktározni a jövő esztendőre. Ausztráliában is hasonló a helyzet, bár a termés ott nem volt nagy. Az adatok egyelőre még bizonytalanok, az aratás csak most fejeződött be. A római intézetnek az a feltevése, hogy az ausztráliai kormány a termést a valóságnál kisebbnek tünteti fel, a tőzsdei és a magánbecslések ugyanis jóval többről szólnak annál a 30 milliónál, amit a kormány utolsó jelentése közölt. De ez a jelentés is 5 millióval javította már előző hivatalos becslés 25 milliós adatát. Ha a kormány jelentése megfelel a valóságnak, akkor a 1 érmés hektárunkul t mindössze 4.9 méter- mázsát tenne, ami az ausztráliai termések IV. Utamat Szepetnekről délnyugatra fordítottam — Szentmihály felé. A magyar nép kedves szentje a hős Szent Mihály arkangyal. Sok templom hirdeti dicsőségét és e nyugati Zalában négy falu is róla kapta a nevét. Ez is. Semjénfóidén megyek keresztül. A korcs utódok majd 400 év múlva Sem- jénházának nevezik ugyan, holott eredetileg itt a Semjénéknek csak földjük volt, házuk azonban nem. ' Bandukolok s közben beborul. Piszkos és sárgás-szürke felhők nyomatodnak elő. Vihar készül talán V Megváltozik az egész természet színe. Hiába keresem most a szíp kékes-szürke színt, amely oly kedvessé, széppé és bájossá teszi a mi Dunántúlunkat, — eltűnt... Nyomasztó a levegő .. így érkezem meg a régi jó ismerőshöz, János plébánoshoz Szentmihályra — 1550- ben. Épen nagy gondban van. Valami disputája támadt egyik kegyurával. Háshágvi Imrével. Nem tetszik neki a kegyúr egyik tapintatlan intézkedése. Panaszra nyílik ajka, hogy eléggé erőszakos és házsártos ember. . . Bizonyos, hogy nem jól végzi. Igaza is lett! Forgatjuk a sárga lapokat. Föl van itt jegyezve az admuniti biblia is. El is olvassuk. íme ez áll : Még 1263. év előtt Yíd mester igen nagy szükségbe jutott. Nem tudott máskép pénzhez jutni, elzálogosította a kegy- urasága alatt álló csatári monostor bibliáját Farkas vasvári zsidónak. Mivel nem tudta a zálogból idejére kiváltani, Farkas zsidó eladta. A biblia aztán így elkerült külföldre a gyönyörű Óperenciás tenger innenső partjára, a stájer Admontba, hpl II. Béla királyunk egyik leánya, Zsófia, apácáskodott egykor. — Vid mester azonban kárpótolta a monostort. Itt a Szentmihály egyháza mellett fekvő birtokát engedte át a veszendőbe ment bibliáért. történetében a legrosszabb átlag. Azonban fel lehet tenni, hogy az idei termés ennél mintegy 15 százalékkal jobb lesz és elér 35 millió métermázsát, a tavalyi 57 millióval szemben. Az utolsó 5 év átlaga 42 millió métermázsa volt. De már 1940 augusztusában 32 millió métermázsa búza várta a tenger rentúlra való szállítást az ausztráliai kikötőkben és magtárakban s az idei 36 millió maga is jelentékenyen növelni fogja a rendelkezésre álló mennyiséget, mert oár a terme» nem nagy, a belföldi fogyasztás a maga 15 millió méter mázsájával ennek még a felét sem fogja igénybe venni. így az idén valószínűen több, mint 50 millió métermázsa búzát kellene Ausztráliának eladnia, ha volna hova. Az utóbbi évek alatt az átlagos külföldre való szállítás 30 millió métermázsa volt, tehát még ha minden szállítási és eladási lehetőség a rendes viszonyoknak megfelelően állana rendelkezésre, akkor is túlsók volna az eladható készlet. Szentmihály Aztán fordítunk egyet és ott meg azt olvassuk, hogy Tamás szentmihályi plébános 1334-ben 40 gráci dénárt fizetett a pápai tizedre. Szomorúan mutat a következő lapokra. Az előbbi kegyurak, a szentbalázsi Szelék és a szentjakabi Chernelek a templomban helyezték el értékes okmányaikat. Azt hitték, ott csak biztonságban vannak. Hogyne — a templomot csak nem bántják ! Hát tévedtek ’ — Míg Mátyás király Morvában járt, azalatt a török megrohamozta e nyugati végeket. Szentmihályi. Molnárit, Szerdahelyi felgyújtotta, sokakat leölt. sőt a templomot sem kímélte meg. Azt is kirabolta. El is tűntek a drága okmányok. Aztán búsan folytatja János atya. hogy a magyar a magyart sem állhatja. íme csak most 10 éve, hogy lendvai Bánffy István megdúlta a falut, mert a Háshágyiakra haragudott. Most 2 esztendeje pedig megint a török járt itt és plébániájában 55 1/2 portát, azaz több, mint 100 házat gyújtott fel s a templomot újra kirabolta.. . Repültek az évek ! — újra ott voltam, de már nyomorúságosán állott a falu. Aggodalom mindenki szemében ! Míg ott a jó János atyával tárgyalunk, beborul, — dörög- villámlik, fülsiketítő a zaj. Kitekintünk s akkor döbbenünk rá, hogy nem felülről jön a lárma, hanem a földön jár... Itt a török !... Nini ! Ott szalad Ágnes asszony, aki ol) gyönyörűen szokott a templomban énekelni. Utána vad, marcona alak lohol. Eléri, megfogja. De Agnes asszony, kis csecsemőjét keblére szorítva, kiragadja magát s iutna tovább. Haj ! — de hiába ! A feldühödött török eléri és... egy csapás . . és Ágnes asszony nincs többé !... Ott fut a kis Julis. Csak egy hete nyílt fel szerelemre. A múlt vasárnap volt az esküvője. Nyomában egy szakállas, torzonborz martalóe. Jaj, eléri ! Meg is fogta a kis Julist. . . Szegény Tiégi zalai utazás lm innal Mimisit 1941. február 1 tői—15-ig 70-80°j0 árengedmény Árjegyzéket és részletes útmutatást ad a Zrirryi Rt. könyvesboltja.
