Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-07 / 31. szám
X X í V. év fői vara. o í. szám ARA ií FILLÉR 194 í. február 7. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. P O ív ITIK AI NAPI L A P Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztárt csekkszámla : 49.30o. Isméi eljutottunk j történelmi hivatásunk’ magaslatára : Európa j közepén különböző nemzetiségek között tar- ] tani a rend uralmát, a kiegyenlítődési az eu- j répái kultúra érdekében. Éhez számunk nem | nagy, gazdasági erőink is fogyatékosak, de j bőséges az erkölcsi és szellemi tartalék fajunk tulajdonságaiban. Így a számbeli hiányok minőségekkel teljesen pótolhatók. Éhez azonban az kell, hogy a dolgok, a szükségletek és személyek kiválasztása körül a legnagyobb gond és felelősségérzet érvényesüljön. Soha annyira nem volt szükség arra, hogy : mindenki a maga helyén, mindent a maga idejében, mindenből a legalkalmasabbat, a legsürgősebbet, — mint ma. Ám ehez nagy felelősségérzés, óriási áttekintőképesség és igen nagy emberismeret szükséges. Főleg ez utóbbi körül van sok hiba, amelyiknek nagy része a fejlődési viszonyokban leli magyarázatát. És, ha állandó lelkiismeret- vizsgólatot tartunk, akkor sokra rájön az ember. Meglátja, bányán vannak, akik minden rendszer, irányzat, uralom mellett megtalálják a számításukat, akik nagy leleményességet árulnak el a változó álláspontok igazoló- ! sában s az átmenetek ellentéteinek szemfényvesztő eisikkasztásáhan. Ha ezek lehetőségére keresünk magyará- j zatot, vissza kel! mennünk egészen az el- I múlt idők áldatlan közjogi harcaiig, amikor * csak kiegyezése* politikát lehetett csinálni, | a nemzet többsége pedig a közjogi ellenzék 1 híve volt. Azért a parlamenti formát csak I óban eszközökkel lehetett fönntartani, ame- j lyek nem voltak alkalmasak a nemzet poli- j íikai erkölcseinek ápolására. Épen azért volna szükség nagy emberismeretre, hogy az ilyen egyenísegek helyét is az egészen arra- valóSc foglalják el. Természetes, hogy ezek felismerése nem mindig könnyű, mert hivatásuk teljesítése leköti őket. a parafaem- berek pedig minden szabad idejüket, sőt minden idejüket saját ügyeik adminisztrálásával loglaiják el. Egész energiájukkal az önérvényesítés lehetőségei közé vetik be magukat. A szellemi életterünk sem mentes eféic bajoktól. Latszoan az irodalomban hatalmasságoktól függetlenül érvényesülhet a tehetség és szorgalom. Tlát nem így áll a dolog. A hatalmasságok itt is érvényesülnek, csak igen sokszor látatlanul. Talán még legköny- nyebb avval a nagyhatalommal megküzdeni, amelyet kiadóhivatalok néven ismer a szellemi élet jámbor bujdosója. Itt tudja, kivel kell számolnia, bár azt is tudja, hogy az összeköttetés itt is többet számít az irodaimi értékeknél. Nem is szólva a jól vagy rosszul értelmezett üzleti szempontokról. Volt rá eset, hogy bár tudományos műről volt szó, amely elővételben elfogyott annyi példányban, amennyi már a kész kiadások fe- dezésére elégséges előleg, de mert írójának nem volt eléggé eleven kapcsolata, vagy épen rosszul volt »besrájbolva«, három nagy jobboldali vallalat hárította el magától a »megtiszteltetést«. Kivételes képességekre, vagy szerencsére van szükség, hogy valaki az elszigeteltség' betonfalai közül kitörhessen. Egy író és kiváló színházi szakember például, aki életének üdébb , felét vidéken töltötte, sehogy sem érhette el, hogy az országos közvélemény tudomást szerezzen róla. Egyszer csak véletlen szerencséje a fővárosba vitte s nyomban ünnepelt irodalmi férfiú vált belőle — jó! megérdemelten. Pedig a vidéken sem dolgozott kevesebb értékkel. Az így elkallódó értékeknek hihetetlenül nagy a száma. De hihetetlen nagy azoké is, akik inkább összeköttetéseiknek, semmint képességeiknek köszönhetik magasra ívelésüket. Many gyenge tehetség előtt kell hajbókolni, hányat kel! polcra emelni silányságuk ismeretében is csak azért, mert összeköttetéseik tehetségekként reklámozzák őket. Jellemző azonban és némi erkölcsi igazságszolgáltatás is van abban, hogy az ilyenek, ha lekerülnek a politikai arénáról, -már akár választási baleset, akár kisehb-nagyohb szépséghibák miatt, azonnal "lekerülnek a jelenlevők közkeletű névsoráról is. Pedig eféle kicsinységek okos alkalmazása is elősegíthetné a kiválaszVarga József kereskedelem- és Iparügyi miniszter, mint Sopron város képviselőfelöltje, csütörtökön este mondta el program- beszédét Sopronban. Hangsúlyozta, hogy inkább gazdaságpolitikai kérdésekről akar szólam, a kormánynak gazdasági és szociálpolitikáját akarja ismertetni, mint politizálni. Külpolitikai vonatkozásban annyit mondott, hogy Magyarország tengelypolitikája ezeréves, egyidős Magyarországgal. Majd a kormány gazdasági politikájára tért át, amelynek gerince a több és jobb termelés, de nem olyan formában, hogy ami van, azt szétosztjuk, hanem, hogy a termelés által "biztosítsuk mindenkinek kielégítését, jobb helyzet teremtését. Az ipari termelés és fejlődés nvugod tabb és jobb légkörben várható, ha Belgrad, február 7. A Politika vezércikkben foglalkozik a mag} ar-jugoszláv barátsági szerződéssel. E megegyezés ratifikálása — írja a lap — rendkívül kedvező érzést beltett egész Jugoszláviában. Az a mód, ahogy a ratifikálás végbemegy, rámutat annak igazi értékére. A földrajzi adottságok ezt a szomszédságot olyanná teszik, hogy a két nép részére ez a békés együttélés lehetővé válik. Sok keserű tapasztalat mutatja, hogy az ellenségeskedés mindkét nép romlását vonta maga után. viszont felbecsülhetetlenek azok az értekek, cs előnyök, amelyek a két szomszéd tás nem könnyű feladatát, mert így, ha valaki nincs benne az irodalmi, politikai és »közírói« hatalmasságok légköreiben, legkiválóbb alkotásaival is csak a sikertelen vállalkozások számát szaporítja. Mát jól vau-e mindez jgv V Nem vagyunk-e mindnyájan felelősek a nemzeti értékekért ? Nem hasonlít-e egy kicsit a gyermekgyilkossághoz veszni engedni az értékeket '< Nem végzetes könnyelműség-e kisebb értékek alkalmazása a nagyobbak kelvén és megfordítva? Mint nem nagy létszámú nemzet, történelmi hivatásunkat csak akkor tölthetjük be, ha minden erőnket a maga helyén használjuk fel. Vállalnunk kell mindezért a felelősséget, mert máskülönben furcsán emlékezik meg rólunk az élet mestere : a történelem. másformában is, mert Kárpátalja és az erdélyi részek visszacsatolásával sok nyersanyaghoz jutottunk, aminek feldolgozása új feladatok elé állít. A kisipar megszűnésétől nem keli tartani, mert az lehetséges ugyag, hogy egyes kisiparok nagy-, vagy gyáriparrá alakulnak át, de ugyanakkor új szükségletek jelentkeznek, amelyeket a kisiparnak kell kielégítenie. Szólt a vízszabályozásról s ezzel kapcsolatban arról, bog} száraz időben különösen az Alföldön biztosítsuk az öntözést. A közlekedés terén is javulás várható. A bekötő utak az állam támogatásával most már mindenütt megépülnek s ezek biztosítják. hogy a kisgazda terményeit gyorsabban és megfelelő módon értékesíthesse. Majd a korinán}' szociális intézkedéseit ismertette. nép összetartásából származnak. Épen ezek a tanulságok késztették Horthy Miklós kormányzót a baráti jobb nyújtására 1926-ban mohácsi beszéde alkalmából. Ugyanezek az okok irányítják Pál jugoszláv kor- mányzóherceg politikáját. A lap méltatja azokat a nagy érdemeket, amelyeket az elhunyt Csáky István gróf szerzett ennék a szerződésnek megkötése körül. A cikk azzal végződik, hogy amint a magyar országgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a szerződést, úgy a jugoszláv nép is egy emberként áll a magyar-jugoszláv barátság mögött. (MTI). Varga miniszter elmondta programmbeszédét Sopronban A jugoszláv nép Is egy emberként áll a magyar-jugoszláv barátság mögött
