Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-06 / 30. szám

■XX& :■$&&*> ». «E* Mx t mim mt február 8. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Forgatagos idők idejét éljük, hanem az áldozatokét és ..a szol­gálatokét. Ezek azonban nem mindenkire egyformán kötelezők. Akik közmegítélés sze­rint jobban bírják, azoknak nagyobb részt kell vállalniok az áldozatból és szolgálatból egyaránt. Ha pedig a képesség megvan, csak a készség hiányzik e fokozottabb áldozat- és szolgálatvállalásból, akkor az élet va3vesszeje fogja erre az értelmetlen embereket reáne­velni. Az pedig kegyetlenül fáj ám! Ha azonban lelkünk lélekmágnese a cso­dálatos magyar ösztön delejességét el nem veszti, ezekben a forgatagos időkben sem té­vedhetünk el. Nem veszti el, ha ezerfelé ható belső akarások nem delej telenítik. ha az egész magyar élet ügy válik korszerűbbé, hogy ugyanakkor magyarabbá is válik. Ez a lélekmágnes az örök magyar globus két sar­kához, — amely magyarság és keresztény­ség — igazodva még a legviharosabb idők­ben Í3 jó é.3 biztos tájékozódást nyújt. E tájékozódás ma világosan mutat abba az irányba, amit a belső megerősödés mindé- nekfelett való szükségességeként ismerünk^ el és hirdetünk mindenkinek, akinek füle' van a hallásra. Ez a belső megerősödés pedig azért parancsoló követelmény, mert csak fe­gyelemben és összetartásban, rendezett tár­sadalmi és gazdasági viszonyok között és a mindezekre fölépülő erős hadsereggel mehe­tünk csak úgy a majdan egész Európa sor­sát bizonyára hosszú évtizedekre rendező ál­talános béketár^yalások elé, hogy azokon a magyarság súlyát, — különbeni számbeli ere­jét, területi nagyságát meghaladó módon — 1 legyünk képesek érvényesíteni. A német hadvezetés számára Anglia az egyetlen arcvonal Berlin, február 6. Az angol sajtó azt ál­lítja, 'hogy Németország az angolok afrikai, hadjárata következtében kénytelen két arc- vonalon küzdeni. A német lapok ezt az állí­tást az angol hírverés jellegzetes jelszavának minősítik. Ilyen állítások — írják a lapok — alkal­masak arra, hogy olyan ábrándokba ringas­sák az angol népet, amelyekből annál ször­nyűbb lesz az ébredés. »Nem Németország harcol több arcvona­lon — szögezi le a Völkischer Beobachter —, hanem Anglia kényszerült árra, hogy had­erejét felaprózza minden lehetséges hadszín­téren, hogy úgynevezett viMgh&talmának tá­kolmányát úgy ahogy megőrizze. A német hadvezetés számára ma csupán egyetlen egy katonai arcvonal létezik: az Anglia elleni arcvonal.« A Lokalanzeiger megjegyzi, hogy az, amit az angolok »két arcvonalbeli háborúnak« ne­veznek, a valóságban kéthatalmi háború Ang­lia ellen. A polgármester budapesti útja alkalmával tárgyalt a házadómentes- •égről, a szociális munkák­ról és a száliodaiigyről Napjainkban váratlanul visszájára fordulój dolgok kápráztatnak el, nyűgöznek le, zavar­nak meg és kavarnak föl bennünket. Erős­nek vélt államok, szilárdnak vélt szövetsé­gek kártyavárként omlanak össze, régi igaz­ságok válnak meghökkentő .vagy felbosszantó értelmetlenséggé. Nézzünk csak körül és emlékezzünk visz- sza. Franciaország néhány esztendeje kom­munista pártjának szíves közreműködésével minden eszközzel támogatta a ^kétéves vé­res polgárháborúban a spanyol népfrontot Franco fallangistái ellen. Rövidesen rá a német-szovjet megegyezés nyomán a szent francia liberalizmus nagyobb dicsőségére man- datumfosztással hajigálták ki A francia par­lamentből mind a hatvankét kommunista; képviselőt és ma ott törvényt ülnek a régi elvek s egykor bírálattal sem illethető ha-] lalmásságok felett. Három évtizede csak, hogy az angolok di­adalmámorral fogadták a francia partokról g csatornán ál földükre elsőnek, átjutni tú­llőtt BÍeriot-l:; ma pedig dermesztő szoron­gás markolja meg az ángliusok szívét, ha motor zúgás zaja kél a francia partok felől. A magyar jövendő ígéretes üdvöskéjeként! hirdétfe^".nekünk évtizedeken át a liberális demokráciát; ma egész Európában kivétel nélkül Werten fekszik minden olyan állam, Lengyelországtól félkörben Franciaországig, ahol nem is olyan régen még demoliberális Uralmi többség intézte a nép sorsát. Alig egy éve eresztette Anglia szabadon a gazdasági blokád rémét ama legfőbb há­borús cél érdekében, hogy ne nála, hanem Német- és Olaszországban hüljenek ki előbb a gyárkémények. Ma ir-rel igyekszik kene- getiii azokat a szörnyű sebeket, amelyeket népe és gazdasági éfete, le.gfőképen pedig ipara alig néhány hónap óta szenvedett. Hát valóban forgatagos időket élünk, —' amikor nehéz el nem veszíteni a helyes tá­jékozódást. Ilyenkor azokon fordul meg a nép és ország jobb jövendője, akik nem bok­rosodnak meg tartós próbát nem állt esz­mék vásári zűr-zavarában, akik ilyenkor is képesek átfogó meglátásra, akiket épen ezért egyéni létük időleges bajai, gondjai nem kész­tetnek kapkodásra, messzibe tekintő útról való oktalan elfordulásra. Jó, de semmiképen sem legjobb magya­rok azok, akik a zsidó- vagy a földkérdés megoldását sürgetik ugyan, de nem látják meg, nem ismerik ezeknek a dolgoknak egyéb létfontosságú kérdéseinkkel, mint pél­dául a nemzetiségi, népszaporodási, terme­lési kérdéssel való szerves összefüggését és ennek következtében suta, helytelen, sokszor magára a magyarságra is káros, egyoldalú intézkedéseket sürgetnek. Nem illik az egytálétel ellen morogni, ami­kor annyian örülnének, ha mindennap egy- tál étel kerülne asztalukra. Nem való az el­maradt feketekávé miatt lázongani, amikor annyinak szolgál ma feketelevessel az élet. Neonfények csökkentése miatt szemérmetlen­ség háborogni, nmikor a falvak állandóan petróleum-hiány miatt panaszkodnak. Vér­ből aranyat szüretelni nem szabad, de nyo­morúságból sem politikai tőkét kovácsolni. Egyáltalában legyünk tisztában vele és hír- dtuUk, hogy nem az igények növelésének! Vitéz Tamásy István dr. polgármester a villanyos-küldöttség miniszteri kihallgatása után eljárt Budapesten a varosnak több fon­tos ügyében is. Az új házaknak állami adómentessége 1940 év végével lejárt. A. polgármester részint az építkezési kedvnek fokozása, részint pedig munkaalkalmak biztosítása érdekében eljárt a pénzügyminisztériumban, ahol közölték vele, hogy az adómentesség az eddigi keretekben marad 1941-ben és 1942-ben. Eszerint 25 éves adómentesség jár a Kossuth Lajos-utcá­ban, a Széchenyi- és Kazinczy-téren, vala­mint a Rákóczi-utcában emeletes hazak után, más épületek után a város egész területén 20 évi a mentesség. Az Országos Szociális Felügyelőnél kérte a polgármester az 1941. évi munkaprogramm­ba fölvett munkálatok egy részének jóvá­hagyását, amit el is nyert. Ezek közé tar­tozik az Átlós-út megépítése, csökkentett mun­kaképességű egyéneknek a váro9 parkosított részeinek felügyeletével való megbízása, asz­talosok téli foglalkoztatása. Végül a főispánnal együtt lépéseket tet­tek a szálloda-ügyben is. A megbeszélések alapján számítani lehet arra, hogy a kér­dés az év folyamán föltétlenül kedvező meg­oldást nyer. Szterényi József halála Budapest, február 6. Szterényi József báró nv. magyar kereskedelmi miniszter ma dél­előtt 80 éves korában budapesti lakásán meghalt. Temetése szombaton délelőtt l$$z.

Next

/
Thumbnails
Contents