Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-03 / 27. szám
2 £ ALJA MEGYEI UJSAL tm. február 3. Dunába torkoló keresztúri csatorna menten, ahol 28-án átszakadt a balparti védőgát, most a jobbpárti vedögatat is lel kellett adni, úgyhogy körülbelül 2000 hold került víz alá. Ercsi körül a jégtorlasz tovább nő és felső része Szászhalombattánal van. A torlasz hatására Budapesten szombaton reggel óta 71 oin-reí emelkedett a vizáikig ami vasárnap délben 628 cm. magas volt, kereken 1 méterrel van alatta a tavalyi legmagasabb vízállásnak. A jég megállásáig ezen a szakaszon további lassú áradással kell számolni. A pozsonyi és esztergomi Dunaszaka- szokról mintegy 5—20 cm-es apadást jelentettek. A MFTR is megtette a szükséges óvóintézkedéseket a fenyegető árvízveszéllyel szemben, a Dunamenti alsórakpart raktárházait már jóelőre kiürítették s azokat vasárnapra el is öntötte a víz. Az illetékes tényezők érintkezésbe léptek a magyar légierők parancsnokságával, hogy a legveszélyesebb helyeken, Ercsinél, ahol a jégtorlaszok a 10 meter magasságot is meghaladják, bombázással törjék meg a jeget. A légierők parancsnoksága szívesen állott volna rendelkezésre, de vasarnap a bombázást nem lehetett megkezdeni, mivel a tejfelszerű sűrű köd teljesen lehetetlenné tette a látást s így a magasból történő bombázás nem volt keresztülvihető. A. köd eloszlása után sor kelül erre is, hogy az Ercsi körül összetorlódott jeget megtörjék. Rendkívül aggasztó a helyzet Érd és Érdliget környékén, ahol már most is igen magas a vízállás és hogyha, az Érd felett összetorlódott jég a hirtelen olvadásban megindul, akkor számolni kell a katasztrófával. Számolni kell azzal, hogy a Duna talán még az elmúlt évinél is nagyobb károkat okoz. i 1 Foghúzás ölte meg 1L Rákóczi Ferenc feleségét Ezen a címen jelent meg a Fogorvosi Szemlében Salamon Henrik dr. egyetemi tanárnak, a kitűnő orvos történésznek dolgozata. Megérdemli, hogy a szaklapból kiemelve, szélesebb körben is ismertessük. Salamon tanár nagy történelmi tudással és igaz együttérzéssel ismerteti a fejedelmi pár rövid boldogságát és hosszú boldogtalanságát. Sarolta Amália héssen-rheinsfeldi hercegnő, az első idegen származású asszony ' a Rákóczi családban, a legelső évek hol- > dogsága után nem sok dicsőségét hozott fér- [ jére. Herczeg Ferenc szerint »házasságukat > elsodorta a szabadságharc, az ő boldog- j eáguk hősi halált halt: pro libertate!« 1694- ben esküdtek meg és 1701 után már csak kétszer találkoztak, 1706-ban és 1711-ben. Ekkor látták egymást utoljára. Rákóczi további sorsát mindenki ismeri. Felesége is ’ száműzetésbe ment, de nem férjével. Ő csak j 1721-ben jutott Franciaországba, amikor a fejedelem már Törökországban ette a szám- űzöttek keserű kenyerét. A íejedelemasz- szony nagy reményekkel ment Parisba, mert másodunokanővére, Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő, az orleansi herceg özvegye, a Regent anyja volt. Ez a híres szabadszájú Lisolette azonban nem örült a szegény rokonnak és rossz szemmel nézte annak életmódját. Az elhagyatott fejedelem- asszony ekkor már nemcsak szegény, hanem beteges is volt. Amikor először jelent meg nála ílelvetius, a király orvosa, nagyon csodálkozott és elmondta, hogy már látta őt Varsóban, álmában. Liselotte többször ■ említi a íejedelemasszony betegségeit : rpssz bőrben van, alighanem vízkóros lesz, hidegrázása, majd magas láza volt, gyomra fájt. Csakhamar kolostorba vonult a 4'2 éves, megöregedett, elhízott. testileg és lelkileg összetört asszony. Amint meglátta a kolostorban szobáját, kijelentette, hogy ott fog meghalni, mert azt a szobát is látta Varsóban, álmában. »De azt még legmerészebb álmában sem látta«, — írja Salamon — »hogy egy hitvány foghúzás következtében fog meghalni«. Utolsó napjainak szomorú történetét Liselotte leveleiből ismerjük. Párisi tartózkodásának hatodik hónapjában, 1772. február 16-án kihúzatta fájós- fogát a fejedelemasszony. A foghúzó borbély (vagy chi rurgien - den tis te) ügyetlen volt és súlyosan megsértette a foghúst. Másnapra nagy tályog keletkezett. Az akkor divatos és tehetetlen gyógymód szerint eret vágtak rajta, mégpedig kétszer a karján és egyszer a lábán. Mindez nem használt, a tályog az arcról a nyakra húzódott és meg- iüllasztotta. Kétnapi szenvedés után 1772. február 18-án 43 éves korában halt meg »az egyetlen magyar történelmi alak, akinek a sors ilyen szörnyű halált szánt«. Nénje, az orleansi hercegné, aki életében nem szívlelte, most nagyon Búsult szomorú végén. Még gyászruhát is viselt érte, — 12 napig. Az ilyen ügyetlen, súlyos fertőzést okozó foghúzás az akkori viszonyok között nem lehetett nagy ritkaság. Nem kell azon csodálkoznunk, hogy egy feje dele mass zonny al is megtörténhetett ez a szerencsétlenség. Jói ismerünk egy másik szomorú, bár nem halálosvégű foghúzást, amelynek szenvedő áldozata még sokkal magasabb rangú ember volt. XIV. Lajosnak, a Napldrálynak, Rákóczi szövetségesének 1685-ben kihúzták felső állkapcsa baloldali fogait. Ez a műtét azonban borzalmas pusztítás volt, áttörték a feLő szájpadlást, úgy, hogy a szájüreg összeköttetésbe került az orrüreggek Állandóan ^enny ürült a sebből, amelyet 14-szeri kiégetessel sem tudtak meggyógyítani. lla- láiáig, tehát még 30 évig kínlódott a hatalmas király a barbár foghúzás következményeivel. M. B. Befejeződött a pusztamsgyaródi 8 napos gazdasági tanfolyam Az Alsódunántúli Kamara által rendezett nyolcnapos tanfolyamoknak mindig nagy sikerük van. Nyolc nap megismertetik a hallgatókkal az előadók a község gazdáinak időszerű kérdéseit. Az a gazda, aki a nyolc nap előadásait végighallgatja, egészen új színben látja mindennapi munkáját. A Kamara missziót teljesít a nyolc nap alatt, mert feléleszti a szaktudás iránti vágyat a falu népében. A szaktudáson alapuló okszerűbb gazdálkodással él vagy szunnyad gazdasági öná 11 óságunk. A Kamara négy vármegyéjében e télen 25 tanfolyamét rendeznek. Egyik tanfolyamnak Pusztama gy a tódén, 2-án, vasárnap, volt a befejező előadása. Egy héten át a Ka mara felkérésére Pörneczi József gazdasági tanácsos oltotta a szépszámú hallgatóság leikébe az okszerű gazdálkodás szükségességét. Minden kérdésnél megvonta a párhuzamot a maradi gazda és haladó gazda között. A 13 előadást befejező tizennegyedikben pedig lefestette a hallgatóság előtt a falu jövő képét a község problémáinak megoldásával. Ha a hallgatóság a hallottaknak csak egy töredékét is megvalósítja, Pusztámagyaród népe rálép a jövő boldogulás útjára. A háború utánra halasztották a jobboldali közlekedés bevezetését Magyarországon már többször felmerült a jobboldali közlekedés bevezetésének terve. A kontinensen ugyanis már csak Magyarországon van baloldali közlekedés. Vállalatok és autós érdekképviseletek bevonásával ismételten tárgyaltak a jobboldali közlekedés bevezetéséről és az összes illetékes tényezők álláspontja megegyezett abban, hogy okvetlenül ái kell térni a jobboldali közlekedési rendre, mert a mai állapot nem tartható fenn tovább. Már arról is szú volt, hogy a legrövidebb időn belül megtörténnek a szükséges intézkedések. Az elmúlt napokban — hír szerint — mégis az az álláspont kerekedett felül, hogy anyagi okokból a háború utánra ha- ^ lasztják el a jobboldali közlekedés t bevezetését. A legfőbb akadály a budapesti villamosvasúti közlekedésben van, amelynek átállítása tetemes összeget emésztene fel, mert át j kellene építeni a váltókat, a megállóhelyek és a járdaszigetek újabb elhelyezése is igen költséges munkálatokkal járna. Beszámoló a lelkes falumunkáról Bezeréd községben igazi, vérbeli falumunka folyik, ami imponálóan nyilatkozott meg a népművelési tanfolyam záróvizsgáján. Zsúfolt teremben folyt le a kiválóan ösz- szeállított műsor. Megjelentek: Békássy István földbirtokos, minden kultúrális megmozdulás lelkes pártfogója, továbbá a \ ármegyei Népművelési Bizottság képviseletében Markos Jenő titkár és a szomszédos községek tanítói. A megjelenteket Dely János plébános üdvözölte lelkes beszéddel, majd egy hallgató bevezető szavai után a dalárda éneke következett. Kovács István igazgató-tanító munkája szinte a hallgatóság előtt bontakozott ki a legszebb eredmény élőtárásával. A gyakorlati é'et minden ágában kiváló tudást árullak el a növendékek. Énekek', önállóan elkészített előadások, páros jelenetek, konferanszok, zenekar, rajzok tették' feledhetetlenné a gazdag műsort. Csodálatosan szép munka az, amit a J>é- zerédi lelkes tanítóházaspár végez a színmagyar, derék lakosság között. Példaadó harmónia Uralkodik itt a falu vezetői között. Ez teszi lehetővé, hogy minden nemes megmozdulást a legnagyobb megértéssel és résztvevő érdeklődéssel fogad a község, ahol a közért folytatott munkásság valóban hálás talajra talált. Alig fejeződik be az egyik tanfolyam, amelyen a falu legényei vizsgáztak, már kezdődik a másik, ahol a szövés- fonás ügyességében képezi lei Köhler Klára tanfolyamvezető a község leányait. Munka folyik minden téren, mert megértette ez a nép a nagy igazságot, hogy : segíts magadon, az Isten is megsegít.
