Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-01 / 26. szám

6 Z AL AMEG YE! UJS ÁG 1941. február 1. ti J Háza elé drótfonatom konybájába zománcozott asztaltüzheíyt, fiának vi - lághirti PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HOR.VátN IMRE mß*^a5lss ^»»Sceraask^ÉÍSBJé® 2Eaüí*eg:?-ff'Sx©fj Telefon: 54, élni és feledni a pompát, a fényt.. . Látni a természet Istenadta szépségeit felvirulni... Télen várni a tavaszt, utána a perzselő nya­rat, a színpompás őszt hulló leveleivel. Mi­lyen boldog lennék itt, a hideg és önző vi­lág helvett. Ha nekem is gyermeki karok j fonnák át nyakamat. Várni a hazatérő ura­mat és elvenni tőle a világi gondokat, amint elvette tarisznyáját a hazatérő férjtől a fe­leség. Este a sercegő lámpa fényénél elköl­teni az estebédet és hallgatni a messze tá­volból idehallatszó esti harangszót és éjsza­ka figyelni az erdő halk suttogását és zaját. Az autó elkészült, — riasztotta fel me­rengéséből a férj az asszonyt. És amikor meg­látta feleségének fátyolos, könnyes szemeit, lehajolt hozzá, fölemelte magához, puhán he- j lekarolt és vitte magával oda. ahonnan az j asszonv menekülni szeretett volna. Dr. Ilodonyi Jenőné. j Isten vele tanár ur ! ^angmikro$zkóppai vizsgáztatják a gépalkatrészeket A vas, az acél és a duraluminium hatal­mas átalakuláson mennek keresztül, amíg repülőgépalkaírészek, 1 engelyek, dugai tyuk és egyéb fontos alkatrészek lesznek belőlük. Földolgozás !-: őzben a útban sa iák részecs­kék. hoinokerek maradómnak a temek :>d- sejében, vagy esetleg olyan apró repedé­sek keletkezhetnek az öntvényben, amelyet szabadszerumei nem 1 iiet lelíedezoi. Gyak­ran még a. uagvíló sem segít, mert a repe­dések nem va-tagahhak egy ez ved mii Sinn-tér­nél. Legtöbbször a gép megbízhatósági tartóssága, sót számtalan ember eiete függ az összes alkatrészek tökéieiességéiői. Ez­előtt lehet tieu volt a fémek belsejébe látni, ma azonban már ez is lehetséges. Épen ógv, mini az emberi tüdőben a Röntgen-készülék segítségévéi meg, tudják állapítani a tuberkulózis b uáhu ~ okozta ká­rokat, az acélból, vagy könnyű fémből ké­szüli tárgyakban is fel í adják fedezni az idegen anyagokat. Például cgv öntöttvas- darabban a salakrészek árnyék alakjában mutathatók ki a Röntgen felvételeken. A kötélpályákon alkalmazott, drótkötelek biz­tonságát is meg tudják a Röntgen-sugarak segítségévei állapítani : a Röntgen-képen a világosabb fokok a kötél belsejében lévő finom repedéseket mutatják, azaz azokat a helyeket, ahol a kötél gyengébb. A Rönt­gen-sugarak üzemi, alkalmazhatósága azon­ban korlátolt, mert már 10 cm. vastag fém­darabokról sem lehet pontos képet készí­teni. Aliul a Röntgen-készülék már felmondja a szolgálatot, más eljáráshoz folyamodnak. A fémek belsejében jelentkező hajszáívékojny repedések éle a sugarakat visszaveri vagy a mágneses erővonalakat eltéríti. Ezer» ala­pul az új elektromagnetikus eljárás, amely­nek segítségével egyszerre nagy mennyiségű, gépalkatrészeket tudnak gyorsan és biztosan felül vizsgálni. Az utírahanghuüámok behatolnak a leg­keményebb fémbe is s ha puhább fémből ke­ményebbe mennek át. erősen visszaverőd­nek. Tehát egv és ugyanazon öt vényben a ke nénységkü ö-ab eget: fcö’.un e:< kimué .Lá­tók. A kísérletek azt mutatják, hogy az ultrahanghullámok apró lémpál ivá.a agy rendeznek egymás mellé, hogy e ek a haog- hullám útját keresztezik. Minél erősebb a hang, annál rendszeresebbel - sorakoztál ja egymás mellé a pálcikákat. A vizsgálat ügy történik, hogv egv dobozt, amelynek egyik fala üvegből, a másik pedig az ultrahangot különösen könnyen áíbooálható anyagból van, egv bizonyos olaj faj táv a« megtöltik, s ebbe vékony alumíniumíemezkcket kever­nek. Az ukrahanghuBámok, miután a vizs- álandó tárgyon áthaladnak, ebbe a doboz- a esnek s a pálcikákat erősségük szerint rendezik. Ha a doboz üvegfalát át világi: jak az ült rahauv hullámok által az anyag belse­jéről festett kép fény és árnyék alakjában lesz láthatóvá. Az ultrahang 1-u Hámokat ép úgy össze Ve­het gyűjteni és szét lehet szórni, mint a közönséges fénysugarakat. Ennek következ­tében speciális ;hau gl enesékke]« hangmik­roszkópokat konstruálnak, amelv a gépipar­haji vizsgálati célokra hamarosan hő alkal­mazást fog nyerni. ötezer éve ismerik már az ujjlenyomatot mely ma a legnagyobb szerepet jáísza a modern kriminológiában Ha lemérik valaha ezt a korszakot, ér­dekes lesz megfigyelni, hogyan vette át a hősküiíemény helyét a mozi ? Ez a film kicsit már az. Krónika és köl­temény egyben. Nem riport — nemcsak a suhanó percet rögzíti, valami többnek a visz- fénye tükröződik benne. Örökkévalóság ? Ha nem is, de ami emberben a .legtöbb, a leg­jobb, a humanitás — ami emberré teszi az embert. ősi angol kollégiumot látunk. Építeni Ame­rika fölfedezésével egyidőberi kezdték. Ál­lam az államban. A kultúra furcsa vég­vára, ahol a háború alatt az elesett növen­dékek nevével együtt hirdetik ki a volt né­met tanár nevét, aki az angolok ellen küzdve halt meg. Ahol légitámadás alatt is tovább olvassák Julius Caesart és ahol az agg fő­igazgató sajátkezűk*« ver nádpálcával a tisz­teletien 18 éves diák nadrágjára. Itt tanár Chips, ebben a kis kultúrvárban. Jóindulatú, lelkes, gyámoltalan. Útja az első szárnypróbálgatásoktól a halálos ágyig — ez a film. Közben találkozunk mindazzal, ami egy ember életét teszi. Hivatás, szerelem és filmen először találkozunk a szerelemmel a szó eszményi formájában. Először látjuk fil­men, mi az a legtöbb, amit nő nyújthat a férfinak. A saját szemében tükrözi a szere­tett férfit éppé, széppé, bátorrá. Hőssé. És így lesz Chips hős. Mindenét odaadja a munkának s a munka vár lesz fölötte. Védi és takarja őt és amikor Chips re be­teszi az ajtót az utolsó tanítvány — Isten vele, tanár úr ! —, úgy köszön el tőle az élet puha gyerekszájjal, mosolygó almaarccal. (drips halálos ágya lelett azt mondják a kollégák, milyen kár, hogy szegénynek nem volt gyermeke. Mire Chips felbukkan utol­jára a fekete vizek mélységeiből, ahol jár : — Micsoda ? — motyogja révülten. — Sok­ezer gyermekem volt és mind fiú ! — Koldus, ki kincsét megszámlálni bír­ja — mondja Shakespeare. És Chips a nagyon gazdagok közül való. Ennek a furcsa, minden inkább, mint csak látványosság filmnek a rendezője Sum Wood, Chipset Robert Donat játsza. Á gyakorlati nyomozásnak úgyszólván min­dig van egy apró kis támasztéka, amely, ha feltalálható a bűntett helyén, akkor majd­nem száz százalékos a detektívek öröme, az ujjlenyomat. Ha ez a páncélszekrény'en,po­háron, zongorán, írásokon, vagy bárhol fel- í lelhető, nagy az öröm, mert akkor esakha- i mar be lehet keríteni az üldözött vadat. Nin­csen biztosabb személyazonossági jel, mint az ujjlenyomat, amely minden embernél tel­jesen más és más, ahogyan nem lehet találni millió és millió falevél között sem két azo­nos eredetű levelet. ‘Az ujjhegyek bőrének vékony vonalai, ha azokat nagyítva vizsgál­juk, olyan különös vonalakat adnak, ame­lyek az egész életre elhatározók minden em­bernél. Ezek a sajátos vonalak már a tm^g- zatnál kezdenek fejlődni az ötödik hónaptól kezdve és az ember növekedésével a rajz ugyanaz marad, csak megfelelően kiszélese­dik, mégpedig oly formán, hogy körülbelül öt évi bizonyossággal meg lehet állapítani az ujjlenyomat birtokosának korát is, pél­dául, hogy az illető húsz-huszonöt éves lehet. Az ujjlenyomat tehát joggal játszik olyan nagy szerepet a modern kriminológiában. Sőt már régebben is nagy jelentősége volt, mert; már a tizenhetedik' század óta állandó érdeklődési tárgya az orvosi és bűnügyi iro­dalomnak. Az ujjlenyomatokkal való foglal­kozás azonban még ennél az időnél is ré­gibb keletű. Már ötezer év előtt a babilóniai es asszírjai előkelőségek hüvelykujjuk he­gyevei pecsételték le leveleiket, mert rájöt­tek, hog} ez a legcsaIhatatlanabb személy- azonossági jel. Ugyancsak alkalmazták a kí­naiak is már kétezer év előtt az ujjlenyoma­tot. A modern bűnügyi eljárásban ötven év­vel ezelőtt honosült meg ,a daktiloszkópia, mint gyakorlati módszer. Amerikában vezet­ték be. majd húsz év múlva Európában is meghonosodott. Külön hivatalos ügyosztályi nyitottak az ujjlenyomatok számára és a modern technika minden vívmányával * be­rendezett laboratóriumban végzik az igen bonyolult fényképezési, nagyítási és egyéb munkákat. Az ujjlenyomat ma már megtámadhatat- ! lan, közvetlen bizonyíték. Számos gyilkost ítéltek már halálra, makacs tagadása elle­nére is, pusztán az ujjlenyomat perdöntő ta­núsága alapján. Nincs ugyanis a világon két ember — miül már említettük, — akiknek azonos volna az ujjlenyomata. Még a külön­ben megtévesztően hasonlatos iker csecse­mőknél is ebben a tekintetben megállapít­ható a feltétlen különbség. Az ujjhegyek raj­zát pedig nem lehet megváltoztatni. Égések, sérülések után bizonyos idő múlva ismét' FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents