Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-04 / 3. szám
1941. január 4. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 5 Végrendelet Irta : Gyutay István. Az ég alján felhő piroslott. Mögéje bújt a nap, mintha szégyenlené, hng) egész nap mit látott. Volt is miért pirulnia. Székely bánatról hallott, szenvedést látott. Hargitán túl és nmen dúlt, rabolt az oláh. Esteledett. Valahol fülemile trillázott, még az sem merészelt korábban fészke szélére szállni. Elbújt Hagadozó csapott le, e 11 ta Ugatott. A leány megáll, apja vállára támaszkodott. — Miért van ez így ? Miért bántja az erősebb a gyengét V ... Az apa megsimogatta leánya szép arcát, hallgatott. De a sóhaj felszakadt kebléből. A beteg lánynak földbe gyökerezett lába, nem mozdult. Arcán a láz rózsái égtek. — Apám, ugye engem sajnálsz V Pedig, látod . . . — Tudom, Lóra. tudom, te Erdélyország- 4a gondolsz . .. — Eltaláltad, apám !-— Igen, te meggyógyulsz, de a haza.. . ki tudja ... A leány kiesi öklével a levegőbe tiíöge- tett. Mintha bizony elűzhette volna a ragadozó karvalyt. Az mitsem adott rá, tovább vijjogott a fészek körül. Leskelődötí. Alattomosan körözött. A székely nézte egy darabig, kalapját hátrabökte. — No, nézd, a súly vigye el I Gyere, Lóra! Agat tóit. Felhajította a levegőbe. Nem találta ugyan el a madarat, de az mégis tovább szállott. Lóra összeülő gette kicsiny kezeit, boldog volt. — Így, így ! líess, csúnya madár ! Majd íg) az oláhval is... Bottal, ha nincs más ! Azért vagy Gábor Áron. — Igen, és székely ! Áion apó elsimított szeme előtt. Borút, gondot űzött. Elgondolkozott. \ olt is min. Es téli kint fellángolt a hegvek tüze. Marta- lóeok osztozkodtak körülötte. Dicsekedtek, hol, leinek vették életét, gyújtották fel házát. Csúf röhejük. danájuk iehallatszotí sokszor Gáborék házába. A beteg leány nem egyszer riadt fel s ilyenkor görcsösen szorongatta meg apja kezét. Simogatta, latolgatta, hogy elég erős lesz-e megvédeni a székelyt, a hazát... És most mind ez elvonult Áron szeme előtt, miközben tekintete kísérte a karvalyt. Megint sóhajtott. Szeme haragot cikázott. — Gyere, leányom ! Karját leányáéba öltötte. Vezette. A nap alászállott. Valahol tillinkó panaszkodott. Felsírt, elhallgatott. Nemcsak a karvaly leselkedett, az oláh is. Ezt sem szabad. Pedig olyan szép, amikor a hegyek felelgetnek a tillinkózónak. De szép is ! így csak a székely tud. Még a bokrok fülemüléje sem versenyezhet vele. Szívet, lelket vidít. Istent dícsér, borút űz. A leány újra megállt, megint szól a tillinkó. De szép ! Hallgatott, szív ta magába a drága bangókat. A vőlegénye juthatott eszébe. Az is tillinkóvai babusgatta. becézgette. Az ablak alatti akác susogott hozzá. És most vége ennek is.. . Ott jár valahol a katonákkal az erdélyi havasokban ... ígérte, hogy nemsokára megjön, IBUNDÁK | rendelésre mértékűién legolcsóbban Ifj. Laky Sándor SRŐcsmeaierné! készülnek Alakításokat vállalok. —————— 0 Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. de ki tudja, ki tudja. .. Áron várt keveset. Gyengéden int. — Lóra, gyere, lányom ! ;— Vájjon, hallom-e még ? Szól-e nekem még a tillinkó ? Olyan szép ... — Gyere, lányom ! Ügy lesz, mint régen volt ! — Nem tudom, ki tudja ! Szegény Szé- keiyország ! Apám, el ne felejtsd ! — Nem, nem. soha, lányom ! Tovább ballaglak. A tillinkó dalt váltott. Belecsilinóéit a fülemile dala. Drága nász- induló volt... Láthatatlan kéz rakott az ég kárpitjára csillagokat. Mindig többet és többet. Itt-amott egy másik lefutott, elnyelte a Hargita. Szent János-bogárkák szálldostak Lóra arányló haja körül. Mosolyogva nyújtogatta a kezét feléjük. Apja sürgetett. — Lóra. menjünk, lányom ! — Olyan szép ! V ájjon látom-e még ? — Igen, lesz szebb is ! — Ki tudja, ki tudja ... Lóra ismét apja vállára dőlt. Beértek a faluba, itt-ott már lámpalény szűrődött ki. Esti munkájukat végezték a székelyek. Volt. aki a faragott kapujában állt. Köszöntek. A falu közepén állt Áron háza. Ráereszkedett az esi sötétsége. A ház körül lombok susogtak. harang hívott imára. Lóra összekulc? CJ csőit a a kezét. — Apám, hallod Y Mintha temetésre hívna. — Lányom, nem, ne gondolj rá 1 — De, mikor érzem, mikor tudom... Áron előre ment. Mécsest gyújtott. A láng imbolygóit, árnyakat festett a falra. Lóra keveset várt. Még gyönyörködött a csillagos égben, az idáig szűrődő tillinkóhangban. Kicsiny kendőjét fázósan vonta össze keblén. Visszatekintett az ajtóból, — De szép. Ilyen nincsen sehol, csak a székelyföldön... Áron kiszólt : —- Siess, gyere. Lóra ! A leány belépett, végigtipegett a szobán. Tekintetét belefúrta a mécsvilágba. Hallgatott, álmodott. Szeme egyik tárgyról a másikra révédt. Á falon feszület. Sóhajtott. Amodáhb édesanyja képe. Nézte hosszasan. Mintha valamennyitől búcsúzott volna. — Apám, mondanék valamit ! — Mit, lányom ? — Hívj tanúkat ! Tanúkat ? — Igen, végrendelkezni akarok. Gábor Aron mosolyogni próbált. De belül viharzott a lelke. Kereste a szavakat. Más irányba szerette volna leánya gondolatait tereini. De a beteg minduntalan visz- szatért. — Nem. nem, végrendelkezni akarok. Hív j tanúkat !-— Lóra ! FÁJÓS LÁBAK Tyúkszemek, bőrkeményedések, horzsolások, 1 fáradtság, boka és lábfej duzzadása, fagyások, fagydaganatok azonnal elmúlnak egy jé meleg Szt. Rókus Lábfürdő után. Beszerezhető mindenütt 28, 80, 1 40 és 2 20 fillérért Készíti a Szent Rókus Laboratorium. Budapest, XII. Németvölgyi u. 17 Csak budapesti, friss készítményt fogadjon el — Igen, csak sürgősen ! — Talán tanuk nélkül... — Legyen ! Lóra arca lángba borult, beszélt: — Látod apám, a székely ellensége sok... Nemcsak földünket, de még a levegőt is irígylik tőlünk. Érzem, tudom, nehéz napok következnek a székelyre. Elveszik hazánkat Szomorúság és gyász következik e népre. Az anyáknak gyermekeit szakítják le keblükről. És ki védi meg a székelyt ? Nem lesz fegyver, kard... Szegény hazám ! Az apa sóhajtott. — Ne szólj így, lányom ! — De igen, keil ! Te ezermester vagy, neked kell védelmedbe fognod a székelyt. Te mindenhez értesz. Neked elől kell járnod, ott kell lenned, ahol bántják a székelyt. Neked kardot és puskát kell csinálnod. Ágyút öntened ... Ugye, megteszed ? — Meg, lányom ! — És azután az egyikre, a legkedveseb- | bikre rávésed a nevemet. Ezt vésd rá : Lóra. És én eljövök, veled leszek... Visszajövök a sírból, én irányítom kezedet, szívedbe erőt hozok... Ugye, így lesz, apám ? — így, így lesz, Lóra ! — ígéred ? — ígérem ! Helyemben leszek, csatában, mindenütt ! — Köszönöm, légy megáldott ! Apám, ez az én végrendeletem ... A mécses utolsót pislogott. A leány elszunnyadt. Angyalokkal álmodott. Mindig halkabban lélegzett. Pihegett. Mire megvirradt, a hajnal első sugaránál a halál elhozta menyasszonyi fátylát... btmávaut Autébusae-menetresnd. Érvényes 1940. évi december hó 15-töl Zal aegerszeg—Bak—Hévlzszen tand rós—Keszthely. MÁVAUT toetáíl —■— 805 13-45 15*30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. T15 7’45 8-58 13-30 15-20 —•88 8-28 14-12 15-54 é. Bak Hangya szövetkezet . i. 6‘52 7 22 8-36 1301 14-58 8.29 1414 í. Bak Hangya szövetkezet . é. d —•_ 8-35 c 14 57 3-90 7-08 é. Hévizszentandrás . . . i. —*— — •— —•— 1328 15-53 3.90 725 9-50 15-35 é. Keszthely p. u ....................i. —*— 1305 1530 c Kedden és pénteken nem közlekedik | d Csak kedden és pénteken közlekedik. Bak—Nova—Lenti. Menetdij —•88 2- 40 3- 40 Menetdíj —88* 150 3-90 Ménetdíj — 44 1 10 1‘30 c 8*15 836 9-20 14-50 i. Bak pu.....................................é. 6 48 15‘04 i. Bak hangya szöv. . . . é. 6*44 Í5*50 é. Nova ......................................i. 6’00 —•— é. Lenti......................................i. —'— o Kedden és pénteken nem közlekedik. 12*59 1215 Zalaegerszeg—Bak—Lispe — Szentsdorján. 13.45 14-J 5 1428 —v- r_-c c 7-20 12-40 7-23 12 48 739 12 59 7-45 1305 c Csak kedden 15.30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. 7*45 1554 é. Bak hangya .....................i. 7 22 16 .08 é. Söjtőr Búza vendéglő . . i. 7*08 17-25 é. Szentadorján.....................i. 5-55 Zalaegerszeg—Nagykapornak. i. Zalaegerszeg Árany-B. sz. é. Csácsbozsok . . , . . Nagykapornak vasúti m. h. é. Nagykapornak községháza i. 14-55 14-37 o 8-15 8-07 7 56 7-50 c 13-35 13-27 13 16 13-10 t í
