Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-04 / 3. szám
1941. janim* 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 megvizsgált ötezer rákos női beteg közül negyvenkettő szenvedett szájüregi rákban ({»jak," nyelv, gége, száj pad, garat) és ezek valamennyien erős dohányosak voltak. Fel- j tűnő, hogy az erősen dohányzó nők között nem akadt például tüdőrákos. Mindenesetre érdekes lett volna azt is megtudni, hogy a többi 4958 rákos nő közül hány és .milyen mértékben volt dohányos. A cikkíró ezután TIaintz Ödön adatait közli. Ezek szerint tüdődaganatos betegek 46.9 százaléka volt dohányos, de erősebben csak 20.3 százalék dohánvzott, tehát ebben az esetben több tüdőrákos került ki a nemdohányzó, mint a dohányos férfiak közül. Bodnár dr. a hazai klinikáktól, kórházaktól és orvosoktól a rák és a dohányzás kapcsolatára vonatkozó érdeklődésére eddig olyan válaszokat kapott, hogy a kérdéssel csak kevesen foglalkoztak és csak kevés számszerű adatot bocsátottak rendelkezésére. ES, yes klinikák és orvosok adataiból az derűi ki, hogy a szájüreg-, légző- és emésztőszervek rákjában megbc tegedctt férfiak között jóval több volt a dohányos, mint a nemdohányzó és a dohányosok javarésze erősen hódolt szenvedélyének. Ezzel szemben más adatok arról szólnak, [ hogy a fent említett rákos megbetegedések- \ ben szenvedők között csaknem egyenlő arányban voltak dohányosok (köztük erősen dohányzók és nemdohányosok). Hangsúlyozza a cikkíró, hogy a rendelke- \ zésre álló kevés adatból nem lehet végleges következtetést levonni a dohányzás és a rák közötti kapcsolat tekintetében. Néhány-' év óta Magyarországon a daganatos betegségek bejelentése kötelező és azt is he kell jelenteni, hogy a beteg dohánvos-e vagy sem. ílvmódon a dohányzás és a rák .- összefüggését megvilágító nagy statisztikai anyagot lehet összegyűjteni. Ez a munka dr. Bodnár kezdeményezésére a Statisztikai Hivatal részéről már folyamatban is van. Az érdekes cikkből tehát kiderül, hogy a tudomány eddig még nem tudott végleges következtetést levonni a dohányzás és a rák közötti összefüggés tekintetében. Folttísztitó szerek A tiszta desztillált víz sok foltot kivesz. Természetesen nincs mindig desztilált vízre szükségünk, különösen, ha nem kényes tisztításról van szó. A vízzel hígítható oldószerek (alkohol) hígításához ellenben desztilált víz. esővíz is használható, mert közel áll a desztilált vízhez. Alkohollal, amely 98 százalékos spiritusz néven kapható, szintén sok foltot ki lehet venni. Desztilált vízzel 1:3 arányban hígítva (1 rész víz. 3 rész alkohol) sörfoltok, kávé- foltok, festékfoltok, cukorfoltok kivételére alkalmas. Színes anyagoknál az alkoholt óvf* tosan használjuk. Éterrel zsír-, olaj- és hasonló foltokat lehet kivenni. Azonban használatánál vigyázni kell, mert az éter gyúlékony. Éter pótszerekként többféle foltvíz jön forgalomba, amelyeknek nincsen akkora oldóke pességük, mint az éternek, de mivel olcsóbbak és nem annyira gyúlékonyak, sokszor előnyösebben alkalmazhatók. Ilyen éterpótszerek : »esdeform« és »izzóéter«, amelyek különösen a régi olajos foltokhoz használhatók. Hasonló termék az »pttalin- eíer«, különösen a nehezen kivehető olajos, kátrányos, gyantás, kocsikenőcsös foltokat veszi le. véf&xés tűi^tcmítéfie/z Modern kávádnráló. A középosztály háztartáséban már jóformán csak ilyeneket láthatunk. Alakja eltér a régi UÁvédarálók Ismeri formájától és a mai modern konyhabútorokhoz igazodik. Cgyes. szép forma, rátekinteni is kellemes. kell a kávéfőzéshez. Az egyik az, amellyel a kávét megdaráljuk. A legegyszerűbb háziasz; szonynak is nélkülözhetetlen segítőtársa ez. A másik az a kávédaráló, amely a ^Fmnck - kévépótlék jólismert kékfbarna dobozán látható. Ez is ajánlatos, mégpedig minden kávéitalhoz! Ez adja szép, sötétbarna színét, különleges, tökéletes ízét és azt a kiváló zamatát, amely mindennapi kávénkat előttünk olyan kívánatossá teszi. Ha csak rágondolunk, máris érezzük pompás illatát.
