Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-04 / 251. szám

XXIII. évfolyam 251. szám. Jir»3 fi filüé*» 1940. november 4. Megjelenik hétköznaponként délulán- Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. P 0 LIT I K AI iNAPILA P Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P.. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. Viharban, szélben folytatja támadásait a német segmadero A német véderő főparancsnoksága közli : A német légi haderő november 2-án és a 3 ára virradó éjjel is folytatta London ellen megtorló támadásait a kedvezőtlen időjárás ellenére, amely különösen ejjel viharral, erős szélroha- mokkal és záporokkal, helyenként mélyenszálló felhőkkel és jegesedéssel nehezítette meg rend­kívül a berepüléseket és támadásokat. A német Ankarából jelentik, hogy a Szaionika-Athén vasúti vonalnak az olasz légi bombázások kö* vetkeztében történt megszakadása nemcsupán elvágta azt az egyetlen vonalat, amely Görög* Az olasz főhadiszállás közli: Az Epirusban megkezdett hadműveletek kialakulása folyamat­ban van. Csapataink Borgó Tellinitől Kalibaki felé előnyomulóban elszántan leküzdötték az aláaknázott és akadályokkal megerősített külön­böző védelmi vonalakat, Légi erőink több ízben bombázták Korfu ka­tonai célpontjait, ahol ismét robbanásokat fi­gyeltek meg, különösen a kilencedik erőd kö­zelében, továbbá Patras kikötőjét, ahol tűz Igen tisztelt Szerkesztő Úri No ne nézzen rám Szerkesztő Úr olyan mér­ges haragosan, azért, hogy megint becsullan- kodom. Mert bizony nem félek. Elég szeren­cséje van. hogy nem tartozom az asszonyi nemhez. így csak állhatja nyelveskedésemet. Mert, ha egy jól felvágott nyelvű göcseji asz- szonyfélével kellene megpróbálnia a hallgatás gyakorlását, akár izibe bekopogtathatna a min­dig hallgató trappistákhoz — szóhoz ugyan nem igen juthatna. Jómagam mégis férfinép lévén, meg megfáradok és hagyok időt arra, hogy egyet kettőt legalább bólinthasson sok panasz szavamra. Hát igy történt. Temetés volt Göcsejben, Mikefán. Tudja, a jó Bábi nénit kisértük utolsó útjára. Isten nyugosztalja. (Asz- szonynak asszony volt szegény, hét gyerek anyja, de nem ütött a fajtájára, olyan szelíd, csendes volt a jó lélek, egész életében. Hát — mit akar vele? Látom, hogy ilyen szókra légi haderő mindenekelőtt a lakosság ellátását biztositó üzemeket bombázta hatásosan. Bom­bázták repülőink több repülőtéren a repülőgép- szilieket és legénységi szállásokat. Ezenkívül támadások irányultak kikötő- és ipari beren­dezések ellen. Castle Bromwichban egy had­felszerelési üzemet értek súlyos találatok. országot a külfölddel köti össze, hanem főleg megakasztja a mozgósítást, minthogy ez az egyetlen vasút Dél - és Észak Göörögország kö- zött.(MTL) ütött ki a Smandera pályaudvaron és egy gyá­rat, valamint egy gyalogsági kaszárnyát találat ért. Repülőink bombázták továbbá Larissái, Janinát, Szalonikit — itt ellenséges vadászok­kal vívott harc folyamán egy ellenséges gépet valószínűen lelőttek —, Navarint, ahol tüzet okoztak, végül Kaneát, ahol kikötőberendezé­seket találtak el. Két repülőgépünk nem tért vissza támaszpontjára (MTI) ! nyitogatná Szerkesztő Uram a száját. — Csak csendesüljön szépen, mert, ha úgy citeráz a lábaival a nagy türelemtől, kurtán odébbállok. Menten megmondom, hogy az Isten nyugosz­talja — a szegény jó Bábi néninek van olyan köze a göcseji levélhez, mint teszem annak a bizonyos Pilátus urnák a Krédóhoz. Bizonyos, hogy a legfelsőbb Hatalmasságok nem kérdez­ték meg Bábi nénit, mikorra is óhajtja azon utolsó útját megtenni a temetőbe, mert akkor különb napot választott volna a kalendáriumból. Lehet ugyan, hogy a százesztendős időjós fi­gyelmét is elkerülte volna az azon időre ese­dékes barátságtalan csapadék erőszakoskodása és szegény Bábi néni igy is a legkellemetlenebb időt fogta volna ki, Tény, hogy cudar időben kellett eleget tennünk a végtisztességnek. A havaseső nem akart engedni. A szél is segített neki. Gyúrtuk a sarat, mert mit is tehettünk volna mást? Elkinlódtunk a falu utolsó házáig, 1 de aztán onnan a temetőig . . . ! Még utólag I is rossz rágondolni. Mindenki nagyokat fohász i kodott. (Bábi néni nem, mert őbenne a szelíd i szó is megállt a föltámadás nagy napjáig.) Mondhatom, kínszenvedés volt bekerülni a te* metőbe, pedig hát Szerkesztő Uram, egész odáig a nemes vármegye utján volt mehetésünk. No most már utána vagyunk. A jó Bábi nénit azért csak eltemettük, de ahogy kikerültünk a szenthelyrőj, azon kívánságunkat sodorgatíuk hangos szavakba: miért is nincs hát minden esztendőben legalább egyszer követválasztás ? Mert hát olyankor mindig igyekeznek észre­venni bajainkat és olyan kedves melegen saj­nálkoznak rajtunk! írja — kérem — mondja a nagyobbik ur (az, aki mi tagadás igen sze­retne követ lenni) a kisebbik urnák a sedégjé- nek: a mikefai ut sürgősen megjavitandó! (ma­gyar nyelvből nem egészen egyes.) Szó, mi szó! Teringettét! De milyen hamar segítenekI Néhány nap és már mérik az utat. Nekilódul rengeteg munkás és elkészül... a földmunka. Aztán? Hát aztán, nincs tovább. Ja, igaz, köz­ben megvolt a követválasztás. De az Ég irgal- mazzon, akinek rá kell menni kora ősztől késő tavaszig az ilyen útra állatjaival. Uram itt minden szakad. Ember is. Állat is. Úgy van, I ahogy mondom. Elkészül e valaha az ut ? Csak ! a Magasságbeli tudja. Vagy talán a következő i választáskor megint csak észre veszik és fej* | csóválgatva szörnyülködnek a jó emberek, akikben igen buzog a honmentő képesség mondván: ez még sem járja! Aztán majd kap­nak a mikefaiak útjukra követ. És évek múlva — aki éri — Uram bocsá’ még tanus- kodhatik, hogy az útnak megmutatták a hen­gert is. így megyen ez kedves Uiam Göcsejben. Csoda aztán, ha még a szentnek se hisznek a szegény göcsejiek és megkövül bennük a ke­serűség ?! A falu népének ne ígérgessenek, hanem sies­senek segitségére. Lássák meg szükségét, aztán ne álljanak meg a szép szavaknál, vagy az Ígéretek félig teljesítésénél. Azok a szép fényes csillagok csak hadd maradjanak meg az értel­metlen és vizenyős pesti slágerekben. Ne hozza le nekünk azokat senki az égből, mert akkor mivel elégítik ki Cickák, meg Mickák szivbéii éhségét? Nem kell nekünk sok, csak egy kicsit jobb utak, közegészségi viszonyaink megjobbi- íása, kultúrából éltetőbb falat, a mostoha fődtől kiharcolt terményeink igazságosabb értékesifési lehetősége, teherbíró képességünk embersége­sebb számbavevése. Nem mondhatja ránk senki, hogy túl követelőzők volnának. De nem is va­gyunk néma gyerekek. Hát hallják szavunkat. Ä nyöszörgő gyerekére felfigyel az anyja, ha addig nem vette észre, hogy valami nyavalya rágja a szegény teremtést. Csikorgunk kitartóan és nem nyugszunk bele a mostoha sorsba. Megnyugtathatom Szerkesztő Uram, tudjuk mit lehet, mit nem! Lehetetlen kívánságokkal nem lépünk fel és, ha a magyar sorsunk nehéz vi­szonyai miatt nem javulhat helyzetünk egyben- másban nem állunk duzzogó gyerekekként a sarokba. Ki tudjuk böjtölni a jobb időket De azt ne tegyék velünk, hogy jobb sorsra érdemes buzgósággal mindenféle paradicsomot Ígérnek. Ugye, Szerkesztő Uram, szeretik hangoztatni a sajtó függetlenségét. Annái visszatetszőbb lenne az irányított sajtó bűnös munkája. Mi bízunk a kormányzat becsületes szándéká­ban, abban, hogy a falu égető sebeit megorvo­solni akarja. A kormány szociális elgondolása dicséretet érdemel. De a sajtó, meg a népbol- dogitó pártok ne akarják túllicitálni a kormány Az olaszok: elvágták Görögország egyetlen nemzetközi wasufwenaiáf Korfu katonai célpontjait bombázta az olasz haderő Palpis kikütőjéf felgyújtották Leifél Göcsejből

Next

/
Thumbnails
Contents