Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-24 / 244. szám
cPesíi t A Nemzetközi Erdészeti Központ, amelyet Magyarország indítványára szerveztek meg, Budapesten tartja üléseit és elnökévé Waldbott Kelemen báró felsőházi tagot választotta meg. Az igazgatási ügyek élén Köstler német erdészeti egyetemi tanár, az erdészet nemzetközileg is ismert szaktekintélye áll. A Nemzetközi Erdészeti Központ kedden délelőtt tartotta megnyitó ülését az Országos Mezőgazdasági Biztositó Intézet székházában. A megnyitó ülésen német részről megjelent Alpers németbirodalmi államtitkár, alelnök, magyar részről jelen volt Teleki Mihály gróf főldmiveiésügyi miniszter, résztvettek továbbá Spanyolország, Finnország, Olaszország, Mexikó, Románia, Szlovákia, Svédország, Svájc és Jugoszlávia képviselői. Waldbott Kelemen báró elnöki megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy a mai vi szonyok között is sor kerülhetett a Nemzetközi Erdészeti Központ ülésezésére. Ezután Teleki Mihály gróf főldmiveiésügyi miniszter szólalt fel. Üdvözölte a kormány és az egész magyar nép nevében a központot abból az alkalomból, hogy Budapesten tartja üiéstit. Magyarország — mondotta — a Nemzetközi Erdészeti Köz pont létrejöttét és fejlődését meleg rokonszenv • vei kíséri. S örül annak, hogy az iránta érzett megbecsülésből kifolyóan magyar embert választott elnökévé. Bár Magyarország elsősor- sorban mezőgazdasági állam, mégis nagy je lentőséget tulajdonit az erdészetnek. Hazánk az utóbbi időben jelentős erdőterületekkel gyarapodott, melyeknek megszervezése nemzetgazdaságunk egyik legfontosabb feladata. A főldmiveiésügyi miniszter a továbbiakban hangoztatta, hogy az erdészek önzetlen munkát végeznek, nem a pillanatnyi eredményekért, hanem a jövő nemzedékekért dolgoznak. Amikor a Nemzetközi Erdészeti Központ a né pék jólétéért dolgozik, ezzel követésre méltó példát nyújt az önzetlen nemzetközi együttműködésre. Teleki Mihály gróf végül azt a reményét fejezte ki, hogy a kongresszus munkáját, amelyet a magyar kormány és az egész nép meleg rokonszevvel kisér, siker fogja koro nazm. A Corvin-láncok és koszorúk új tulajdonosai. A hivatalos lap csütörtöki száma legfelsőbb kéziratokat és elhatározásokat közöl. A kormányzó a következő kéziratot intézte Hóman Bálint kultuszminiszterhez: „A Ferenc József Tudományegyetem tiz esztendővel ezelőtt megtartott szegedi épületavató ünnepén a magyar szellemi élet legkiválóbb munkásainak kitüntetése céljából tizenkét Corvin láncot és hatvan Corvin koszorút alapítottam dicső emlékű Hunyadi Mátyás emlékére. A Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem mai megnyitó ünnepén meleg elismeréssel emlékezve meg a Magyar Szent Koronához Hunyadi Mátyás születésének ötszázadik évfordulóján visszacsatolt erdélyi és keleti országrészek íróinak művészeinek és tudósainak húsz esztendei, a magyar nemzet szellemi értékeit gyarapító áldozatos munkásságáról, a Corvin- láncok számát tizenötre, a Corvin koszorúk számát pedig nyolcvanra emelem fel.“ A kormányzó a tudomány, irodalom és művészet terén szerzett kiváló érdemeik elisme réséül a következőknek a magyar Corvin láncot és Corvin-koszorat adományozta : Balog Artur jogtudósnak a jogtudomány, Kelemen Lajos történettudósnak a történettu domány és Reményik Sándor írónak az iroda lom terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a magyar Corvin láncot, Balázs András kultur- politikU8nak, Berde Mária Írónőnek, Biró Vencel történettudósnak, Gyallay Domokos Írónak, Gyergyay Árpád orvostudósnak, György Lajos irodalomtudósnak, Kemény János báró Írónak, Kós Károly építőművésznek és Írónak, Kristóf György irodalomtudósnak, Nyirő József Írónak, Pakocs Károly Írónak, Scheffler János egyházjogtudósnak, Szilágyi Dózsa hitszónoknak, Szopós Sándor festőművésznek, Tamási Áron Írónak, Tavaszi Sándor bölcsészettudósnak, Varga Béla bölcsészettudósnak és B. Váradi Aranka színművésznőnek a magyar Corvin koszorút. A J-Iitler-Laval és Hitler’Franco találkozások az érdeklődés középpontjában A különbéke hirek koraiak — mondja a német sajtó A német sajtó a franciaországi találkozóról a legnagyobb szenzációként emlékezik meg, azonban mindenféle kommentártól tartózkodik. A hivatalos jelentéseken túlmenően semmit sem közöl a német sajtó Nagy politikai jelentőséget kell mindenesetre tulajdonítani elsősorban annak, hogy olyan államférfiak találkoztak, akiknek államai még háborúban állanak egymással. Már az a tény, hogy a Vezér maga fogadta kihallgatáson a birodalmi külügyminiszter jelenlétében Láváit, bizonyítja, hogy valóban nagyon nagyjelentőségű ügyekről lehetett szó. Azok a kombinációk azonban, amelyek egyes külföldi lapokban különbékéről, vagy pedig gyarmati problémákról jelentek meg, minden bizonnyal rendkívül koraiak. Német politikai körökben hangoztatják, hogy ez a találkozó valóban méltó válasz Churchill megállapítására, amely tudvalévőén úgy szólt, hogy „Franciaországot halálraítéltek.,, Halálraítéltekkel nem szokás politikai beszélgetéseket folytatni ~ mondják ezekben a német körökben A Hitler Franco találkozás a német spanyol határon folyt le. A Führer szalonkocsijában fogadta a spanyol államfőt. Erről az eseményről is lelkes, de szűkszavú jelentéseket közöl a német sajtó. A honvédvezérkar főnökének elismerése a magyar sajtóról Werth Henrik gyalogsági tábornok, a magyar királyi honvédvezérkar főnöke október 23-án a következő levelet intézte az Országos Magyar Sajtókamarához: A keleti országrészek, valamint Észak-Erdély területének visszacsatolása során a magyar sajtó munkatársai, nélkülözéseket és fáradalmakat nem ismerve, lelkesen követték a honvédcsapatok bevonulásának minden részletét és elismerésre méltó önfeláldozással igyekeztek az itthoni közvélemény számára érzékelhetővé tenni e történelmi eseménysorozat nagyszerű részleteit. Örömmel állapítom meg továbbá, hogy az a lelkesség, amely ezt a munkát jellemezte, nem- csupán a sajtórajokban működő hirlapirók munkájára terjeszkedett ki, hanem a bevonuláson résztvevő hirlapirócsoport, valamint az itthon dolgozó szerkesztőségek valamennyi tagjára is. Bár az utóbbiak nem lehettek részesei a bevonulás emlékezetes eseményeinek, épen olyan dicséretreméltó lelkességgel vettek részt ennek a szép feladatnak elvégzésében. Mivel ezt a szép és nemes szolgálatot lehetetlen minden egyes úrnak külön külön megköszönöm, arra kérem a Tekintetes Elnökséget, tolmácsolja a magyar sajtó tagjainak hálás köszönetemet és elismerésemet. WERTH gyalogsági tábornok. A pékkenyér ára változatlan, de az otthon sütött kenyér olcsóbbodik A pénzügyminiszter kedden elhangzott költ- | ségvetési beszédében foglalt bejelentések a gazdasági közvélemény legszélesebb köreiben nagy feltűnést keltettek. Különösen a kenyér árának alakulásáról, illetve a lisztforgalmiadó eltörléséről szóló beszámoló számíthat nagy érdeklődőére, mert az újítás lényege az, hogy világszerte emelkedő irányzat és a búza belföldi árának emelkedése ellenére sem változik, sőt bizonyos vonatkozásban olcsóbbodik is a kenyér ára. A kormány ugyanis ötven százalékkal mérsékelte a lisztforgalmi adót. A mezőgazdasági részről régóta megnyilvánult kívánság teljesítése következtében természetesen csökkennek a lisztárak is. A liszt árának megállapítása azonban oly »ódon történik, hogy az árcsökkenés nem minden lisztfajtánál érvényesül, hanem a lisztforgalmi adó mérséklése folytán előállott árcsökkenés teljes mértékben a kenyérliszt árának leszállításában jut kifejezésre, az egyéb | lisztfajták pedig változatlan áron kerülnek for- ; galomba. A lisztárak ilyen szabályozása folytán mindazok, akik vásárolt lisztből maguk sütnek kenyeret, olcsóbb kenyérhez jutnak, mint eddig. Ennek a megoldásnak főként a vidéki lakosság látja hasznát. Azok a fogyasztók viszont, akik a kész kenyeret vásárolják a péktől, továbbra is az eddigi áron jutnak kenyérhez, dacára annak, hogy a búza ára, valamint a munkabérek és számos más költség emelkedése alapján tulajdonképen fel kellett volna emelni a kenyér árát. Ezt oly módon kerülték el, hogy az államkincstár a lisztforgalmi adó leszállításával évi 14 millió pengős áldozatot hozott a fogyasztók érdekében. Egyébként a pékek máris próbasütéseket ée próbakalkálációkat végeznek.
