Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-22 / 242. szám
XXIII. évfolyam. 242. szám. 1940. október 22. KEDD. Ara 8 fillér ZAUÄEGYFI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128. P 0 L í TI K AI NAPILA P Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P-. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49 368. Tüskés ingben (A. K.) Többen felkerestek levélben, telefonon, sőt személyesen is, hogy a múlt héten „Szálasi“ címen a Zalamegyei Újságban megjelent cikkel kapcsolatban örömüknek vagy aggodalmuknak adjanak kifejezést. Voltak, akik nagy jövőt jósoltak ezen az utón a lapnak, voltak, akik viszont hitvány pálfordulásnak minősítették a cikket. Mindenki társadalmi állása szerint Ítélte meg azokat a részleteket, amelyeket épen az egészből kiszakítani Ha valamilyen hírlapi cikket magyarázni kell, akár meg se Íródott volna, haszontalan valami az. Hogy mégis visszatérek erre az Írásra, ez főleg azárt van, mivel azt látom, hogy néme lyek aggódnak az állítólag „Szálasit magasztaló“ és „Telekit támadó“ szellemért' majdnem azt hiszik, hogy a Zalamegyei Újság hirtelené- ben „megzöldült“. Pedig szó sincsen ilyesmiről. A Zalamegyei Újság szigorúan ragaszkodik a három magyar szinhez s amint azt a múlt bánj sem redukálta csak pirosra, most sem fogja „totálisan“ zöldnek látni. A Zalamegyei Újságnak esze ágában sincsen Szálasit az égig magasztalni. A ködöt Londonban érezzük stílusosnak, mi a világosságot szereljük, ez illik a vezérekhez Magyarhonban. Valóban nincs szükségünk halandzsa tanokra, de azéit mégsem lehetünk hívei a mai rendszernek. Sőt ellenzéke vagyunk az álmosságnak, a tologatásnak, az „ejh, ráérünk mi arra még“ szellemnek. Teleki Pál gróf szive és agya imponáló teljesítményre képes, de ezer meg ezer Teleki Pál grófra volna szükség, hogy a mai bürokrá cia berozsdásodott kerekei a szükséges gyorsasággal megindulhassanak és a nemzet szempontjából hasznos eredményhez jussanak. Tüskés ingben érzik magukat a Szálasi cikk megjelenése óta a Zalamegyei Újság egyes ko moly, konzervatív olvasói. Valami szúrja őket, a bizonytalanság tüskéi nyilván. Csakhogy ez a bizonytalanság nem a multheti cikk soraiból árad, hanem inkább a mai veszedelmes időkből, abból, hogy mintha egy hatalmas hullám taraján táncolna egész Európa s benne a mi szegény hazánk is. Most kellene az erős kéz, hogy el ne merüljünk a sötét mélyben, hogy ismét be ne következzen 1918 tragikuma. Hiszen untig elég volt a Károlyi Mihály grófokból, a „nem akarok katonát látni“ defetiz- musából és mindabból, ami az aluszékony gyöngeségből következik. Ez az ország több rémuralmat nem bir el. A kormánynak kötelessége megfelelő szociális tényekkel megelőzni a zöldben lapuló „októberi forradalmat.“ A Szent Korona méltósága nem lehet frázis, érvényt kell szerezni évezredeket jelentő értelmének, ködöket oszlató erejének. Lehetetlen, hogy osztályérdekek homályositsák el a magyarság útját. Tüstént meg lehet szüntetni a hordó tetején felelőtlenül agitáló nyilas társaság hatóerejét, csak mint Sámsonnak, le kell nyírni a zöld szájalók haját, vagyis meg kell oldani a pa rasztság s az ipari munkásság égető problémáit és Szálasi hamarosan két vállra terül. Az azonban lehetetlen, hogy a káposzta is megma. radjon és a kecske is jóllakjon, azaz, hogy a feudalizmus tovább virágozzék, Szálasi pedig eltűnjék a porondról. Épen olyan lehetetlenség, mint e sorok írójától azt kívánni, hogy jottányit is eltérjen arról az ösvényről, amelyet magyar és katolikus, azaz egyetemes öntudata London lángokban Már a szirénák se búgnak. A német légitámadások hevességére jellemző, hogy még a légvédelmi jelzöszolgálat is részben elpusztult. Az angol rádió bejelentette, hogy a légvédelmi szirénák egy része csődöt mondott. A sétáló közönség csak akkor értesült az első német légitámadásról, amikor a bombavető gépek már a város fölött voltak és ledobták bombáikat. . Költöznek a minisztériumok. Spanyol jelentés szerint a londoni minisztériumok nagy részit már elköltöztették Londonból. Hogy hová, azt egyelőre nem közölték. Egyébként London lakosságának kiköltöztetése is javában folyik és a kiszivárgott hírek szerint csak a hadiüzemekben dolgozókat hagyják az angol fővárosban. Két angol gépet lelőttek. Ötnapos szünet után hétfőre virradó éjszaka az angol repülők támadást intéztek a német főváros eben. Az angol gépek több hullámban közelitették meg Berlint és kizárólag gyújtó- bombákat dobtak le, amelyek több helyen te- tőtüzet okoztak. A tüzeket hamarosan eloltották. A német légelháritó ütegek két angol gépet lelőttek. (MTI) A hittudományi hét megnyitása A zalaegerszegi róm. kath. egyházközség évekkel ezelőtt bevezette a hittudományi előadás-sorozatot, amelyet mindig október folyamán tartottak meg. Az utolsó két évben a rendkívüli viszonyok miatt elmaradtak az egy héten át rendezett előadások, az idén azonban ismét megtartják azokat és hétfőn este fél 7 órai kezdettel a hittudományi hét meg is nyílt. Az előadásokat a Kulturház nagytermében tartják s a megnyitón szép számban jelentek meg a hívők, férfiak, nők egyaránt. A zárda énnekkarának bevezető éneke után Schnattner Szigfrid, csácsbozsoki bencés plébános szólt az egybegyűltekhez. Örömét fejezte ki, hogy a két éven át szünetelt hittudományi hét ismét megnyílt és, hogy ő lehet annak első szónoka. Az előadássorozaton most a liturgia szerepel és a szónok ennek keretében az áldozat jellegét, értékét és szükségét fejtegette. Rámutatott mindenekelőtt arra, hogy a katolikus intelligenciánál szellemi és lelki tekintetben szakadékok tapasztalhatók. Egy nagy hindu bölcs, amikor Magyarországon járt egyszer úgy nyilatkozott, hogy „az emberek nálunk úgy hevernek a kereszténységben mint a kavicsok a földön“. Ez azt jelenti, nem élünk aktiv katolikus életet. A vallási kötelességeket csak ugyahogy teljesítjük. Inkább csak külsőség az egész, belső tartalom nélkül. Aki igy él, az tulajdonképen nem katolikus, hanem csak megkeresztelt pogány. Pedig ezek dicsekszenek is azzal, hogy vasárnaponként misét hallgatnak stb. Ezeket a szakadékokat át kell hidalni. Ez a feladata, célja a hittudományi hétnek. Szólt azután az áldozatkészségről, amely nélkül nincs vallás. A legkulturátlanabb népeknek is van vallásuk és amint azt a történelem is igazolja, a legfelsőbb lénynek áldozatokat is hoztak és hoznak, amelyek azonban a legtöbbször borzalmasan kegyetlenek. A vallás és az ahoz tartozó áldozatok az ember Istent kereső vágyainak megnyilatkozása, Istennek kiengesztelésére való törekvés. A régi világnak áldozatai azonban, mert hamis isteneket imádtak, hamis áldozatok voltak. A választott nép, amely kinyilatkoztatás révén megismerte [az igaz Istent, szintén nem tudta áldozataival Isten és ember között a kibékülést megteremteni. Érezte mindenki, hogy egy uj áldozatra van szükség és Isten tudta a módját, idejét annak. Prófétákat támasztott, akik fentartották a Megváltó eljövetelében való hitet, előkészítették a lelkek ujjáépülésének útját. Ez az ut a Golgotára vezetett, az igazi, a tiszta áldozatokhoz, Isten kiengeszteléséhez. Az első előadás ezzel befejeződött s a zárda énekkarának éneke után a hallgatóság eloszlott. A mai előadást ugyancsak Schnattner Szigfrid tartja s tárgya: „A szentmise igazi áldozat“. A kisérő éneket a gimnázium énekkara adja. szabott ki felelősségteljes útjául. Népszerűtlen mesterség a bajok okát keresni, jól tudjuk, de a harcunkat megharcoljuk, hogy hívek maradhassunk Szent Pálhoz. Váll-.Íjuk a leghálátlanabb szerepet is, amely nyilas berkekből átkot, feudális részről pedig esetleg még súlyosabb dolgokat jelent. A mi „ Urunk Jézus Krisztus kegyes hozzánk, az Ő példája ad utolsó szol gájának erőt arra, hogy mindenkor csak az igazat valljuk, bármilyen Pilátus faggat is és örömmel vállaljuk a magunk részéről a tüskés inget, hiszen ez a legkevesebb, amit tehetünk. Volt kommunistákkal, megkopaszodott köpönyegforgatókkal és más kommunizmust előidézőkkel szemben kiállunk a piacra és mint katonakorunkban, most is álljuk a vártát, lelkiismeretünk parancsa szerint. Előttünk a kard és a kereszt dicsőséges magyar szimbólumai lebegnek, attól semmiképen el nem térünk. A Zalamegyei Újság igenis Szálasitól akarja megmenteni az országot, de nem a kartelek és a hitbizományok urai és csahosaik számára, hanem I&ten nagyobb dicsőségére s a magyarság újabb szabad ezer esztendejének.
