Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-21 / 241. szám
XXIII. évfolyam. 241. szám. 1940. október 21. HÉTFŐ. áfa 8 fillér Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. P 0 L 1 T 1 Ív A i N A P I L A P Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. i1 i -------i—i—■—-—■——— — --- ■ 11 — An glia nem tudja a Balkánt felgyújtani Egyre óvatosabbak a kisállamok Általában kevés eredményt jósolnak a háború kiterjesztésére irányuló angol fáradozásoknak. A Slovo egyik cikkében ezzel kapcsolatban a következő megállapításhoz jut: „Az angol dip lomácia hiába erőlködik, nem fog sikerülni a balkáni államokat belekeverni a háborúba. A balkáni államok semlegesek kívánnak maradni és ellene szegülnek minden olyan tevékenységnek, amelynek célja a háborút erre a területre is kiterjeszteni. Ez az elhatározás — állapítja meg a lap — észszerű és helyes. Anglia ugyanis egyáltalában nincs abban a helyzetben, hogy egy államnak szárazföldi há ■ ború esetére nagyobb támogatást nyújthasson. Minden balkáni állam, amely megengedi, hogy területe harctérré váljék, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy bizonyos más államok sorsára jnt. (MTI). 32 és fél métermázsa zsirt kapott Zalaegerszeg Kiutalták 4 hónapra a petróleumot is Szombaton végre megérkezett a zsír Zalaegerszegre. Még pedig jóval több, mint ameny nyire számítottunk. Előbb ugyanis 10, mindjárt utána 22'5, tehát összesen 32'5 métermázsát kapott a város. Ebből most már nemcsak a szegény munkások, hanem kisiparosok, kiskereskedők és kistisztviselők is igényelhetnek, még pedig 3—4 tagú családok egynegyed, né pesebbek fél kilogrammot. Jegyek a régi város házán a közélelmezési irodában kaphatók, annak az igazolólapnak felmutatása mellett, amelyet a cukorjegyek kiosztása alkalmával adtak ki.*A zsirt a Köztisztviselők szövetkezete üzletében árusítják, Az első szálitmányból csak a munkások kapnak. A mostani kiosztás után még kétszer osztanak ki zsirjegyeket, mégpedig j kéthetenként. Ezzel a beosztással december 1-ig j látják el a szegényebbeket zsírral. A petróieumelosztás ügyében is történt újabb j rendelkezés. A város október-január hónapra j havonként 1800 kg*nak 75 százalékát kapja, ; ami havonként 1700 liternek felel meg, tehát a múlt évi fogyasztás felénél is kisebb. Újabb igényléseknél az előbbi mennyiséget arányosan csökkentik. — £ Fontos mezőgazdasági érdek a borsótermelés fejlesztése Az utóbbi években mezőgazdaságunk irányzata gyökeres változáson ment át. Áz egyoldalú gabonatermelés lassanként, — igaz, hogy lassabban, mint kívánatos lett volna, — többoldalúvá vált. A szükség rákényszerítette a gazdákat, bogy művelés alá vegyenek olyan területeket is, amelyeken eddig árv alányhajat és ballangó kórót lengetett a szél, vagy pedig amelyeknek termése a szikvirág és a székifű volt. Ma már a zöldmezőgazdaság kapcsán a kopár szik helyett öntözött rétek táplálják a jószágokat, az eddig határtalan pusztát fasorok szabdal ják részekre, kisebb'-nagyobb erdőcskék vidítják a szemet, a kutak, öntözőcsatornák vize sok értéket termel, állati termékeket, zsírt, húst és az összegyűjtött trágya a szántóföldeket gazdagítja és ösztönzi dúsabb termés adására. Míg a zöldmezőgazdálkodás nyomán dus- füvű rétek táplálják a jószágállományt, a szántóföldön egy újabb termény kezd évről-évre nagyobb teret elfoglalni : a cukor- és velőborsó. Ugyancsak rohamosan terjed az őszi Viktória-borsó, az ősziborsó, a Pannonbükköny és a szöszösbükköny is, noha még műidig nem abban a mértékben, mint az, különösen a homokon kívánatos volna. A homokon, amint a termés bekerül és a talajt megszántják, a homok mozogni kezd. Ezt lehetőleg meg kell és meg is lehet kötni, ha azt mielőbb beveti a gazda rozzsal vagv őszi árpával kevert őszi borsó-, szöszösbükkönv■-, Viktória-borsó-keverékkel. A korai vetés közé még repcét is lehet keverni, hogy minél sűrűbb vetést adjon. Ha eső vau, ez a korai vetés még ősszel kaszálást adhat, de tavaszra biztos jóhozamú zöldtakarmányt szolgáltat, olyan korán, hogy utána kukorica, zöldségfélék, borsó, olajmagú növények stb. vethetők. Ha a később vetett keverék nem nőne kasza alá és a hely kell, zöldtrágyának szántható alá, amely műtrágyával felülszórva biztosítja az utódnövény hozamát. így a homok megkötése mellett szerves trágyával gazdagítjuk homokunkat, ha pedig sikerül lekaszálni, nagy hiányt pótolunk vele a gazdaságban a teleltetés megrövidítésével. Nagyon ajánlható tehát a gazdáknak a cukor- és velőborsó állandó termelése, amely minden, elég korán bekerülő növény után v ethető. E növénynek beéréséig három hónapra van szüksége, de, ha a piac közel van, zölden még korábban értékesíthető. Sőt még a szeptemberben elvetett borsót is lehet értékesíteni, ha már kifogy az idő, zölden feltépve vagy lekaszálva kitűnő tejelőtakarmányt szolgáltat. A borsó kiérlelve legkitűnőbb takarmányunk, amelyet növendék jószággal csak etethetünk. Proteintartalma 20—22 százalék és könnyen emészthető, hústermelő tápanyag, amely hússertések expresszhízlalásának is alapanyagát képezi. A borsótermelésnek elterjedésével állattenyésztésünk is megváltozik, mert ez teljesen pótolja az eddig drága pénzen beszerzett fehérjedús tápanyagokat. A borsó termelésének felkarolása mellett szól még az, hogy mint nitrogéngyűjtő növény, a talajt gazdagítja, a földet kitűnő állapotban hagyja az utódnövény alá, a kapálás által a gazt is irtja és a tarlóján elhullott borsószemek jó legelőt adnak a sertéseknek. E fehérjedús növény mellett a lucerna termelésének szélesebbkörű felkarolása válik: szükségessé. Ma már az Alföldön kisgazdaságokban sok helyen látunk zöldelő lucernatáblákat és különösen helye lesz ennek az öntözött területeken. Úgy zölden etetve, mint szárítva ma nélkülözhetetlen a gazdaság részére és az újrendszerű kalapácsos darálógépekkel lisztté zúzva oly anyagot ad a gazdák kezébe, amely sok gondtól mentesíti az állattartó gazdát. Mint fehérjetartalmú növény, a szójabab kezd terjedni. Eddigi termelését akadályozta, hogy csak újabban találtak rá viszonyainknak megfelelő fajtájára. Fehérjetartalma mellett dús olajtartalmú növ ény is, amelynek nagy jövője v an mezőgazdaságunkban. Többezer áldozata van a kataloniai árviznek A kataloniai árvizszerencsétlenségnek sok emberáldozata van. Csak Torcello községben több mint százharminc az eltűntek száma. A Vichtől északra fekvő Manlleu községben is nagyon sokan eltűntek. A mentő és segitő- szervet munkája nagyon nehéz, mert a víztömeg és különböző földcsuszamlások áthidalhatatlan nehézségeket okoznak. (MTI)
