Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-19 / 240. szám

.ZAEAMEGYEItttSAG Mö. olítte 19. ftz Esterházy-uradalom tisztikara* (Lenti) Erdélyért Az Esterházy hercegi uradalom délzajái tisz­tikara. az alábbi pénzösszegeket adományozta a fŐméítóságú asszony »Erdei} ért« megindí­tott gyűjtésére : „ Skublícs Alajos gazdasági felügyelő _ Lenti pb pengő!, Raííensperger Jozsel kér. felügyelő Kédies 50. Kremier Jenő műszaki felügyelő Lenti 50, Ronchetti Gáspár erdőfelügyelő Za- Igbaksa 50. Bencze Pál erdőfelügyelő Lenti 5,0, Lux Zoltán erdőmester Lenti30, Török Ferenc tiszttartó Kerkaszéníkiraly 30, v. Pali Miklós erdőmester Pördefölde 10, Niedet- ,maiin Árpád erdőméster Bánokszentgyörgv 10, Bariái Erűin erdőmester Lenti 30, Szabó László tiszttartó. Rédics 30. Koglbauer Alajos szám­vizsgáló, Lenti 30, Lang Mihály faraktargond- nok, Csömödér 25, Mustnak Kálmán szamtarto Lenti 29, Jakschtiz Lajos erdőmérnök Tor- nyiszentmiklós 30, Malatmszky Laszió szam- íaitó. Lenti 27, Móczár Béla intéző, Lenti 25, Rehmann Ferenc intéző Bánokszentgyörgy 25, Huhn Lajos számellenőr. Lenti 25, Sári Ferenc számellenőr, Lenti 25, Henye Lukács üzemvezető, Csömödér 5, Kéky Gyula fű­részmester, Lenti 10 pengőt, összesen 646 pengőt. A 646 pengőt a Központi Igazgatóság Sop­ronból küldte el az »Erdélyi Segélyakció« -nak a többi hitbizományi tisztviselő adományával együtt. Gyepükajánböl írjak: Bensőséges ünnepség keretében ünnepelte Gyepükaján apraja-nagyja Papp Györgyné Gyarmati Anna nyugalomba vonult tanítónő­jét abból az alkalomból, hogy Czapik Gyüla í dr. veszprémi megyéspüspök meleg elisme­résben részesítette három és fél évtizeden át kifejtett áldásos és eredményes tanítói műkö­déséért. Litánia után a szépen díszített tan­terembe vonult az egyházközségi képviselőtes­tület díszgyűlésre, amelyen az ünnepelt hozzá­tartozóin kívül megjelent számos kartársa, a környékbeli intelligencia és az egész falu népe. Olyan tömeg gyűlt egybe, hogy a nagy terem kicsinek bizonyult, így az iskola előtti téren kellett a gyűlést megtartani. Az iskolások há- romszólamú üdvözlő éneke után Majercsik Já- nos- plébános megnyitó beszédben méltatta az j ünnepelt érdemeit. Utána Szabó Sándor sü- j megi esperesplébános, kér tanfelügyelő ol- j vasta fel a Főpásztor elismerő levelét és ehez i fűződőén mondott köszönetét hosszú működése j alatt kifejtett tevékenységéért. Kiemelte a ké- zimunkaíauításban elért eredményét, amellyel a gyepükajáni nőket nemcsak kézügyességre • tanította és tudásukat művészi magaslatra fej- í leszíette, hanem ezzel kenyérkereseti lehető- ! séget is biztosított számukra, mert a gyepű- j kajánt kézimunkának már híre van a köz vet- j len környéken túl is. Figyelmeztette a falu né- ; pét, hogy^ a most elmúló ünneplésen túl is ' ragaszkodó szeretettel és megbecsüléssel igye­kezzenek meghálálni a körükben maradó ta- • nítónő jóságát. Májd Novak Frigyes sümegi áll. el. isk. igazgató, mint áll. körzeti felügyelő tolmá­csolta a sümegi és zalaszentgróti járásbeli kar- tarsak meleg üdvözletét és szép beszédben ismerte el az ünnepelt fáradhatatlan munka­kedvét és képességeit, mert , — mint mon­dotta, — látogatásai során nemcsak ellen­őrizett, hanem tanult is. Utána Gubicza Antal sümegcsehi plébános újonnan kinevezett ke­rületi tanfelügyelő a tanítói munka megbe­csülései ol tanúskodó meleg beszédben köszön­tötte az ünnepeltet. Németh Bálint a köz­ség bírája, a falu köszönetét és háláját tol­mácsolta szívből jövő, keresetlen szavakkal. Utána a volt tanítványok egész sora virággal és hálás köszönő szavakkal, versikékkel bú­csúzott a szeretett tanítónénitől. Végül Petényi Libor adta elő Böngeríi János nagy pedagó­gusnak az ünnepekhez irt »Koszorúm« című szép alkalmi költeményét. Könnyes szemekkel köszönte meg az ünne­pelt az elismerés, a szeretet és hála megnyil- ^ anuiasat es keite, hogy a jövőben is szere­tettel es bizalommal legyenek iránta, mert to­vábbra is körükben margd s folytatja a kézi­munka taníta§at. A lélekemelő szép ünnep­ség a Hhnnusz eléneklésévcl ért véget. Jé e szövet Jó R szabás Jó s munka Töh Gyula úri és női szabónál Egyedülálló választék prima anyagokból Finom úri divat ♦--------------------------------------------­— Félárú utazás Budapestre, 1940. október 26—november 5. Igazolványok és menetjegyek a menetjegyirodában beszerezhetők. Vidékiek! Számos oldalról érkezett felkérésre sikerült nagv áldozatok árán még egyetlen napra meg­szerezni a Zalaegerszegen is ujjongó lelkese­dést kiváltott nemzeti ábrándunk részbeni tel­jesüléséről készült csodálatos hatású filmet. Kelet felé... Erdély és Székelyföld hazatérése, amely­ben a zalai fiúk bevonulása és díszmenete is látható Kolozsvárott a Kormányzó Ur előtt, tehát ismerősökre is találunk á filmen, amely Erdély minden szépségét hozza elénk a dicső­séges napok keretében. Előadások kezdete : Kedden, 22-én 5, 7 es 9 órakor rendes belyárakkal. Csoportos jelentkezések esetében vidékiek részére kellő időben érkező levélbeli vagy te­leiion-értesítésre kedvezményes helyárú külön előadásokat is tarthatunk délelőtt 9 és 11 s- délután 1 és 3 órai kezdettel. Bejelentéseket 21-én, hétfőn estig kérjük. Ezt a filmet minden magyar embernek látnia kell. használják fel tehát ezt a többé vissza nem térő alkalmat. Ed 5 son filmszínház, Zalaegerszeg. Telefon 251. Gyomor és szerelem Nagyanyáink korában az anya ilyen taná­csot adott lányának : a férfit a gyomrán ke­resztül lehet a legkönnyebben meghódítani. S ennek megfelelően a leánynevelésben a sütés­főzésre fordították a fősúlyt. Egy-egy kiváló gazdasszonynak messzeföldre hírement és ér­keztek a háztüznézők egymásután. Odacsalta őket a magyar konyha s gazdasszonyának ügyessége. Letűnt a szép béke világ s vele együtt az a felfogás, hogy a főzés alapos tu­dása nélkül lány nem mehet férjhez. Még ma is sokat vitatkoznak ezen, sok vélemény hangzik el mellette és ellene, de legtöbbször egyik túlzó félnek sincs igaza. Sem a kon­zervatív felfogásnak, sem a túlmodernnek. Az igazság az, hogy ma is ép úgy kell értenie a nőnek a szakácsművészethez, mint régen, de most nem erre helyezik a fősúlyt, ez csak, mint szükséges melléklet tartozik hozzá. Ez egyoldalú nevelésen kénytelenek voltunk vál­toztatni, ugyanis a mai nőnek addig, amíg odajuthat, hogy kis családja körében főzés­tudományát gyakorolhassa, sok esetben meg kell küzdenie az élettel s ebben a küzdelem­ben a konyha nem játszik vezérszerepet, csak statisztál. De azért ezt is ép oly kifogástala­nul kell végeznie, mint száz év előtti elődje, aki édesanyja szigorú felügyelete alatt ké­szítette vőlegény-jelöltje kedvenc ételeit. Ét­kezés tekintetében férfiak és nők szempont­jából nagy a különbség. Nemcsak azért, mi­vel nőknél a hiúság szerepe mindennél fon­tosabb s így szívesen koplalnak karcsúságuk érdekében, míg a férfiak erre képtelenek. Nem mintha kevésbé lennének hiúk,, hanem sokkal jobban szeretik gyomrukat, semhogy egykönnyen le tudnának mondani a tartalmas ételekről. Ezért, ha ma a lány nem töltheti minden idejét a konyhában, mégis megkíván­ják tőle a teljes hozzáértést. Nem azt aka­rom mondani, hogy aki kifogástalanul készíti el a paprikás csirkét, biztosan számíthat jó férjre, de az biztos, hogy a házasságban a nő ténykedése a konyha, a takarítás, a gy er­meknevelés terére összpontosul. Ebben pedig a kontár előre nem látható súlyos hibákat kö\et el. aminek kárát megérzi a férj, a feleség s talán legjobban a gyermek. Ezért a mai nőnek is úgy kell készülnie az életre, hogy egykor a feleség és anya kötelességének eleget tudjon tenni. Sok tréfa hangzik el a fiatal házasok koz- anás ételeiről, amelyet a szerelem legbiztosabb jelének tartanak. Ha ez így van, úgy kala­pot kell emelnünk az oly idősebb házasok előtt, akiknél hasonló eset szintén gyakran megesik, mert ezek szerint a kifutott tej rá­juk nézve a legnagyobb dicséretet jelenti. Azonban amíg eljut az ember addig, hogy a főzés titkát teljesen kitanulja, hosszadalmas gyakorlaton s egy pár gyomorrontáson kell átesnie. Midőn elsőízben jelentettem ki ott­hon azt, hogy : »mától kezdve egyedül fő­zök«, jó apám azt a kérdést vetette fel, me­lyik vendéglőbe járjon. Az öcsém pedig he­vesen tiltakozott, mondy án : ne az ő gyomru­kat tegy em próbára. De a rossz előérzet nem vált valóra, igaz, hogy kis családom nagyo­kat nyelt ebéd közben s kétségtelenül meg­állapították, hogy szerelmes a szakácsné. (De- hát ez természetes cs megbocsátható a fia­tal szakácsnénáb;) S a végén sült ki, hogy az ebéd milyen pompásan sikerült. Amikor a maradékot ebéd után kiöntöttem a kutyának, a cicával összevesztek rajta, sőt a szomszéd kutya majd szétszedte a kerítést a nagy igye­kezetben. Minden kezdő szakácsné életében megtörténik ilyen eset s azért jó, ha már otthon elsajátítja a főzéstudományt, hogy mire szükség lesz rá, ne kövessen el semmi­féle baklövést. v Mert hiába tagadnék, minden lánynak az a titkolt vágya ma is, hogy előbb vagy utóbb ott forgolódjon a konyhában férje és gyer­mekei kedvéért. S én valamennyi lánynak csak azt tudom tanácsolni, hogy forgassák a főzőkanalat szorgalmasan (legalább úgy, mint a nyelvüket), ne sajnálják, ha körmük­ről a lakk lejön főzés, mosogatás közben, ne­hogy szégyent hozzanak a múltban annyi­szor diadalmaskodó főzőkanálra. I jhe'yi Anna.

Next

/
Thumbnails
Contents