Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-18 / 239. szám

Will, évfolyam. 239. szám. 1940. október 18. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4- Telefon 128. PULI T 1 K A 1 N APILA P Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Posta takarékpénztári csekkszámla : 49-368. London védelmét feladják Anglia már esek puszta életéért küzd Az angol honvédelem parancsnoka lemondott Az *■! magyar rendért A magyar kormány legújabb intézkedései közé tartozik az a rendelet, amely kimondja, kogy a magyar ipari és bányászati munká­sok munkabére október 7-tői kezdve 7 szá­zalékkal emelendő. Gondoskodik a kormány arról is, hogy a kisebb jövedelmű magán- tisztviselők helyzete is megjavíttassék. Bizo­nyára kevesen tudják, bogy a magyar hiva­tásrendi mozgalom volt az első, amely ezért a rendeletért harcbaszállt s ugyancsak a ma­gyar hivatásrendi mozgalom az, amely a ren­delet megjelenése után azonnal nyilatkozott : »A béremelésnek szerintünk magasabb száza­lékúnak kellett volna lennie. így kívánták volna az életviszonyok. A kormány elhatáro­zása azonban kétségtelenül arra mutat, hogy az illetékesek belátták az intézkedések szük­ségességét .. . Most már arra van szükség, hogy visszavonhatatlanul meginduljon a munkás re­formok sorozata, amelynek célja kisebb nem lehet, mint gyökeres gazdasági rendszervál­tozás a hivatásrendiség kiépítésével...« A drágasági pótlék terén kifejtett hivatás­szervezeti munka újabb letagadhatatlan bizo­nyítéka e friss mozgalom erejének és elhiva- tásának. A fenti nyilatkozatból viszont kide­rül az is, hogy a Hivatásszervezet részéről a harc tovább folyik a legsürgősebb intézkedé­sek kivívásáé^t s a kétkezi és értelmiségi mun­kás teljes összefogásáért, az új magyar rendért Mert új magyar rendért küzd a Hivatásszer­vezet : a magyar dolgozók jogaiért és munká­juk becsületes jutalmáért, új magyar társa­dalmi és gazdasági rendért, amelyben ma nem születési előjogok, és a jogok mögé sorakozó gazdasági hatalmi tényezők állapítják meg az állampolgárok helyét, hanem egyedül a közösségért végzett munka értéke és mértéke. Három síkon dolgozik a Hivatásszervezet : * megszervezi a mezőgazdasági dolgozókat, az ipari, kereskedelmi munkásokat és az értel­miségieket is, hivatásrendi kamarákba tömö­ríti őket, munkásokat, munkaadókat egyfor­mán, ahol a munkások testületileg megvédhe­tik jogaikat. Megszűnik az osztályharc, mert az állam első emberétől az utolsóig mindenki egyformán dolgozik s az egymás mellé so­rakozó hivatásrendi kamarák valamelyikének a tagja. Az új rend tehát csak a becsületesen dolgozók életét biztosítja, azokét, akiknek a munkája a köz szempontjából is érték és eredmény. Alig másféléves a magyar hivatásrendi moz­galom s máris a dolgozók ezrei, sorakoznak mögéje, az érdekeikért való bátor kiállás, a nehéz bérharcok s az azokat követő szép ered­mények jelzik eddigi fejlődésének útját. S a magyar holnap nehéz vajúdása, zavaros ígé­retek, gyakran csak jelszavakban épülő re­formok, kis fizetések és egyre emelkedő árak és igazgatósági tagságok, révén meghirdetett, de a valóságban alig tapasztalható társadalmi egység sürgetik további munkáját, amely a legtisztábban keresztény és magyar, nem egyé­ni érdekért, hanem a magyar dolgozók, mező- gazdasági, ipari, kereskedelmi dolgozók mil­lióiért van. Címtelenül, rangtalanul folyik az önzetlen munka, munkás és hivatalnok, iparos és tiszt­viselő, kubikus és értelmiségi dolgozó kéz a kézben küzdenek a boldogabb magyar hol­napért. Sir Hubert Gough tábornok, az angol hon­védelem parancsnoka, az Aftonbladet londoni jelentése szerint lemondott tisztségéről. Amint ő maga kijelentette, tiltakozott az ellen az ostobaság és szőrszájhasogatás ellen, amely- ly el a hadügyminisztérium a honvédelem ügy ét kezeli. A Német Távirati Iroda szerint csütörtökön hajnalban újra támadásra indult több német harci repülőgépraj Anglia ellen. Céljuk egye­lőre ismeretlen, de valószínűen London a tá­madások középpontja. Az angol főváros már a Csatorna felett felhívja magára a támadók figyelmét erősen világító tűzvészeivel. Az ABC című madridi lap londoni levele­zője táviratozza, hogy az angolok, úgylátszik, feladták fővárosuk további védelmét. Angol katonai körökkel folytatott beszélgetései so­rán azt a benyomást szerezte, hogy az angol hadvezetőség ' nem sokra becsüli London ma­radék stratégiai értékét. Ezzel szembeni azt hangoztatják, hogy a főváros feladása nem jelent jóvátehetetlen veszteséget. Az egyes termelési ágakban foglalkoztatott népesség és azok eltartottainak egymáshoz vi­szonyított aránya jelentősen megváltozott a III. Birodalomban. Ez a változás tervszerű szervező munka eredménye. A Német Biro­dalom fejlődése ugyanis céltudatosan halad az indusztrializálódás felé. Az iparosodást folya­mat igen nagyfokú és gyors, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy tervszerűen irányí­tott folyamatról vaxx szó. Az összes népesség száxna 1933-tól 1939-ig 66.029.000- ről (32,086.000 férfi, 33,943.000 xxő) 68.128.000- re (32,751.000 férfi és 35,377.000 nő), azaz 2,099.000 fővel, 3.2 százalékkal ixőtt meg. Ez a szaporodás az egyes foglalkozási ágakban nem egyforma. Az erdő- és xnezőgazdasági keresőkixek és eltartottaiknak összes szánra jelentősen csök­kent. Az 1933. évi 13,715.000-xxyi létszámuk 1939-re 12,265.000 főre, azaz Í,450.000-rel, 10.6 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságon kívül csökkent még a kereskedelemből és a közlekedésből élő népesség száma is, mégpe­dig 11,164.000 főről 10,757.000 főre, azaz A Coriiere della Sera kiemeli, hogy a légi boinbázás, amelynek Németország éjjel-nap­pal aláveti Axxgliát, egyszersmindexxkorra vé­get vet Axxgliáxxak a szárazföldi országokkal szembexx előixyös elszigeteltségi helyzetének. A lap szerint érthetetlexx, hogy az axxgol ve­zető osztályok xxem látják a csapdát, amelyet az Egyesült Államok kormánya állít számukra azzal a taixáccsal, hogy a végletekig ellenáll­janak. Az Anglia hatalmát megalapozó poli­tikai éleslátással párosult szívósság ma már csak vesztét okozhatja. Megjegyzi a lap, hogy időxxkéxxt Angliában is megnyilatkozik a vég­zetes szerencsét!eixség előérzete.. Churchill legutóbbi kijelentése, amely sze- riixt Anglia mindenekelőtt azért harcol, hogy; meg ne haljon, arra mutat, hogy a kétely már, felébredt az angol miniszterelnök kemény ko- ponyájábaix is. Még egy lépés kell és Lon­don talán felismeri, hogy Anglia megmentése érdekében fel kell hagyni a céltalaix pusztító harccal. (MTI). 408.000 fővel, 3.7 százalékkal. A német né­pesség legjeleixtősebb csoportja az ipari és kézműves keresők és azok eltartottak Ezek száma 1933-ban 25,761.000 volt s a lakos­ságnak 39 százaléka tartozott ide (míg ná- luixk például csak 23 százalék). Ez a különben is magas arány 1939-re 41 százalékra, a né­pesség pedig abszolút száxixbaix 27,972.000-re, azaz 2,211.000-rel, 8.6 százalékkal ixőtt. Ez a növekedés meghaladja az egész xxépesség növekedését (2,099.000 fő). A közszolgálat és az értelmiségi szabadfoglalkozások (öffentli­ehe uxid private Dieixstleistuxigen) száma 1933- baxx 5,114.000 volt, 1939-ben már 6,860.000, a xxövekedés tehát 1,746.000, 300.000-rel több, mint a nxezőgazdasági xxépesség csökkexxése és csak 350.000 fővel kevesebb, mint az egész népesség számáxxak az emelkedése. A fenti száxnok érdekesexx mutatják egy­részt azt, bogy a Harmadik Birodalom lakos­sága milyen erőteljesen szapox’odott, xnásreszt pedig azt, hogy Németországban milyen dön­tő szerepe van az iparnak az egyre gyarapodó xxépesség eltartásában. A német ipar ereje

Next

/
Thumbnails
Contents