Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-16 / 237. szám

ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1940. október 16. <3esli telefon Egv évvel meghosszabbítják a törvénvhaió- sági bizottsági tagok mandátumát Vitéz Ke- resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a kép­viselőház keddi ülésén törvényjavaslatot nyúj­tott be a törvényhatósági tagsági jogról. A ja­vaslat szerint azoknak a törvényhatósági bi­zottsági tagoknak, akiknek megbízatását 1939- ben ez év december 31-éig meghosszabbí­tották, további egy naptári évvel meghosz- szabbítják. A meghosszabbítás nem vonatko­zik azokra, akik a zsidótörvény értelmében nem volnának bizottsági taggá >akaszthatok. A legtöbb adót fizető választók névjegyzé­két az 1940. évben sem kell összeállítani. A kisgyűlés összetétele 1941 végéig változatla­nul megmarad. A javaslat a szekesfovarós meghatározott időre választott kepA iseloinek megbízatását a törvényhatóság legközelebbi újjáalakításáig meghosszabbítja. Az indokolás utal arra. hogy a felvidéki es karpataijai te­rület visszacsatolással érintett vármegyékben a múlt évben még nem lehetett volna a vá­lasztásokat megtartani. A Gondviselés ke­gyelme folytán most újabb területgyarapodás történt, ezért okszerűnek látszik a törvényha­tósági választások újabb egy esztendővel való elhalasztása. Kimondja az indokolás, hogy a kormány a közeljövőben több lenyegbevagó reformjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amelyek a törvenyhatosagok szervezetere is kihatással lesznek és megváltoztatják a tör­vényhatósági bizottságok összetételét. A zsi­dók bizottsági tagságára vonatkozóan a javas­lat indokolása megállapítja, hogy a zsidóknak tekintendő bizottsági tagok megbízatásának meghosszabbítása esetén az a visszás helyzet állhatna elő, hogy a bizottságoknak tagjai ma­radnának olyan zsidók, akik új választás ese­tén a zsidótörvény értelmében nem lettek vol­na megválaszthatok. Ezért intézkedik a ja­vaslat arról, hogy ezekre a mandátumokra a törvény ne vonatkozzék. * Újvidék lesz a jugoszláviai magyarok kuL tűrközpontja. A jugoszláviai magyar kisebb­ség vezetői vasárnap óta Újvidéken időznek, ahol a magyarság ottani főbb személyiségei­vel beható tanácskozásokat folytatnak. Váradi Imre szenátor bejelentette, hogy Jugoszlávia vezető politikai körei a magyarság időszerű kérdései iránt megértést tanúsítanak és a köz- művelődési szövetség megalapításának ügyét is szívesen nézik. A tanácskozások eredménye az, hogy a jugoszláviai magyar közművelő­dési szövetség székhelye Újvidék lesz, ahol eddig is a legtöbb és legtevékenyebb magyar kultúrális és társadalmi szervezet működött. A közművelődési szövetség már jóváhagyott alapszabályait bizonyos felülvizsgálat céljából ia napokban a Dunabánság báni hivatalának nyújtják be és mihelyt azokat elfogadják, a szövetség megkezdi működését. Jő s szövet Jé s szabás Jé s munka Tóh Gyula úri és női szabónál választék príma anyagokból Finom úri divat Tanulságos előadás az új Európa kialakulásáról A Magyar-Német Társaság kedden délután nagy érdeklődéssel kísért felolvasó ülést tar­tott a parlament delegációs termében Tusnádi Nagy András elnöki megnyitója után tartotta meg Freisier Roland német igaz­ságügyi államtitkár mindvégig nagy érdeklő­déssel kísért előadását. Bevezetőjében hangoz­tatta, hogy az új Európát és annak feladatait Magyarország épúgy megérti, mint a németek és olaszok, mert ez az ország épen annyit szenvedett történelme folyamán, mint Német­ország és Olaszország. Az új Európa népei kultúrális és gazdasági erőinek teljes latba- vetésével épül fel, fiatal lesz, a jövőbe néz és nem vissza, a múlt igazságtalanságaira. Az államtitkár visszapillantást vetett a történe­lembe és elismeréssel emlékezett meg Árpád fejedelemről, Géza királyról és Szent Ist­vánról. Nagy érdeklődés közben mutatott rá Freis­ier államtitkár arra, hogy a versaillesi, tria­noni és st.-germaini hékediktátumok, ame­lyek a hékeszervezés utolsó helytelen értelme­zései, végleg megsemmisültek. Utalt arra, hogy a bécsi döntés kapcsán több mint egymillió magyar került vissza az anyaországhoz s han­goztatta, hogy Németország épúgy megérti a hazatérő magyarok örömét, mint Magyaror- szag. Rámutatott arra, hogy az új Európa fel- í építését máris szerződés biztosítja, mint pél­dául a legújabban megkötött német-olasz-ja­pán hármasszerződés. Fejtegetéseit azzal fe­jezte be, hogy az új Európa jogi gondolkozása erős, szerves íesz, igazságos és beláthatatlan fejlődést nyit meg Európa szabad népei kö­zösségében. A mindvégig nagy tetszéssel fogadott és lel­kes tapssal sokszor félbeszakított előadásért Tasnádi Nagy András elnök mondott köszö­netét. Freisier Roland államtitkár előadása mélv ben vom ást kelt az egész magyar közönségben, mert élénk bizonyítéka annak, hogy a hatal­mas baráti Németország Európa sorskérdései- ről és ezek között Magyarország problémái­ról épúgy gondolkodik, mint a magyar köz­vélemény. A nagyértékű előadás újabb bizonyságtétel volt a két baráti nemzet azonos felfogása mellett és a magyar nemzet különös jóérzés­sel fogadja azt a mélységes baráti megértést, amely egy hivatalos német tényező részéről Magyarország irányában megmutatkozott. Jelképes szüret és ami mögötte van ALJ-SZöVETEK finom és vastag minősé­gekben szép választékban kaphatók. Schütz Árúház. A néphumor az idei szüretet bilingérezés- nek nevezi. Ez most van folyamatban, rövi­dé sen he is fejeződik, mert alig van mit ke­resni a csupasz tőkén. A régi időkben szüret után volt annyi tőkén felejtett szőlő, mint most a termés. Ezt a szőlőt »Szent Márton szőlőjének« nevezték s a falu gyermekei Szent Márton táján szokták lebilingérezni. Érthető, ha a szőlősgazdák aggodalommal néznek a jövőbe. Az aggodalom első segély- kiállása az Alföldről hangzott el kiskunhalasi szőlősgazdák ajkáról. Mivel országszerte szo­morú a helyzet, sőt itt a Dunántúlon még sanyarúbb országos akcióra lenne szükség, olyan megoldás felé, amely a várható bajokat enyhíti. A kiskunhalasi gazdák a segítség módoza­taira is rámutatnak, azokat hosszúlejáratú ol­csóbb kamatozású kölcsönökben látják. Szük­séges lesz ezenkívül a termelési anyagok (réz- gáiic, raffia) beszerzésének megkönnyítése is. Különben a gazdák sem a termelési költsé­geket nem bírják, sem a szőlő munkáltatását nem tudják végeztetni. Ami a jövő évi ter­mesre is katasztrofális lenne s szociális bajo­kat is okozna, mert a munkásnép megélhetése lenne bizonytalanná. A válságba jutott gazdák érdeke, de or­szágos érdek is, hogy a segítő akció mielőbb meginduljon. A szólobirtokosok csak megfelelő segítség­gel tudják szőlőik termőképességét a jövőre átmenteni, a munkások viszont csak úgy jut­hatnak munkához, az állam pedig adójához. ' íogy az adózásban beálló hiányok kipótol­hatok legyenek, olyan adóalanyok után kell nezni, akik a válságos idők terhét eddig még nem igen ereztek. Ezeket az líj adóalanyokat a nagy jövedelmek és fizetések »boldog« bir­tokosaiban lehet megtalálni. — Csak régi jo­gos követelést teljesít a kormány, ha ezeket az adóalanyokat is (50—100.000 pengős fizeté­sek].;«!) bevonja a progressziós teherviselés­be. Ennek szociális, megnyugtató hatása nem maradna el, ha látják a gondokkal megterhelt nepretegek, hogy tehetős embertársaik is osz­tozzanak velük a gondokban. Könnyebben vi- se 1 v ° v *s az életgondokat, mert sok igazság van abban, hogy : »Megosztott gond, félgond«. Megérthetjük a budapestiek mozgalmát a teherkocsikat huzó emberek érdekében, hogy ettől az állati munkától hatósági tilalom men­tesítse őket. Ha nem lenne üres jelszó a ma divatba jött testvér megszólítás, akkor egy­szer valójában el kell tűnni a magyar életből a kínai kulikra is megalázó teherkocsihúzás- vonások és sok más, még élénken viruló ki­növésnek is. Ez csak akkor lesz így, ha a jó megélhe­tés nem egyesek gondmentes privilégiuma. A mai példátlanul súlyos megélhetési gondokon csak úgy könnyíthetünk, ha az állami bevéte­lekhez ott keressük a segélyforrásokat, ahol azok eddig még érintetlenül, minden na­gyobb megterhelés nélkül szolgálták boldog birtokosaik szórakozási örömeit. A szőlő bir­tokosainak és sok másoknak eddig nem igen jutott ki az élet örömeiből, ők csak annak terhét viselték eddig s viselik továbbra is, csak legyenek, akise a teherviselést megosztják velük. Á nagy jövedelmek és fizetések birto­kosai bizonyára megértik ezt és zokszó nél­kül veszik, ha kisebb jövedelemmel és fi­zetéssel kell megelégedniük az államkincstár s gondokkal küzdő embertársaik javára. Ilyen módszer alkalmazása mellett lesz ki­tölthető legalább némileg az az üresség, amit az idei jelképes szüret vágott a szőlősgazdák és az államkassza zsebében. Németh János. Hssrdesssesi a Zalsmegyei Újságban! FERENCJOZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents