Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-02 / 225. szám
2 ZALAMEGYEI újság 1940- október 2. **» <&esii t Szombat délutántól kedd reggelig volt a győri püspökvár kápolnájában feiravalalozva Breyer István püspök. Kedd hajnalban a székesegyházban is elkészült a szentély elölt ,a díszes ravatal. Reggel S órakor a székes- káptalan a papsággal átkísérte a püspök koporsóját a püspökvárból a székesegyházba, ahol a díszes ravatalra helyezték- Kilenc órától kezdve a főhajóba már nem engedték be a közönséget. Pontosan fél 10-kor érkezett meg a bíboros hercegprímás. A rekviem megkezdése előtt érkeztek a templomba az előkelőségek, köztük Radocsay László igazságügy- miniszter a kormány képviseletében, Angelo Rótta apostoli nuncius és a papság. Fél 10 órakor vonult a főoltárhoz Serédi Jusztínián dr- bíboros hercegprímás, aki nagy segédlettel ünnepi gyászmisét mutatott be. Az ötös abszolució ulán a koporsót a kriptába vitték, ahol a hercegprímás utoljára szentelte be Breyer püspök koporsóját. A hétfői nap folyamán érkezett meg egyébként XII Pius pápának, a kormányzónak és Hóman Bálint kultuszminiszternek a részvétlávirata a s?é- keskáptalanhoz * A bolg'ár hadsereg kedden fejezte be Dét- Dobrudzsa megszállását. A szófiai városi tanács ünnepi ülésén a polgármester Gabroski belügyminiszter, valamint az olasz és német követ jelenlétében beszédei mondott. Beszédében liláit arra a tevékenységre, amelyet a tengelyhal álmák fejtettek ki Bulgária érdekében, majd indítványozta, hogy III Viktor Emánuel királyról és császárról, Hitlerről és Mussoliniról nevezzék el Szófia három nagy körútját. Ezután a polgármester átnyújtotta Szófia díszpolgári oklevelét a két követnek. A követek rövid beszédben köszönték meg díszpolgárrá történt megválasztásukat. A városi tanács ülését Olaszország és Németország lelkes éltetése közben fejezlek be. (MTI). naMBSBEHKmannmesBSisMHnBmnMi áldozatai A mérgezéseknek csaknem fele halálos, a túlélők plédig hosszú, kínos kezelésen mennek kérésziül és felgyógyulásuk átan is rövidebb életűek, csökkent az egészségük és m u n kaké pe sségü k. Nemzetünk évi szaporodása 50 ezer lélek. (Románia és Jugoszlávia évi két-két- százezer, Németország 480 ezer lélekkel szaporodik) Olyan közömbös-e, ha évente ezer egyént veszítünk — egy egész falu lakosságát ? És mindezt teljesen feleslegesen, minden ok és cél nélkül, tisztára babonából. Áldozataként annak a babonának, hogy nagytakarítást, nagymosási nem lehet másként végezni, hulladékzsírt másként értékesíteni, mint lúg felhasználásával. Bocsásson a kormányzat olcsó áron lúgkőpóHókat a háztartások rendelkezésére, váltsa be a méltányosan a szegény gazda elesett disznóját (akár kész szappan adagokkal), iákkor a veszedelmes marólúg nálunk! is hamarosan el fog tűnni a közforgalomból. Ezzel pedig el fog tűnni egy csúf szégyenfolt a magyar kultúra palástjáról — az, hogy lúgmérgezés dolgában ed- digelé mi vezetünk az összes művelt nemzetiek között. • v. . SOK BOSSZÚSÁGTÓL KÍMÉLI MEG ÖNMAGÁT, ha kereskedelmi, hivatalos, vagy magánleveleit írógépen írja. Az »Olympia« írógép a legmegbízhatóbb munkatárs ! Olcsó ár, erős kivitel, hosszú jótállás és részletfizetés ! Kérjen ajánlatot az »Olympia« írógépek zalarnegyei képviseletétől, a Zrínyi RT- könyvkereskedésében, Zalaegerszeg, plébánia-épület. A világ egyik legelső drámai művésznője, a hollywoodi aranyérem nyertese. Élete legszebb alakítása Vénieány a filmművészet kimagasló eseménye 12’ felv. Premier csütörtökön az Edisonban ! Előadások 725, V-7, 729 órakor. 725-kor a helyár 20 — 70 fillér. Level Göcsejből IGEN TISZTELT SZERKESZTŐ UR ! Megbocsásson, hogy újból az ajtaja előtt állok és zörgetek. De mit csináljon a magamfajta szegény göcseji magyar? ! Csak odahúzódik, ahol azt tapasztalja, hogy türelemmel meghallgatják, és nem nézik ki, mert panaszának nem akar vége 'tenni Tudja Szerkesztő Uram, már áltól is könnyebbséget érzünk, ha elmondhatjuk, mi fáj- Hogy gondok szántanak nemcsak a homilokunkon, hanem a szívünk vére is csordul az élet eke- vasának kíméletlen mareamgolására- De tudom, sok dolga van, Szerkesztő Uram, hát el is kezdem mondók ám at: Csak jól esik egyet nekifohászkodni. így könnyebben megy. Hát a minap olvastam valamit az újságban. A mustról. Arról, hogy a 'mustnak most volna dísze, de most nincs must Arról olvastam, hogy imost, amikor Erdélyországvisz- szatérésén igen örülhetünk, a' bízón, kocin- tani se tudunk, mert bogy az idén nyomorúságos rossz lesz a szüret. Már pedig, ha a kőéi nt ásra ezer meg egy jogcím adódik, akkor senki se foghatja ránk, hogy Erdélyre ko- cintani erőltetett volna a titulus bibendi- Bizony baj, bogy rossz lesz a szüret Nemcsak Erdély miatt. Nem is csak azért, mert a szegény magyar ugyan minek larisznyázna fel vasárnap délután, hogy a sógorral, meg a komával egy kicsit körülnézzen a présházban, kiforr-e már a must ? Ha egyszer nem lesz, ami kiforrjon. Nem is csak azért sajnálkozunk a rossz szüreten, hogy a savanyú gondűző mindjárt az évad elején csak a bordó fenekén könnyezik szomorkodva. Elvégre a rossz után jó is szokott következni Borúra derű- Lehet még vidám szüretünk is. Aztán mindenre tudunk kocinlani. A szép Erdélyországra is. De ott a baj, hogy a rossz szüret megint vékonyabb kenyeret jelent 1 Hajaj ! Valahogy az idén a csiros gabona lisztjét nehéz szívvel dagasztják nálunk Göcsejben és nem értik a kis Pisták, meg a Bős kék, hogy az édesanyjuk a kiskariaj-szelet rendszert miért vezette be Miért, miért ? — kérdezgetik a szomorúan csillogó apró gvérmé kszeniek. Kevés termett. Ami van, az is silány. Mindemellett mégis csak megvoltiánk. Mert megszokta már a gazda, ha vékonyan jut a pempő és nem telik meg a bendő, hát összébbszorítja a nádrágszijját Hogy azonban az állatoknak is kevesebb jut, azon nagyon el tud búsulni a gazda. Pompás agg- szénalermés ígérkezett. Csakhogy a háborús viszonyok mialt ímegíogyatkozott emberi erő nem tudta sok helyen belopni a szénát. Majdnem mindenütt megöntötte az árvíz. Itt sem vált hát be a gazda reménysége A sarjú betakarításáról meg nem is jó beszélni Elbánt vele az árvíz. Nem is egy. Akárhány helyen csak arra lesz jó a sarjó-termés, hogy- sertések alá almozzák. Szegény állataink is nyo- I morúságnak néznek elébe- A megs.ározódott 1 ofszowott áru különlegességek megérkeztek PÁL és INDRA Zalaegerszeg legelők, besárosodolt takarmány máj mételyt okozhat. A kukorica nem tud beérni az cső5 időjárásban. Keserves lesz a disznó hizlal ás. De mi tagadás, a szegény ember is sokai pótolna kukoricaliszttel. Ez is hiányozni fog a télenBizony, Szerkesztő Uram, a rossz időjárást keservesen megsínyli: a falusi ember állatjaival együtt Még az a szerencse, hogy nem lehel el nyű ni a gazda remény kedését- Ha mindjárt olyan vékonyka szál is tartja,mint a cérnaszál. Akkor is azt hangoztatja;: jó az isten, talán jobb lesz, jövékje- Sokszor félre- csúszik tarkójára zsíros kalapfa. Vakarja ott is, ahol nem viszket, de csak fúr-farag. Nem ismeri télen sem; a tétlenkedést- Bizakodva készül á bizonytalan jövőre. És a legszegényebb gazda is elcsikorog valahogy. A sötét elkeseredést hessegeli : no, majd jövőre más lesz, jobb lesz, Szerkesztő Uram ! A |ó Isten áldja meg türelméért. Hogy elgyőzi hallgatni panasz szavunk ! Pedig még valami igen kikívánkozik nyomorúságunk bugyraidé. Amit eddig elsírtunk, nem igen tudhat azon segíteni. Inkább csak terhes szívünkön akartam enyhíteni a kibeszéléssel. De, Szerkesztő Uram, nézzen végig Göcsej rongyosain- A mezíllábos kis iskolásokon, akiket nem tudnak felcipőzni a nyomorúságba ragadt (édes- szülők. Mi lesz velük a télen ? ! Mezítláb járnak tél-víz idején, hogy egy kis kultúra- csonkon rágódhassanak. Vagy olt gubhasz- szanak a kemence-padkán és a kultúra kis mécseseit se tudják kigyujtani ? Ennek nem szabad megtörténnie ! Itt a tűrés nem megoldás. Nem orvosság. Göcsej mezítlábasain segíteni kell! Áldás legyen a vármegyei katolikus Kari- tász nemes szívű megteremtőin. Néhány ér óta mint láthatatlan jótevő kéz nyúl la nyor- miasztó téli szükségben Zala legszegényebb falusi kis iskolásai felé a Vármegyei Katolikus Karitász. Cipőbe bújtatja a kis mezítlábasokat, hogy el ne satnyuljanak Hogy
