Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-12 / 234. szám
ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG A barlangra épült náros Tapolca gondjai vasárnapi napsütésben Ragyogó októberi napon sétálunk a tapolcai főutcán. A szentmiséről jövet megfürdenek az emberek a melengető napfényben, járkálnák még egv kicsit, legalább majd jobban esik az ebéd. Keszler Aladár kalauzol a község látnivalói között. Ismer mindent és őt is ismeri mindenki. Zala minta-kórháza. Elsősorban vitéz nemes Péczely Béla igazgató-főorvost keressük fel a kórházban. Készséggel fogad s nagy szeretettel mutatja be a kórházat, amelynek mar a külseje is félig gyógyulást nyújt a betegeknek. Gyönyörűen parkírozott kertben ragyogóan tiszta epületek sorakoznak egymás mellé. És belül is mindenütt a legnagyobb rend uralkodik. Mind a százhúsz ágy foglalt. Ennek nincs különösebb oka, hiszen a tapolcai kórház 30—35.000 ember különféle betegségeit iparkodik gyógyítani. Van sebészete, belgyógyászata, szülészete, sőt tüdőosztálya is. Modern röntgen-gépei és korszerű vegyi-laboratoriuma. Csak még a fertőzőbetegek számára kellene egy elkülönített épület. A 32 ágyas tervezet már megvan, csak még fedezet nincsen rá. De jövőre, erősen remélik, a tervből komoly valóság lesz és a tapolcai járásban végre megoldódik ez a súlyos kérdés is. »Mi van a föld alatt?« Jókainak van egY remek novellája ilyen címmel: Mi van a föld alatt? Pedig Jókai még mit sem tudhatott a barlangra épült városról, hiszen csak 1902-ben fedezték fel egv pékmester kútfúrása közben, hogv Tapolca tulajdonképpen hatalmas üregek fölé épült. Az egész község alatt futkosnak ezek a természetalkotta folyosók. így a kórház épületei is alaposan alá vannak »pincézve«. Erre úgv jöttek rá, hogv az egyik pavilion falai megrepedeztek. Tüzetes vizsgálat után kiderült, hogv 7—8 méteres földréteg alatt lyukak tátonga- nak s ezeket bizony alaposan ki kell tömni, illetve az épületeket alá kell ducolni. Cementhabarccsal megkötött termésköveket raktak a veszélyeztetett épületrészek alá s ezzel a kérdést kielégítően megoldották'. Barlang mint óvóhely. önként kínálkozott az ötlet, hogy a barlangokat némi bővítéssel és átalakítással könnyen célszerű légvédelmi pincévé lehetne átalakítani. A kórháznak ilyesmire amugyis okvetlenül szükségé van s az alagsorból egv rövidke folyosó építésével a kérdést olcsón meg lehetne oldani. Az igazgató-főorvos körülbelül kétezer pengőben látja a költségeket s mindent elkövet, hogy a kórházfenntartó községtől ezt meg is lehessen kapni. Csak hát a »fedezet«, az örök mumus áll itt is az útban. Pedig kár volna, ha éppen Tapolcán késlekednének ilyen fontos építmények elkészítésével. Barlang-vizit szárazon és vizen. A kórház alatt szeszélyesen futó barlangokba Winkler Károly dr. sebész-főorvos ur »kisér« le. Romantikus bujkálásunk ritka élményekkel és alaposan sáros ruhával gazdagított bennünket. A kivilágított tavasbarlang már kényelmesebben tekinthető meg. A körbefutó vízben csónakázva bámészkodhatunk, miközben Berger Károly helybeli főszakértő és alapitó tag kimerítő magyarázatokkal szolgál. Tőle tudjuk meg többek között, hogy »a viz kissé kemény, a szappant nehezen oldja s ezért háztartási célokra nem a legalkalmasabb«, valamint azt is tőle tudtuk meg, hogv a tó vizében élő »fürge csele« nevű apró halak tudományos nyelven »foximus levis«-nek hivatnak. Ezek a csöppnyi állatok különben Berger ur »bot-szavára« katonásan megjelennek a viz szélén és várják a finom kenyérmorzsát. Szamárköhögés ellen barlang-levegő. Vitéz Nemes Péczely Béla kórház-igazgató különben rajongója a barlangoknak. Szeretettel sző különféle terveket a feltárással kapcsolatban. Szeretné összekötni a kórház alatt elterülő barlang-részt a tavasbarlanggal. És egyáltalán korszerűbbé, hozzáférhetőbbé kívánja tenni a nagyközönség számára is ezt a természeti csodát. A postumiai és az aggteleki barlangoktól merőben eltérő tulajdonságai révén ez sikerülhet is, csak mintegy 20.000 pengőre volna szükség, hogy a munkálatokat meg lehessen indítani. ígéret van erre is. Hóman Bálint kultuszminiszter ugyanis Cholnoky Jenő profesz- szorral megvizsgáltatta a tapolcai barlangot s a kedvező szakvélemény után a 20.000 pengőt kilátásba helyezte. Az igazgató-főorvos bizonyos tapasztalatokra támaszkodva kijelentette, hogy a 16 fokos barlang-levegő például határozottan sietteti a szamárköhögés lefolyását. Ezt különben német orvosok is megerősítették s ígv a barlangnak közegészségügyi szempontból is van jelentősége. Kiss István esperes-plébánosnál. A templom tájékán sokan sétálgatnak. Nőegyleti gyűlés van készülőben, amelyen az esperes-plébános úr is részt vesz. Igv csak néhány percnyi ideje van számunkra. Megelégedetten beszél a hívek buzgalmáról a hitélet és a karitatív intézmények terén. Persze a rossz szőlőtermés a szegényebb néposztályt erősen sújtja s a szociális tevékenységet fokozni kell a tél folyamán. Egyébként Tapolca népe nem igen panaszkodik. Az esperes-plébános úr is derűsen sétál ezüstös fejével a hívek között, tanáccsal, jószóval látja el őket, igyekszik a kisebb-nagyobb lelki bajokat idejében meggyógyítani. A nap lassan eltűnik az égbolt szélén. A tapolcai utca elcsöndesül az alkonyat jótékony homályában. A kávéházban kigyúl a villany s a polgárok heves pipaszó mellett tárgyalják meg a borpiac állását, az eladott villanytelep s a megtartott vízvezeték ügyeit és a nagyvilág ezernyi dolgát, (a.) 1940. október 12. Zalaegerszeg tüzrendészeti viszonyai A tűzrendészet terén csak a legutolsó másfél évtized alatt tapasztalhattunk országszerte jelentős előhaladást. Azelőtt a tűzoltóság tulajdonképpen csak társadalmi intézmény volt. Nagyobb városokban működtek ugyan szervezett tűzoltó testületek, de a vidéken csak nehezen tudott utat törni magának az az eszme, hogy a tűzrendészet elsőrendű állami föladat, amit kivétel nélkül mindenütt gondozni, fejleszteni, tökéletesíteni kell. Tagadhatatlanul becsületes munkát végeztek és végeznek ma is az önkéntes tűzoltó testületek, de a viszonyok változása folytán ki kellett alakulnia a kötelező és hivatásos tűzoltói szolgálatnak. Zalaegerszegen is ez idő alatt vett nagy lendületet a tűzrendészet. Sokat áldozott a város, hogy a rendkívül fontos intézmény lépést tarthasson a kor követelményeivel. Felépittette a tűzoltólaktanyát a hatalmas őrtoronnyal, megszervezte a hivatásos testületet és iparkodott anyagi viszonyaihoz képest felszerelést is biztosítani a tűzoltóságnak. Az önkéntes testület ezidőszerint nem működik. A hivatásos testületnek egy parancsnok alatt 11 tagja van. Ezek közül kettő önkéntes, akiket azonban a város rendesen fizet. A képviselőtestület alkotott új szabályrendeletet, amely most várja a miniszteri jóváhagyást. Ez a miniszteri rendelet értelmében a parancsnok mellett 10 hivatásos tűzoltói állás létesítéséről szól. Jóváhagyás után lesz 1 törzstüzmesteri, 2 főgépkocsivezetői, 1 tüzmesteri, 1 I. o. gépkocsi- vezetői, 1 csővezetői, 1 II. o. gépkocsivezetői és 3 tűzoltói állás. Tűzoltóságunknak ez a létszáma Wejsiczky János behelyettesített parancsnok nyilatkozata szerint teljesen elegendő a szolgálat ellátására. A fölszerelés — bár a Pakard kocsi megvásárlásával gyarapodott — még mindig hiányos. Egv műszaki mentőszerkocsinak beszerzése elengedhetetlenül szükséges. Más tekintetben is kell hiányokat pótolni. A szertárak azonban kifogástalan rendről és tisztaságról tanúskodnak. A hatalmas öntözőautók, a Pakard-kocsi, a kisebb felszerelési tárgyak a légoltalmi felszerelésekkel együtt ragyognak a tisztaságtól. Bizonyos megállást jelentettek a parancsnoki állás körül történt zavarok, de a behelyettesített parancsnok a legénységgel együtt fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy minden a rendes kerékvágásba terelődjék, hogv mindig készen legyenek az esetleges veszedelmek elhárítására. A beosztás szerint 48 órai szolgálat után 24 órás szabadidő van. Ha jelentkeznek is még bizonyos hiányok* az nem jelenti azt, hogy tűzoltóságunk nem munkaképes. A hiányokat a szakszerű kiképzés, a tervszerűen vezetett gyakorlataik s a kia testület odaadó buzgalma nagyban pótolja, a város lakossága tehát nyugodt lehet, hogy vagyonbiztonsága felett lelkes, valóban hivatásos csapat őrködik, amely megérdemli az érdeklődést és támogatást. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy a város, amint a helyzet megengedi, megadja a lehetőségeket arra, hogv tüzrendészeti viszonyai a követelményeknek megfelelően tovább fejlődhessenek és mintaszerűvé váljanak. BUNDÁK rendelésre mértékűién I legolcsóbban If]. Laky Sándor sxucsmestffHPnél késxfilnek I Alakításokat vállalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. 15 métermázsa zsír érkezik Zalaegerszegre törvényhatósági kisgyfilés szerdai ülésén, ,iarní jelentettük is — napirendelőtti felszólalások keretében sok szó esett a vármegyeben uralkodó zsirinsegről. A felszólalásokra ugv a főispán, mint az alispán válaszolt s megígértek, hogy a zsirinseg megszüntetése, vagv legalább enyhítése érdekében a szükséges lépéseket megteszik. , Örömmel értesülünk most arról, hogv a főispán és alispán együttes eljárása máris sikert eredményezett. A kormány Zalaegerszeg város részére 15 inétcrmázsa zsírt utalt ki, amelyből egyelőre 6 métermázsa a legközelebbi napokban meg is érkezik. A zsírt negyed és fél kilogrammos jegyeit ellenében a köztisztviselők szövetkezete árusítja azoknak a szegény munkáscsaládoknak, akik arra valóban rászorultak. Jegyek a városi közélelmezési hivatalban igényelhetők. A városhoz közeleső falvak szegényei is kaphatnak zsír jegyet. A polgármester felkéri a közönséget, hogv csak azok jelentkezzenek jegyért, akiknek egyáltalában nincs birtokukban zsír. Protekció nincs. Visszaélések szigorú büntetést vonnak maguk után. Jegyek folyó hó 14-től, hétfőtől kezdődően a régi városház I. emeletén lévő közélelmezési hivatalban kerülnek kiosztásra. A jegyek kiosztásához ugyanazt az ellenőrző lapot kell elvinni, melyet a cukorjegy kiosztásnál kell felmutatni.
