Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-12 / 234. szám
zalamegyei újság 1940. október 12. Gyermeknevelés JlsszonyofíJuQÁnyofl ŐSZI ESTE NÁLUNK. A dombok most köröskörül ködökben fuldokolnak és semmi jót, semmi reményt nem ígér már a holnap. Barnák a fák, a háztetők, az arcok is sötétek, sötét a gond, a bú ilyenkor és sötétebb a vétek. De menni, menni kell előre, valami fényre várva. (Az ember őszi este érzi, milv mérhetetlen árva.) Keresnénk most cgv víg mosolyt, gyermekkaeagást, édest, de hideg-feketén mered ránk az októberi ősz-est. Megállunk kissé tétován a vén templom tövében, — a toronyóra felettünk komoran kongat épen — s míg nézzük, hogv a csípős szél hervadt hárságat ingat könnyek nélkül temetni kezdjük tavaszi álmainkat. Háry Emma. Egy próbatükör vallomásai Hálát adok a sorsnak, hogy egy nagy divatszalon legjobban megvilágított helyére kerültem. Mindenki szeret, becéz, naponta szorgalmas kis kezek törülgetnek. Vannak bolondos kis tanulóleányok, akik saját arcképükön keresztül engem csókolgatnak. Jó sorsom van, nem panaszkodom, sok szépet látok, csak azon csodálkozom, hogy vannaak', akik meg sírnak is előttem, mint a napokban is egy régi vevője a szalonnak. Megvallom őszintén, nem szeretem az ilyen szomorú szemű, sápadtarcű asszonyokat. Ezekkel mindig baj van. Nem alkalmazkodnak soha az uralkodó divathoz. Már a megjelenése is más az ilyen sorsüldözött asszonynak. Berobog. Megáll előttem, nézegeti magát s könnyhullatás között per- cenkint suttogja : szépet akarok, a legszebbet akarom. Hódítani akarok a ruháimmal, visszahódítani az uramat, a gyermekeim apját A férj gyárigazgató, az asszony vidéki föld- birtokos családból származik. Három gyönyörű gyermekük van. Buda legszebb helvein földi paradicsom az otthonuk. A tragédiájuk majdnem annyi idős, mint a házasságuk. A nagystílű, nagyvonalú életet élő férj mellett a szelíd lelkű, jóságos feleség, a drága ruháiban, ékszereivel is csak úgy hatott, mindig sapadt arcával, mint egy kis szürke veréb. Nem akart sohasem behódolni a divatnak. A ruháiban mindig a legfínomabbat, de a leg- egyszerubbet kedvelte. A vidéki kastélyukból hozott, hímzett, slingelt kelengyéjében akarta átélni az eletét. Minden újítástól irtózott. A szekrenyeben őrzött levendula volt egyetlen parfomje. A lelke szépsége, hűsége, jósága v0^ egyetlen fegyvere férje polgári természetével szemben. u Most hirtelen akar megváltozni. Negyven evével újjá akar alakulni. Olyan kifestett, agyonkozmetikazott asszony akar lenni, mint az a sok többi asszony, aki fiatalabb fejjel ismerte fel a bódító parfőm, a kozmetika, a legújabb divatú ruhák varázsát. Szívből sajnálom ezt a szomorú lelkű asz- Sz,eretném vigasztaló szóval meggyőzni u] felfogasának helyességéről, de belül a lelkem mélyén érzem, hiszen a tükörnek is van lelke, ez az asszony sohasem tud modern asz- szony lenni. Nem elég a külsőt megváltoztatni. A vérpiros körömnek kell tudni karmolni is. A modern asszony szívtelensége ép olyan varázserő a férfi szemében, mint az uj ruhája. A szomorú szemű, jóságos feleségek uj modern alakjukban is csak áldozatos asz- ezonyok tudnak lenni. Nem elég a külsőt megY altoztaíni, a férfi ízlése szerint öltözködni, a hajat levágatni, festetni csak azért, mert a férjnek így tetszik, meg kell tanulni komiszkodni, ok nélkül bántani azt, akit a világon mindennél jobban szeretnek, s kacagni rajta akkor, amikor belül a szív fái s ügy érzi, hogy megszakad. Mint mindenre, úgy erre is születni kell s nagyon sokszor ezen múlik egy egész élet boldogsága. A férfi pillanatnyi futó kalandja hány családi eletnek volt már a felborítója. A férfi teheti boldoggá, széppé az asszony életét, de hogy mindez hosz- szantartó is legyen, az nagyon sokszor az asz- szonytól függ. A nőnek kell mindig más formában mutatkozni a férfi előtt. Fenntartani maga iránt az érdeklődést, a kíváncsiságot, ha kell, öltözködéssel, a maguk csinosításával. Nagyon tudom sajnálni az ilyen halkszavú, kedves, finom, érzékeny lelkű mártír asz- szonyt, de mit is mondhatnék a vigasztalására, a megnyugtatására. Ott van a három gyönyörű gyermeke. Kell, hogv ezekben magtalálja vigasztalását. Nem lehet máról-holnapra az egyszerű puritán asszonyból démon, csak azért, mert azt hiszi, akkor az életét élőiről kezdheti. Úgy kell venni a férfiakat, amilyenek. A lelkűknek az ilyen kiruccanásokhoz semmi közük. A feleség, a gyermekek édesanyja ne akarjon a démon képében mutatkozni, mert az nem méltó hozzá. Az ideális, boldog családi élet nem mindenkinek jutott osztályrészül, de mindenkinek az életében van olyan időszak, amelyre szívesen gondol visz- sza s ha szenved, gondoljon ezekre a szép femlékekije s a fájdalom máris enyhül. Nehéz dolog a családi élet tengerének hullámzásait csillapítani. Nehéz, sőt lehetetlen. Boldogok, akik eseménytelen életet élhetnek, mert a nagv élménvek, a szenzációk mellett mindig ott vannak a csalódások is. De nem szabad vigaszod szóval fordulni az asszonyokhoz, mert mmdiárt sírnak és én nem bírom a női könnyek hullását látni. Ez lett a vesztem, megszakadt a szívem. A nagy csörömpölésemre beszaladt a személyzet. Haldoklásomban még hallottam a nagy vitát az értékem felett s a kis tanulóleány elfeledve, hogv nemrégen még csókolgatott, gyors kezekkel söpört össze és dobott a szemétbe. H. Kopasz Mária. IRKA-FIRKA. A jó asszony, ha férje haragszik, Négyén vizet a szájába és addig tartsa ott, mig férje haragja el nem múlik. (Ugyanez áll a férjekre.! A legtöbb asszonynak fejével van baja. A férj azt hiszi migrén — pedig uj kalap kell neki. A jó feleség kimenőt ad a férjének, — de vele megy. A féri házassága elején angyalkámnak, kis madaramnak hívja feleségét. Később már nem ad neki nevet — mert türtőzteti magát. Vén férj es ifjú feleség: szomorú játék. Ifjú férj es vén efleség: bohózat. JÓTANÁCSOK. Ila nedves a lakásunk... Azzel mindenki tisztában van, hogy milyen egészségtelen a nedves lakás, különösen a fejlődésben lévő fiatal szervezetre fejt ki karos hatást. Teljesen mentesíteni a házat a nedvességtől költséges, mert rendszerint az alapozásnál követték el a hibát, de aránylag egyszerű módon védekezhetünk a nedvesség ellen. Minden szobában helyezzünk el, gyermekek számára hozzá nem férhető helyen, (például szekrény tetején) lapos edényben egyikét kiló oltatlan meszet és hagyjuk állandóan ott. A mész magába szívja a nedvességet. Természetes, emellett még sokat kell szellőztetni, s lehetőleg a felső ablaktáblákat állandóan nyitva tartsuk. Ha az étel odakozmásodott, gyorsan átöntjük egy másik edénybe anélkül, hogy felkavarnánk és letakarjuk két-háromszoros nedves ruhával. Néhány pillanat múlva a nedves ruhát levesztük és másik nedves ruhát teszünk az edény Ezt a műveletet néhányszor megismételjük. A^ nedves ruha elveszi az égett szagot. A főzés okozta foltokat, gyümölcs- és bur- gonyahamozastol megfeketedett kezet, köny- nyen megtisztíthatjuk azáltal, hogy citromlével többször bedörzsöljük. Egv anya megkérdezte egy püspöktől, hogy mikor kezdjen négy éves gyermeke neveléséhez. »Asszonyom« — felelte a főpap — »ha eddig még nem fogott hozzá, úgy aligha el nem késett. A gyermek ajkán elvonuló első mosollyal kínálkozott erre az első alkalom.« Felületes vizsgáló szemében a gyermek az első években oly csekély jelét adja az értelemnek, az öntudatnak, hogy azt figyelemre sem méltatja s épp ezért ebben az időben kizárólag a test nevelésére fordítanak gondot. Pedig a testneveléssel egyenlő fontosságú a lelkinevelés s ezt a kettőt egyszerre kell megkezdeni. Akik jól ismerik a csecsemőt, bámulattal tapasztalják, hogy a szellemi tevékenység milyen korán mutatkozik már nála. Ezt legjobban az édesanyák tudják, akik sajátkezüleg gondozzák gyermeküket, annak minden lelki mozzanatát ismerik és figyelemmel kisérik ébredező öntudatát. Azért a lelkinevelés már az első lélekzetvétellel kezdetét veszi, hiszen testével egvütt lelke is fejlődésnek indul. Ebben pedig minden elvesztett perc beláthatatlan következményekkel járhat. Kezdetben a kisded lelke tiszta fehér lap, melyre jót-rosszat egyaránt írhatunk. A nevelőtől függ, hogv a jó vagv rossz tulajdonságokat ápolja gyermeke lelkében. Sok szülő talán nem is gondol arra, hogv midőn gyermekét neveli, annak jövőéjt építi. Egész életére hatással van, hogy otthon mit lát, hall, milyen eszméket hintenek bele. A sok perpatvar, a rossz családi élet mély nyomot hagv lelkében s ráadásul a szülői tekintélyt és szeretetet is aláássa. Súlyos és nehéz feladat a gyermeknevelés ott, ahol az édesanya kénytelen házonkívüli munkával szerezni meg kenyerét, így kis gyermeke magára- hagyva idegen nevelésre szorul. Ezáltal sokat szenved a gyermek gondozottsága, mert az édesanyát pótolni nem lehet. Még ha az az idegen tele van csupa jótulajdonsággal és jóindulattal, akkor is hiányzik belőle a szülői szív, mely irányítója a nevelésnek. Károsan befolyásolja a nevelést, midőn a családtagok valamennyien beleszólnak, s egymás hatását rontják. Alert a gyermek az ellentétes befolyás alatt nem tudja, kinek van igaza, kinek higv- jen, mit tegyen. A felnőttek közt. felmerült véleménykülönbséget felhasználja arra, hogv ennek révén kibújjon a büntetés vagv a kötelességtel jesités alól. A gyermeknevelésben a leghatalmasabb' fegyver: a következetesség és a határozottság. E kettővel építjük gyermekünk jellemét. Következetesnek kell lenni mindenben: parancsban, jutalmazásban, büntetésben. Nem szabad meglágyulnia az anya szívének az első könyörgő szóra vagy könnycseppre. A követ- kezetlen szülő az egyik kezével épít, de ugyanakkor a másikkal mindent rombadönt. Fontos szerepet játszik a nevelésben, hogv. a szülők ne kényeztessék el gyermeküket, ne éreztessék vele esetleges kiváltságos helyzetüket. Ez vonatkozik különösen az egykékre. Ez nemcsak a nemzetvédelem, a társadalom, de a gyermek szempontjából is kártékony, mert a legtöbb egydee önző, követelőző lesz, mivel tudja, hogy minden az ő kedvéért történik. Elsősorban éppen szüleivel szemben lesz önző, makacs, önfejű, ha valami nem tetszik neki, földreveti magát, tombol s ordításával felveri a házat. Tipikus példája ez az elkényeztetett egyetlen gyermeknek. Mível állandóan felnőttek társaságában van, nélkülözi az ezer szépséggel teli, gondtalan gyermekéveket. önkénytelenül utánozza szüleit szokásukban, modorukban, könnyen zárkózott, kedély- telen, koraérett lesz. Nem ismeri a testvéri szeretetet, az egymáshoz való alkalmazkodást, lemondást, apró veszekedéseket, kibékülést, melyek feledhetetlenné teszik gyermekéveinket. Ezenkívül a szülők szemefénye az egyetlen gyerek, elvesztésétől való félelem túlzott sze- retetre ragadja őket, dédelgetik, mindenben kedvét keresik. Elnézők hibáival szemben, fe- nyíteni sem merik, pedig az igazi szeretet az, amely jutalmaz ott, ahol annak helye van, de büntetni is tud, ahol kell. Ha fáj is a szívünk midőn büntetéshez kell folyamodnunk, ne feledjük, a gyermek érdeke s a helyes nevelés kívánja azt. Újhelyi Anna.
