Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-11 / 233. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 11. ————MalMl——— 9 A főispánná az idén is megtartja jótékonycélu hangversenyét étesti telefon Vitéz Bonczos Miklós lett az országos menekültügyi kormánybiztos. A miniszterelnök vitéz Bonczos Miklós dr. államtitkárt országos menekültügyi kormánybiztossá nevezte ki. Országos kormánybiztosi megbízatása örömet es nagy megelégedést kelt az egesz magyai tai- sadalomban, amely .ani-i0^ü szei et hazájukból kiüldözött menekültek fele. Alig egy fél éve, hogy az országra szakadt az árvíz- katasztrófa, amelynek súlyos következményeit vitézBonczos Miklós paratlan agilitással, ^szervező erővel és kivételes gyorsasággal hárította el. Nemcsak a társadalmat szervezte meg a segítésre, hanem pár hónap alatt a lerombolt házak ezreit építette újjá. Most, hogy újabb Szerencsétlenség szakadt majd hatvanezer magyarra, ismét vitéz Bonczos Miklós di.-ia var ä feladat, hogy rajtuk segitsen. Ismerve az o munkatempóját, szociális érzését, fajtája iránti 'áldozatkész szeretetét, a magyar közvélemény meg van győződve róla, hogy a menekültek sorsa a legjobb kezekbe került. * Jugoszlávia csatlakozzék a tengelyhez. A.z Essener Nationalzeitung »Délkelet-Európa és a hármasszövetség« cim alatt hosszú cikkben foglalkozik Jugoszlávia helyzetével. A lap megállapítja, ohgv az utolsó lehetőség adatik meg most Jugoszláviának, hogy megértse az idők szavát és csatlakozzék a tengelyhatalmakhoz. A lap az összes délkeleteurópai államokat felsorolja, amelyeknek a hármas szövetséggel kapcsolatos állásfoglalását kívánja. A lap belgrádi tudósítója megállapítja a cikkben, hogy Magyarországon és Bulgáriában futottak először arra a megállapításra, hogv Európában a fiatal népek ereje erőteljesebb és hatalmasabb lesz, mint a lehanyatló angol birodalomé. »Ezt a történelmi gondolatot — fejezi be á lap belgrádi tudósítója a cikket — kell megértenie minden délkeleteurópai államnak.« * Megjelent az új kukoricarendelet. Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa legutóbbi rendeletével megállapította a szemestengeri legmagasabb árát. A rendelet kukoricára is lépcsőzetes árakat állapít meg és az átvételi árakat hat csoportra osztja. A termelőhelyek szerint megállapított árak októberben 14.20—15.91, novemberben 15.80 —18.55, decemberben 16.60—18.35, 1941 januárban 17.30—19.05, februárban 18—19.75. márciusban 18.80—20.55, áprilisban 19.50— 21.25 és májusban 20.20—21.95 pengőig terjednek. Május hónaptól kezdve a kukoricaárak nem változnak. A rendelet 4. §-a szabályozza a kereskedői hasznot, amely különböző feltételekkel történt eladás esetén 80 fillérig terjedhet métermázsánként. A legjelfebb 15 százalék nedvességet tartalmazó mesterségesen szárított szemestengeri legmagasabb ára októberben 5.50 pengővel, novemberben 4—decemberben 3.30, 1941 januárban 2.70 pengővel lehet magasabb a rendeletben megállapított áraknál. A tavalyi származású kukorica új ára azonos az 1941. évi május hóra megállapított egységárral, amely 21.20 pengő budapesti paritásban. Tizenhatra emelkedett aMÉP bői képviselők száma •w rsa.í tóból már ismeretesek a következő kilépések: vitéz Imrédy Béla, vitéz Jaross Andor, Nagy László, Mester Miklós, Kunder Antal, Oláh György, Börcs János, Károlyi Viktor gróf, Horváth Ferenc, Incze Antal és Zsidó Sándor di. Újabban a következő képviselők léptek ki: Németh Andor, Piukovich József, 'Füssv Kálmán, Pintér Béla és Papp Mihály! Ezzel a kilépett képviselők száma tizenhatra emelkedett. Egyes jól értesültek szerint ez a ízam a közeljövőben még emelkedni fog. A Zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet csütörtökön este tartotta évi rendes közgyűlését vitéz dr. Tamásy Istvánné elnök vezetésével. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy vitéz gróf Teleki Béláné íőispán- né örökös diszelnök másnemű elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a gyűlésen, de hangversenyét az egyesület javára ezidén is megtartja. A gyűlés nagy örömmel vette tudomásul, hogy a diszelnök hangversenyével ismételten bizonyságát szolgáltatja az egyesület és annak céljai iránt való érdeklődésének. Beznicza Pál dr. titkár terjesztette elő ezután az elmúlt évről szóló jelentését. Az egyesület a múlt éven 60 pár fiú-, 60 pár leánycipőt, 25> fiú- és 48 leányruhát, 60 darab alsóruhát és 186 szeretetcsomagot osztott ki. Megtárgyalták az idei kiosztást, amely nagyjában a tavalyi keretek között történik meg. Az elnöknő ehhez megjegyezte, hogy bár a viszonyok rosszabbodtak, a jótékonykodás azért mégsem csökkenhet. Inkább fokozni kell a munkát, mert a szegénység is fokozódott. A közgyűlés tagjai felajánlották a további lelkes munkálkodásukat, hogv minél több szegénynek nyújthassanak segítséget, szerezhessenek boldog karácsonyt. Gróf Széchenyi Ferenc falujából Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Göcsei egyik szépfekvésű, de igen sáros falujába kerültem. A nyugalomba vonult tanítóval, Prasch Józseffel beszélgettünk, érdeklőd- I tem a falu eredete felől. Prasch bácsi nagv iratcsomót szedett elő, szétbontotta és egv derék magyar tanító gyűjteményét rakta elém. Az iratok között vannak száz-, kétszázéves okmányok és egy monográfia, amit Prasch József, a falu tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő volt tanítója írt. Amit az ő enge- delmével itt szóról szóra leírok: »Isten nevében fogok hozzá községem történetének megírásához, amelyhez az adatokat nemcsak felső utasításra, hanem 30 év előtti működésem kezdetén gyűjtöttem össze. Még abban a boldog időben foglaltam el jelenlegi állásomat, amikor még éltek férfiak és nők, akiktől megtudtam, — mint fiatal tanító, — milyen is volt egy jobbágy úrbéres falunak az élete. Hagyományokból bebizonyítható, hogy községem már a tatárjárás idején is létezett. A falu tulajdonképpen nem a mostani helyén volt, hanem az ettől keletre fekvő, — talán ma is jól elnevezett — Tüskésvölgy déli részén lévő domboldal helyén volt és helye annakidején »Erdődfa« volt. Ezt a falut a tatárjárás idején — bár csak néhány jómódú és vadállatok ellen bekerített házból állott — teljesen felgyújtották. Lakóit legyilkolták. Mai napig egy kút mégis maradt a helyén. Innen kezdve megszakadt minden hagyomány és írás a török uralomig. Mai elnevezését és helyét onnan kapta, hogy egv Nátrán nevű ember bátor volt előjönni ismeretlen rejtekébői a tatárjárás után, letelepedett a falu mai magaslatán és ígv maradt fenn még ma is hangzatos neve »Nátránfa« (Náprádfa). Az idők folyamán átváltozott Náp- rádfa elnevezésre. Nem is tarthatom lehetetlennek a fenti adatokat, mert találkoztam és beszéltem 20 éves koromban volt iskolaszéki tagokkal, akik részt- vettek a szabadságharcban. Arról beszéltek ezek, hogv a törökdúlás idején déd- és öregapjuk a szomszédban fekvő Boli-erdőben rejtőztek el. Bizonyítja ezt az, hogy ezt a helyet kincskeresési vágyból többször fel is akarták kutatni. Lehetséges, hogy komoly munkával fel is lehetne tárni a menedülők helyét és életmódját. Az is bizonyos, hogy a török hadak Szigetvár után Kőszeg felé vonulva dúltak e vidéken, mert mai szőlőhegyüket Baló és Bőiről nevezték el. ^ A török-futás után lassanként egyes családok visszaszállingóztak az erdőkből és hozzáfogtak a csekély földműveléshez, mert mint mint mai tagozottsága is bizonyítja, az egész környék többnyire erdőből, legelőből állott. Hogv ezután már jobb korszak következett erre a szegény, megsanyargatott, igaz magyar falura, — bár a Bach-korszak előtt is elhurcolták fiaikat idegen földre, — ezt már hiteles iratokkal is tudom bizonyítani. Hiteles írás van arról, hogy a »legnagyobb magyar« Széchenyi édesapja, gróf Széchenyi Ferenc volt 1771-ben e falu jobbágyainak földesura. A latin szövegű és magyarra lefordított viaszkos pecséttel ellátott írásból kitűnik, hogv nagy Széchenyink édesapjában már ugyanazok az elvek voltak, amelyek fiát is vezették. 1704-ben kiadott »Náprádfai 3 Clasibeli helyiségnek Urbáriuma« szerint különös jókat biztosított itt lakó jobbágyainak és úrbéreseinek, különös gondot fordítván a hazafias és vallásos életre.« Egv kevés keresgéléssel, érdeklődéssel azt hiszem nagyon sok értéket tudnánk itt Göcsejben összegyűjteni. Kevés annyi hagyo- mánytőrző hely van hazánkban, mint a Dunántúlnak ez a kis sarka. Náprádfa, 1940. október hó. Kovács Erzsébet. ♦ Jó s szövet Jó s szabás Jó s munka Tóh Gyula úri és női szabónál Egyedülálló választék prima anyagokból Finom úri divat Látogassa a BÖDEY vendéglőt* éttermet I KONYTIáJA kitűnő, házias, BORAI válogatott elsőrendűek, SÖRE felülmúlhatatlan. A, GÖCSEJI SÖRKERT páratlan. Kossuth Lajos-utca 29. SOK BOSSZÚSÁGTÓL KÍMÉLI MEG ÖNMAGÁT, ha kereskedelmi, lúvatalos, vagy magánleveleit írógépen írja. Az »Olympia« írógép a legmegbízhatóbb munkatárs ! Olcsó ár, erős kivitel, hosszú jótállás és részletfizetés ! Kérjen ajánlatot az »Olympia« írógépek zaíamegyel képviseletétől, a Zrínyi RT- könyvkereskedésében, Zalaegerszeg, plébánia-épület. ALJ-SZöVETEK finom és vastag minőségekben szép választékban kaphatók! ' Schütz Árúház.
