Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-10 / 232. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. aktóber 10. <3esti telefon A harmadik zsidótörvény rövidesen a Ház elé kerül. Tegnap a Házban Rajniss Ferenc interpellált a harmadik zsidótörvény sürgős beterjesztése tárgyában. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában rámutatott arra, hogy a második zsidótörvényt maga is túl komplikáltnak tartja, olyannak, amely visszaélésekre adhat alkalmat. Ez a meggondolás vezette, hogy bár nem tartja helyesnek ugyanabban a kérdésben újabb és újabb törvényeknek a beterjesztését, de belátva a második zsidótörvény komplikáltságát, egyszerű, radikális, rövid, világos és félre- magyarázhatatlan törvénnyel tisztázza a zsidókérdést. Megemiitette, hogy Erdély biztokbavétele hátráltatta a kormányt ebben a munkájában. Készültek is már javaslatok, azonban ezeket is még túl komplikáltaknak tartja. — Bejelenthetem, — mondotta végezetül a miniszterelnök — hogy rövidesen a Ház elé terjesztem az új javaslatot, amely egyszer és mindenkorra rendezi ezt a kérdést. A Ház a miniszterelnök válaszát nagy tapssal vette tudomásul. A szappankészleíek bejelentése. A hivatalos lap legközelebbi száma kormányrendeletet közöl a szappankészletek bejelentésének és forgalmának szabályozásáról. Ugyanez a szám közli a kereskedelemi és közlekedésügyi miniszter rendeletét a készletek bejelentéséről. E rendeletek szerint bejelentési kötelezettség alá esik a szappan előállításával és forgalom- bahozatalával foglalkozó iparosok, illetve kereskedők birtokában levő minden készlet. Ezeket a készleteket a rendelet megjelenésének napját megelőző napi üzletzárás, illetve üzemzárlat adatainak megfelelően kell bejelenteni. Ezenfelül a szappant előállító iparosok tartoznak bejelenteni azt .is, hogy 1938. évi október hó 1-től 1939. szeptember 30-ig, illetve 1939. évi október hó 1-től 1940. szeptember 30-ig üzemükben mennyi szappant állítottak elő, a kereskedőknek viszont azt is be kell jelenteniük, hogv az említett időszakokban mennyi szappant, honnan és kitől szereztek be. Az utóbbi kérdésekre vonatkozó adatokat be kell jelenteniük a fehérnemű- és vegytisztító üzemeknek, úgyszintén a kórházaknak, klinikáknak és egyéb gyógyintézeteknek, valamint állami gyermekmenhelyeknek is. A bejelentéseket a mosó- és pipereszappanra vonatkozólag külön-külön részletezve kell megtenni, úgyhogy a mosópor és szappanpehelyre vonatkozó adatokat a mosószappanra, a borotvaszappanra vonatkozókat pedig a pipere- szappanra vonatkozó adatokhoz kell hozzászámítani. A bejelentéseket két példányban kell elkészíteni és a példányokat október hó 18-ig a Külkereskedelmi Hivatalnál (Budapest, V., Széchenyi-rakpart 6.) személyesen benyújtani vagy oda ajánlott küldeményként beküldeni. ■Romániában minden magyar lapot betiltottak A román hatóságok az elmúlt huszonnégy óra alatt több magyar lapot betiltottak, többek között a legnagyobb példányszámban megjelenő Brassói Lapok című napilapot is. Szerdán viszont betiltották azokat a lapokat is, amelyek még megjelenhettek. Az új román intézkedéssel tehát teljesen megszűnt a magyar sajtó működése és a határon túl maradt magyarok hírszolgálat nélkül maradtak. A Neue Zürcher Zeitung berlini tudósítója szerint a német véderő jelképesen van jelen Romániában. A politikai indítóokokról Berlin semmit sem mond. A kezdeményezés valószínűleg a román kormánytól indult ki, Berlinből nem lehet látni, vájjon bel- vagy külpolitikai okokból. Berlini benyomás szerint a német csapatok jelenléte azt akarja kifejezésre juttatni, hogv a német szavatosságot, az angollal ellentétben ténylegesen kell értelmezni. FELGYÚJTOTTÁK TOROCKÓT Torockóról olyan hírek érkeztek Kolozsvárra. hogv a Maniu-gárdisták a községet négy oldalon felgyújtották. (MTI.l Zalában kitűnő tengeritermést várnak Nem lesz akadálya a hizlalásnak A zsirinség enyhülését a jó tengeriterméstől várjuk. Ha ugyanis lesz tengeri, akkor nem okoz nagy gondot a hizlalás. Más hizlalóanyagban nincs hiány és így jó tengeritermés esetén a hizlalásnak akadálya nincs. Zala megyében a múlt heti meleg napok nagyon megjavították a tengerit. Egyes vidékekről, különösen a vármegye déli-délnyugati részéről olyan értesüléseink vannak, hogv a tengeritermés felülmúlja a várakozásokat. A hatalmas csöveket nagyszerűen fejlett szemek borítják, amelyek eléggé szárazak is és igy már törhetők s rövidesen jól morzsolhatok is lesznek. A hizlalásbaállitás, illetve a hizlalás folytatása tehát akadálytalanul történhetik s a télen elegendő zsírmennyiség kerül piacra. Igaz, erre még kell várni egyideig, de ha sikerül az, amit úgy a főispán, mint az alispán a kisgyűlésen bejelentettek, kivárhatjuk ezt az időt. Számítunk arra, hogy a főispán és alispán lépéseinek meglesz a kívánt eredménye és vármegyénk lakossága hozzájut a szükségleteinek fedezésére szükséges zsírmennyiség- Í hez. A kukorica ára Jé s szövet Jé s szabás Jé : munka Tóh Gyula úri és női szabónál Egyeduláiló wáSasxtéli prima anyagokból Finom úri divat Az állattartás és különösen a hizlalás szó- ! rosan összefügg Magyarországon a tengeri tér- j melésével és annak áralakulásával. Ebből a szempontból igen időszerű Matolcsy Mátyásnak a magyar gazdaságkutató intézet kiadványában megjelent tanulmánya az agrárcikkek árkérdéséről, amelyben a tengeri megfelelő árát vizsgálja. Abból indul ki, hogy ugyanúgy, mint a búzánál, itt is a következő fontos költségtételek szerepelnek: a trágya, a vetőmag, a munkáltatási költségek, az eszközök, gépek, anyagok költsége, felújítása és leírása, az adók és egyéb közterhek, valamint az átlagos földbér. Ezek közül a trágya költségét nem szá- \ mítja annak a feltevésnek alapján, hogy a ku- j koricaszár a trágya értéket megtéríti. Mun- ; káltaiási költség gyanánt egy katasztrális hold I kukoricára 6.5 iganapot és 26.5 kézi-munka- I napot számit. Ebből 6.5 napot a cseléd napi 5 bére alapján, 10 napot a nyári férfinapszámbér alapján, 10 napot pedig az őszi férfinapszámbér alapján; vetőmagul holdanként 25 kiló kukoricát vesz alapul majori áron. A termelési költségeket Matolcsy Mátyás 1924—25. gazdasági év óta minden gazdasági évre kiszámította. A tizenöt gazdasági év alatt eszerint egyetlen egy olyan év sem volt, amikor a gazda a kukoricatermelést jövedelmezően tudta volna folytatni, ha csak az átlagos termést érte el. A gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy minden gazda ráfizetett a kukoricára, hanem azt. hogy csak azok a gazdák termeltek haszonnal, akik az országos átlagnál lényegesen jobb átlagos terméseket tudtak elérni. Úgy látszik, hogy az áralakulást ép'pen ezek a gazdaságok irányítják, a kisgazdaságok pedig, amelyek az átlag körül, vagy éppen alatta termelnek, a tengerit nem a piacon értékesítik. Matolcsy métermázsákra számítja ki az egy katasztrális holdra eső termelési költségeket és ezeket a tényleg elért átlagtermeléssel állítja szembe. Eszerint e tizenöt év folyamán a gazdák 1933—34. gazdasági évben jártak a legrosszabbul a tengeritermeléssel, mert akkor 17.9 mázsa tengerinek a költségével mindössze 9.1 métermázsa tengerit tudtak tényleg termelni. Matolcsy számításai szerint az idén a kukorica önköltsége 10.2 métermázsás átlagos termésünk mellett 14 pengő 31 fillér volna, ha pedig sikerülne 13 métermázsás átlagot elérni, amennyit az idei évet kivéve, az utóbbi három is hozott, meg lehetne elégedni 13.21 pengős kukoricaárral. A búza és a kukorica ára egymással nem hozható összhangba, mert a termésátlagok!egymást felváltják, vagyis rendesen az a helyzet, hogy vagy a búzatermés jó, vagy a kukorica- termés. A kukoricának ugyanis éppen az az időjárás kedvez, ami a búzát tönkreteszi és megfordítva. Igen jó búzatermés és igen jó kukoricatermés egyszerre ritkán van. A magyar huszár hősiessége és izzó hazaszeretete lángol a Paramaunt grandiózus világfiimjében Hotel Imperial Isa Miranda és Milland alakításában új lelkesítő tüzet. megelevenedő tündöklő múlt gyújt országszerte Premier szombaton az Edisonban«.
