Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-31 / 298. szám
s ZALAMßGTOt ÚJSÁG 1940. december 31. Jísszonífc£~ JSeányoR Ősz a nők életében Közmondás szerint: „Az irók és a nők kétszer halnak meg. Az írók először, amikor eltemetik őket, másodszor, mikor elfeledik müveiket. A nők először mikor megöregednek, másod szór, mikor meghalnak. Az irók életében a második, a nők életében az első halál a fájdalmas.“ Minden asszony retteg attól az időtől, ami kor tükre szépítés nélkül feltárja a valót: a ráncokat az arcon, az ezüst hajszálakat, egyszóval a letűnt fiatalságot. Remeg ettől a perc tői és minden igyekezetével azon van, hogy kitolja a fiatalság határát. Végső kétségbeesett igyekezetükben, hogy megtartsák a fiatalság illúzióját, gyakran túlzásokra ragadtatják magú kát, fiatalos öltözékkel, haj-arcfestéssel, külön féle kozmetikai beavatkozással. Pedig éppen olyan nevetségesen hat az idős nő, aki mindenáron bakfisnak akar látszani, mint a bakfis, aki magára erőltet nagylányos komolyságot. Az életmüvészet legnagyobb titka: mindent a maga idejében. Fiatalság illúzióját öltözékkel nem kelthetjük, annak az egyéniségből kell áradnia. Minden kornak megvan a maga divatlapja, aszerint kell igazodni, nem a divatlap szerint. S egy nőnek elsősorban saját jóiziésére kell hallgatnia, nem a divatlapok szerkesztőire, akiket csak az üzleti érdek szempontja vezet. Korunk megdöbbentően bizonyítja, hogy a divat mennyire kiforgatja a nőket természetességükből. Hány 50 éves asszony mutogatja térdig a lábát, s hány festi rikitó, fiatalos színekkel arcát, haját. Ilyen különféle mesterkedéssel azt hiszik, elérik a kívánt eredményt. Ha már itt az idő, hiába minden hazug álarc, festék, azt eltüntetni nem lehet. De miért is akarnók eltüntetni? Minden kornak megvan a maga utánozhatatlan szépsége, vonzó tulajdonsága, amelyek éppen azért szépek, mert egymástól különbözők. Szép a fiatalság a maga heves, erős életkedvével, meggondolatlanságával, virágzó tavaszával. De szép az ősz is szomorú, csen-, des lemondásával Szép az emlékeken való elmerengés, a csendes derűs mulíbanélés. Fe- hérhaju édesanyák, nagymamák nem is képzelik, milyen mélységesen emberi képet alkotnak mosolygó gyermekeik, unokáik körében. Sok nő nem tud belenyugodni szépsége elvesztésébe, mivei vannak, akik ezt tartják a nők legfőbb értékének, amellyel le tudják kötni élettársukat, férjüket. Tagadhatatlan, hogy a nők életében nagy szerepet játszik a férfi, de ma már túljutottunk azon az évszázadokkal ezelőtt tartott állásponton, mely szerint a nő hivatása kimerül férjének való tetszésben. Ha ez valóban igy lenne, igen szomorú volna, úgy a nőkre, mint a férfiakra nézve; külsőség nem lehet mértéke egy nagy mély érzésnek. Ha a fiatalság, szépség lenne egyetlen értéke a nő nek, úgy ezek elvesztésével minden értékét elvesztené. A külső csak hid, melyen keresztül teszi meg két ember az első lépéseket egymás felé. Kétségtelen, hogy a fiatalság elmúlásával sok mindenről le kell mondaniok a nőknek. De ezzel szemben kárpótlást találnak szerető családjuk körében. Az ő életük most már lezárul, rendeltetésük igazolni a múltat, gyerme keiket jótanáccsal látni el, melyet hosszú élet- tapasztalat ad reszkető ajkukra. Szép és fen séges az a harmónikus családi élet, ahol három négy nemzedék képviseli magát; nagyanya, anya, gyermek, unoka, s melynek mindegyike megétó szeretettel viseltetik a másik iránt. Az ilyen öregséget nem kell szégyelni, nincs szüksége arra, hogy a tavasz hamis álarcát öltse magára, mert csak tiszteletet érdemel a becsületben elért kor Minden nőnek fel kell készülnie az öreg ségre, még pedig úgy, hogy a belső érték, a lélekerő nem a férfiért, hanem önmagunkért kell. Azért, hogy a fiatalság elvesztésével egy olyan lelkibázist teremtsünk, amellyel könnyen, csendes megnyugvással elviselhetjük az élet őszének beköszöntél. ÚJHELYI ANNA oTilm-Szinfíáz JÁVOR PÁL, a legnépszerűbb magyar művész így milat- kozott a DÁNKÓ PISTA fii mről és szerepéről : »Élelem legszebb művészi emlékei ehez a filmhez fűződnek, amelyről azt érzem, bogy pályafutásom legszebb szerepe volt. A forgatás előtt gondosan tanulmányoztam Dankó Pista alakját, Szegeden kutattam fel életének összes emlékeit és iparkodtam teljés egészében magamévá tenni ezt a különös ellentétekből, izzó becsvágyakból és mindent elsöprő muzikalitásból font alakot. Azt hiszem, sikerült ebben a filmemben maradéktalanul megmutatni Dankó Pistát, az űri cigányt, akit művészete európai népszerűségre emelt s akit a muzsikus dicsőség csúcspontján épen olyan emberi szenvedélyek gyötrő lángjában égett el, mint bármelyik ember. Segítségemre volt két kitűnő partnernőm, Simor Erzsi és Lukács Margit, akik szívük teljes átélő erejével veitek részt ebben a filmben. Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar közönség is megérzi azt a rendkívüli gondosságot és szeretetet, amely- lyel mindnyájan résztvettünk a Dankó Pista forgatásában, amelynek az az eredménye, hogy elkészült egy igazán világnívójú, reprezentatív erejű hatalmas magyar filmalkotás.« L »Dankó Pista« előadásainak kezdete : ma, kedden 4, 8 és 10, szerdán (újévkor) délelőtt negyed 12, délután 3, 5, 7 és 9, csütörtökön fél 5, fél 7 és fél 9-kor. (Szerdán negyed 12-kor és hétköznap az első előadáson a helyár 20—70 fillér.) Felelős kiadó : GAÁL ISTVÁN Kiadja a »Zrínyi« nyomdaipar és könyvkereskedés rt. Zalaegerszeg Nyomatott a könyvnyomtatás 500. évében a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépein, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdavezető : Gaál I»tván. Kedves vevőinek boldog újévet kivén SCHÜTZ mm
