Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-31 / 298. szám

1940. december 31. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 5 Kedves vevőinek és ismerőseinek boldog j újévet kíván J Pál és Inára hivatal felállításával, annak ravatala is elké­szült. A következőkben a központi szervet röviden MOKK-nak nevezem. Az új szerv ['elállításával az ÁKB.-ság min­den bizonnyal megszűnnék. A földművelés- ügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a ke­reskedelmi miniszter fenhatósága alatt mű­ködési területük körvonalazásával a meglévő 5 nagy szövetkezetünk, amelyeknek az élén ezidőszerint is kiváló egyéniségek állnak, tö- mörítendő volna a MOKK-ban. Éspedig az OKU., a Hangya, a Futura, a Mezőgazdák és az OMTK. Az OKH-n keresztül történnék az egész szerv pénzügyi forgalmának lebonyolítása. A Hangya kebelébe tartoznának a háztar­tási cikkek, textiliák, kész bőr, olaj neműek, benzin, petrol, fémipari termékek (köny- nyű), tojás, toll, épületanyagok, szén, gyü­mölcsértékesítés, szőlő- és gyümölcsvédelmi szerek, növényvédelmi Szerek. Vagyis majd­nem ugyanazok az értékesítő körök, amelyek­kel eddig is foglalkozott. A Futura körébe tartoznának a gabonane­mű ek, aprómagvak, olajmagvak, takarmány- félék. gyök-gumósok, gyapjú és a malom­ipari termékek. A Mezőgazdák foglalkoznának az állatér­tékesítéssel. hizlalással, húsféleségekkel, nyers­bőrrel, baromfi- és vadértékesítéssel, bor, sör, tűzifa, műfa értékesítésével. Az OMTK tejjel, tejtermékekkel és tej­ipari berendezésekkel foglalkoznék. Egészen természetes, hogy az egyes szö­vetkezetek az ügykörükbe utalt ágazatokat a szükséghez képest kibővítik, újabb ágazato­kat iktatnak be. A MOKK állapítaná meg az összes ára­kat szervei meghallgatása, előterjesztései alap­ján s ugyancsak az alábbi szervei útján el­lenőriztetné azoknak betartását. A MOKK közvetlenül érintkeznék az egyes miniszté­riumokkal és a legfelső gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletekkel. Lefelé irányítaná a termelést és értéke­sítést. Lebonyolítaná az exportot. A MOKK következő fokozata lenne a vár­megyei, illetően törvényhatósági felügyelőség, gazdasági felügyelőség mintájára. Ezek a felügyelőségek közvetlen aláiendelt viszonyban lennének a MOKK-kal szemben. Állandó kapcsolatot tartanának fenn a tör­vényhatóságok egyes szerveivel és az érde­kelt hatóságokkal. Figyelik a termelést és értékesítést a tör­vényhatóság területén és szoros kapcsolatot tartanak fenn a termelők és fogyasztók ér­dekeltségeivel (Mezőgazdasági Kamara, Gaz­dasági Egyesület, Állattenyésztők Egyesülete, Zöldmező, a kereskedelem és ipar képvise­lőivel, a szakoktatási és kísérleti intézmé­nyekkel, stb.) A MOKK felügyelőségek munkarendjéből kitűnik, hogy az államhatalom aktíve nem folyik bele a kereskedelem lebonyolításába Cs nem hosszabbítja meg az utat a termelő és a fogyasztó között és nem jelent egy köz­bevetett lassító akadályt a kereskedelem le­bonyolításának, hanem mint az államhata­lom hatósági szerve, állandóan rajt tartja ke­zét a törvényhatóság ütőerén. Minden pil­lanatban tiszta képet tud nyújtani a tör­vényhatóság területén fennálló gazdasági hely­zetről, ami által a termelés, értékesítés, de különösen a közellátás tekintetében nem for­dulhatnak elő váratlan meglepetések. A MOKK szervezet következő lépcsőfoka Lenne a Körzeti Kirendeltség. Ezek a ki­rendeltségek a törvényhatóság területén olyan számban lepnének felállítandó^ amilyen mér­tékben és ahol az egyes termelési ágak meg­kívánnák. Ezekben a kirendeltségekben azok­nak a szövetkezeteknek (központi) a meg­bízottjai, alkalmazottjai foglalnának helyet, amelyeknek az érdekeltségi köre az egyes területekre kiterjedne. Egyes kirendeltségek bizonyos helyeken, fő­képen a Balaton környékén idényszerűen mű­ködnek, nagy súlyt helyezve a Balaton köz- ellátására. Minden körzeti központban felál­lítandó egy nagyobbszabásű bolt, amelyek mint Közellátási Szövetkezetek működnének, amelyek ellátnák a falvak kisebb szövetke­zeteit és kiskereskedőit s egyúttal felven­nék ezek gyűjtött detail árúit, hogy azokat előkészítsék a piacok igényeinek megfelelő­en. Ezek a közellátási szövetkezetek külö­nösen fontos szerepet töltenének be a vá­rosokban, nagyobb fogyasztási központokban. A körzeti kirendeltségek hatósugarai nem alkalmazkodnának a járások határaihoz me­reven, hanem a szervezés folyamán a ter­melési és kereskedelmi helyzetnek megfele­FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ lően nyernének megállapítást. Zala vármegye beosztásának részletezése : Zalaegerszegen OKH., Hangya, Mezőgaz­dák, Futura, OMTK. X a- ^ ^ Nagykanizsái! OKH., Hangya, Mezőgazdák, Futura, OMTK. - * ^ Lentiben OKH., Hangya, Mezőgazdák, Fu­tura. — «*! . ■**. .-rs -5.-S ä; (****% Letenyén OKH., Hangya, Mezőgazdák. Fu­tura. Pacsán OKH., Hangya, Mezőgazdák, Fu­tura. Z.-szentgróton OKH., Mezőgazdák, Futura. Sümegen OKH., Hangya, Mezőgazdák, Fu­tura, OMTK. Tapolcán OKH., Hangya, Mezőgazdák, Fu­tura. Keszthelyen OKH., Hangya, Mezőgazdák, Futura, OMTK (idényben). Balatonfüreden OKH., Hangya, Mezőgaz­dák, OMTK (idényben). A novai járás székhelyén célszerűtlen volna kirendeltségeket létesíteni, mivel a többi kör­zeti ky endeltségek közel esnek, amelyeknek fekvése kereskedelmi szempontból alkalma­sabb. í A parfőm eltűnik a világpiacról Az illatok franciaországi és egyben világ- központja Grasse, a rózsák délszaki \ árosa. Ennek a városkának a köveit, bosszú száza­dok óta áthatotta már a legnemesebb virág- párlatok és olajok parfőmje. A kis város la­kossága, talán az utolsó emberig, az esszen­ciákból él, az utánozhatatlan francia illat­szerekből, amelyek itt gyártódnak, de még a Tűzföldön és Kamcsatkában is fellelhetők. Grasse azonban nemcsak a saját polgárai­nak ad kenyeret, hanem milliónyi, sőt sok- milliónyi embernek az egész világon. Nagy illatszergyárak úgyszólván mindenütt van­nak, de ezek szinte kivétel nélkül a grassei olajokat és esszenciákat használják fel gyárt­mányaiknál. Kissé merész képletességgel szólva, a föld aromáinak szíve itt dobogott, ebben a francia városkában. Amiből önként következik, hogy amennyi­ben ez a szív megszűnik verni, annyiban szerte a földkerekségen megbénul majd az illatszergyártás szervezete. Csomó ember­nek kiesik szájából a falat, új éhezők lesz­nek a tropikus vidékeken és a fagyos észa­kon, akik nem is sejtik majd, hogy egy fran­cia városkát elért a válság és e válságnak távoli jelentősége az ő éhkopjuk. Pedig egykönnyen megtörténhetik, hogy Grasse, történelmének folyamán először, csődöt mond. Mert a parfőm, amelyet itt gyártanak, alapjában az egész világot jelenti, felhasználnak hozzá mindent, amit csak a föld és az ég teremt. A kis üvegcséket, ame­lyekbe a drága esszenciákat töltik, gyé- mántszerűen csiszolják. Az esszenciát a vi­lág legkülönbözőbb részeiből hordják össze: India a pacsulit szállítja (amely csak a ma­gyar nyelv játékában jelent bazárillatot), Japán a sáfrányt, Kína a különböző mentá­kat, Sziám a szagos olajbogyókat, ,a tropi­kus szigetvilág a vaníliát, Olaszország a man­dulaolajat és gerániumot. Cédrus, ciprus, kaktuszvirág, babér, ezer­fajta szirom érkezik az öt földrészről. De a háború, amely az első valódi világháború, lezárta az utakat s Grasset elszigetelte attól a nemzetközi forgalomtól, amely életének és működésének alapfeltétele. Az aromák városa e pillanatban dolgozik még, az utolsó tartalékokat használván fel. Ha ezek elfogy­nak, a »nagy parfőmök«, amelyek termé­szetes esszenciákból készülnék, el fognak tűnni, hogy helyüket a kisebb értékű vegyi anyagok vegyék át. Mintha az aranyat Juh­iéval helyettesítenék. A világ illata mei> i'o»­yt. ci n n változni. Ez a lehetőség annál szomorúbb, mivel sokszázados tapasztalat bizonyítja, hogv a háborúk, forradalmak, kataklizmák, nagy politikai változások vagy társadalmi feszült­ségek idején a par íőm-szükség let megkét­szereződik. A grassei szakértők nem tudják, hogy mi ennek az oka. A költőknek és a szociológusoknak együtt kellene kianalizál- niok a problémát. A grassei termelés válsága érzékeny csa­pást jelent a francia nemzetgazdaság szem­pontjából is, mert a produkció hetven száza­léka exportárú volt. Mégpedig az elképzel­hető legjobb export : jelentéktelen terjede­lem, minimális súly és bőség deviza. Nem érdektelen megemlíteni még, hogy Grasse- ban készültek a legfinomabb borotvakrémek is, de ezeknek alapanyagát, a mandulaolajat az élelmezési minisztérium blokálta s a pol­gárok salátával fogyasztják el. A legkisebb gazdasági napszám- és cselédbérek Zala vármegye munkabérmegállapító bi­zottsága a legkisebb gazdasági napszám-(és cselédbéreket a három osztályba sorozott mun­kások szerint így állapította meg : I. osztály: januárra 1.80, februárra 2, már­ciusra és áprilisra 2.20, májusra 2.50, júni­usra 2.70, júliusra, augusztusra 3.20, szep­temberre 1.80 pengő. IL osztály : januárra 1.40, februárra 1.50, márciusra és áprilisra 1.70, má jusra 1.90, jú­niusra 2.20, júliusra és augusztusra 2.70, szeptemberre 2.20, októberre 1.90, novem­berre 1.50, decemberre 1.40 pengő. III. osztály : januárra 1, februárra 1.10, márciusra, áprilisra 1.20, májusra 1.30, jú­niusra 1.50, júliusra és augusztusra 1,70, szep­temberre 1.50, októberre 1.30, novemberre 1.10, decemberre 1 pengő. A cséplési. és kaszálási napszámbérek a fent jelzett napszámbéreknek másfélszerese. Mmnros estékre, előadásokra meghívót és fal­ragaszokat rendeljen a Zrínyi rt. nyomdájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents