Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-31 / 298. szám

XXIII. évfolyam. 298. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1940. december 31. KEDD. Megjelenik héiközuaponkén 1 délután Szerkesaftöség és kiadóhivatal : ^laegerSBieg, _Széchenyi-tér 4- Telefon 128. V O L I T I K A 1 N A P í L A Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 150, negyedévre •: r Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49-3íN Újévkor | Megint elmúlt egy év és az idők szaka- [ datlan folyása újat állított helyébe. Lezárult | egy könyv,amely színes mozaikokban mu­tatja a múlt év történetét. Semmivel sem többet, semmivel sem kevesebbet, mint amennyi történt. A tiszta, a színigazság ta­lálható volt, mert az események, a törté­nések az örök rendelés szerint maguktól íród­tak be. Ha tehát visszatekintünk, amint az az ilyen határ elérésekor szokásos, felnyílik előttünk a nagy könyv, hogy olvashassunk belőle. És olvasunk. Azután előre akarunk te­kinteni. Szemünk azonban egy nagy kérdő­jelbe ütközik. Azon túl nem látunk. Titok az, ami a kérdőjel mögött áll. Nincs te­hát mit tennünk, mint sejtelmekkel és fé­lelemmel eltelten azt kérdezni, vájjon mi­lyen is lesz az új esztendő ? S különös fé­lelemmel kérdezzük ezt most, amikor egy szenvedésekké], nélkülözésekkel, sok-sok csa­pással és pusztulással telt esztendőnek a vé­gére értünk. Ez az esztendő tulajdonképen egy nagy vajúdás volt megoldás nélkül. És kérdés, meghozza-e az űjesztendő a meg­oldást ? Vér áztatta az egész év folyamán vén Eu­rópa földjét. A háború színhelye Észak-Eu- rópából áttevődött Nyugat-Európára s ma már Dél-Európában is dühöng, ahonnan át­csapott a szomszédos földrészre, Afrikára is. Hazánk eddig elkerülte a háború viharát, de helyette az elemi csapások sújtottak ször­nyen bennünket. A tavaszi áradások, ame­lyek a nyár elején megismétlődtek, sokmil­liós károkat okoztak. Könnyes szemekkel néz­tük az utak, hidak, házak, a szép remé­nyekre jogosító termények pusztulását. Tel­jes erejével ellenünk támadott az időjárás az érés, az aratás, hordás, cséplés, szüret idején. Kitűnőnek ígérkező búzáink még jú­liusban is zöldek voltak és, ha valahol mégis sikerült aratni, a keresztek kerültek vízbe. Széna, sarjú egymásután úszott el az ár­vizekben, gyümölcs, szőlő nem érett. A mun­káskezek nagyrészben más munkát végeztek, nem azt, amire szolgáltak. Ezeknek a csa­pásoknak következtében sok százezer testvé­rünkön kellett segítenünk abból a kevésből, amit mégis kaptunk. Megindult a szociális megsegítés munkája és a társadalom min­den erejének megfeszítésével igyekezett a kárvallottakon segíteni. Házakat építettünk az elpusztultak helyébe, munkaalkalmakat te­remtettünk, hogy az Ínség nyomorrá ne fo­kozódjék. A törvényhozásnak, a hatóságok­nak, a társadalomnak minden ereje és te­vékenysége odairányult, hogy jusson minden­kinek valami a kévésből. Szűkösen, össze- húzódva élünk, hogy átvészelhessük az időt a következő termesig, amely talán majd jobb lesz, mint volt az idei. A csapások kivál­tották a társadalomból a testvéri szeretetet, amelynek dicséretes megnyilatkozása az ado­mányok nagyságában volt szemlélhető. Hin­ni sem mertük volna, hogy a magyar tár­sadalom olyan óriási áldozatokat hozzon a jótékonyság terén, mint amilyeneket hozott. A reménytelenségnek sötét fellegébe tü­zes nyílként hasított be az országnagyobbo­dás öröme. Augusztus végén, amikor már nem bizakodhattunk abban, hogy az időjá­rás helyrepótolja hibáit, mulasztásait, ért bennünket a bécsi döntés öröme : Erdély egy része és a Székelyföld hatalmas barátaink j akarata folytán két évtizedes rabság után I visszakerüli az anyaországhoz. Ez feledtette velünk a természet moslohaságál, de egy­úttal nagyobb takarékosságra és össze fogásra ösztönzött bennünket. Uj feladatok is há- I rulnak reánk s ezeknek a feladatoknak tei- i jesítése már az újév munkatervezetében fog­lal helyet. Az új év még több áldozatot, még több közösségi érzést követel tőlünk. Gyönyörű szép országunkért, ezeréves szent hazánkért pihenés nélkül kell dolgoznunk, hogy a kövér földön acélos búza teremjen és ringassa a kalásztengerét, lankáinkon ! teremjen az édes szőlő, amely tüzes bort; j ad, teres pusztáinkon pedig erős, jó hasznot I hozó állatok nevelődjenek. A testvéri sze­\\ ashingtonból jelentik : Roosevelt elnök vasárnap este hosszabb beszédet mondott, amelyben a jelenlegi európai helyzettel és az Északamerikai Egyesült Államok jövendő magatartásával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a helyzet igen komoly. Amerika nem ismer­heti el azt az állapotot, amely a harctéri események következtében Európában most kialakult. Ha a németek bármely délamerikai államban megvetnék a lábukat, ez súlyos ve­szélyt jelentene az egész Amerika számára. Az elnök ezután élesen támadta a tengely- hatalmak célkitűzéseit és hangoztatta, hogy Amerika sohasem járulhat hozzá olyan bé­kéhez, amely nem tárgyalások alapján jön Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és jog­ügyi bizottsága a város 1941. évi költségeíö irányzatának tárgyalása során tudomásul vette a polgármester és a főszámvevő előterjesztését s annak alapján kimondotta, hogy a 288 ezer pengő hiánylát fedezésére 152 százalékos pót­adó szolgál. Ilyen értelemben tett javaslatot a közgyűlésnek. A kérdés fölött nem is vitáztak. A polgármester rámutatott arra, miből áliott elő a kiadások emelkedése s mj okozza a be­vételek csökkenését. Olyan, mindenki által ismert körülmények ját szanak itt közre, amiket mindenki jól ismer, épen azért fölösleges is lett volna a ieggyen gébb vita is. Az alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságát kormányrendelet értelmében emelni kell, a légoltalom és új kiadásokat jelent, mig a rossz bortermés és a hústalan napok csők’ retet pedig necsak szónoklatokban, írások­ban szerepeljen, hanem valósággá is váljék. Nem tudjuk, mi rejtőzik a nagy kérdő­jel mögött. Annyit azonban tudnunk kell, hogy, ha erősfogadással, munkakedvvel, mun­kakészséggel és a testvéri szeretettel szívünk­ben lépünk be az újesztendőbe és, ha imád- ságos lélekkel kérjük Istent, hogy távozlassa el tőlünk a háborús veszedelmeket, az ele­mi csapásokat és minden olyan dolgot, amely a közösség megbontására vezethetne, nem kell félnünk az újévtől. Isten a Hozzá fo­lyamodókat soha el nem hagyja. Ezekkel a gondolatokkal eltelten kívá­nunk minden magyar testvérünknek s édes magyar hazánknak szebb, jobb, boldogabb űj esztendőt ! hf. létre. Amerika egyetlen feladata : mindent megtenni saját védelmére. A leghatározottab­ban kijelentette az elnök, hogy se neki, se a kormánynak nincs szándéka Európába ex- pedíciós hadsereget küldeni. Nem akarunk világháborút és országunkat meg akarjuk menteni az esetleges összetűzéstől. Angliának minden lehető segítséget megadunk nemcsak érzésből, hanem józan meggondolás alapján is. Végül az elnök felhívást intézett az ame­rikai munkásokhoz, hogy a termelés mene­tét sztrájkokkal ne veszélyeztessék. Ha Ang­lia elbukik — fejezte be beszédét Roose­velt, — az Egyesült Államok állandó ve­szélyben fognak élni. kentik a bevételeket. A bizottság javaslatát ma­gáévá teszi a közgyűlés is s a határozat azután az alispán, majd a miniszter elé kerül. A 152 százalékos pótadó óriási teher. Hozzá kell számítani még a hátralékokat is és igy a zalaegerszegi polgár az 1941. évben súlyos adóztatásban részesül. Nem hihetjük azonban, hogy végső fokon is a 152 százalék mellett döntenek. A miniszté­riumban szóbeli tárgyalások lesznek, amelyeken a város képviselői mindenesetre segítséget kér nek és a kérelemnek teljesítését jogosan vár hatjuk is a kormánytól. A kormánynak ugyanis be kell látnia, hogy a város nem lehet áldozata egy rossz szerződésnek, ami a villamos üggyel kapcsolatban jött létre s nem oka annak, hogy a kiadásoknál az egyes tételeket emelni kel­lett, új jövedelmi forrásai nincsenek, tehát se« Roosevelt s most kialakult európai rendről Nem hihetjük, hogy a miniszter jóváhagyja Zalaegerszeg 152 százalékos pótadóját Segíteni kell a szegény városon

Next

/
Thumbnails
Contents