Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-31 / 298. szám
XXIII. évfolyam. 298. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1940. december 31. KEDD. Megjelenik héiközuaponkén 1 délután Szerkesaftöség és kiadóhivatal : ^laegerSBieg, _Széchenyi-tér 4- Telefon 128. V O L I T I K A 1 N A P í L A Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 150, negyedévre •: r Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49-3íN Újévkor | Megint elmúlt egy év és az idők szaka- [ datlan folyása újat állított helyébe. Lezárult | egy könyv,amely színes mozaikokban mutatja a múlt év történetét. Semmivel sem többet, semmivel sem kevesebbet, mint amennyi történt. A tiszta, a színigazság található volt, mert az események, a történések az örök rendelés szerint maguktól íródtak be. Ha tehát visszatekintünk, amint az az ilyen határ elérésekor szokásos, felnyílik előttünk a nagy könyv, hogy olvashassunk belőle. És olvasunk. Azután előre akarunk tekinteni. Szemünk azonban egy nagy kérdőjelbe ütközik. Azon túl nem látunk. Titok az, ami a kérdőjel mögött áll. Nincs tehát mit tennünk, mint sejtelmekkel és félelemmel eltelten azt kérdezni, vájjon milyen is lesz az új esztendő ? S különös félelemmel kérdezzük ezt most, amikor egy szenvedésekké], nélkülözésekkel, sok-sok csapással és pusztulással telt esztendőnek a végére értünk. Ez az esztendő tulajdonképen egy nagy vajúdás volt megoldás nélkül. És kérdés, meghozza-e az űjesztendő a megoldást ? Vér áztatta az egész év folyamán vén Európa földjét. A háború színhelye Észak-Eu- rópából áttevődött Nyugat-Európára s ma már Dél-Európában is dühöng, ahonnan átcsapott a szomszédos földrészre, Afrikára is. Hazánk eddig elkerülte a háború viharát, de helyette az elemi csapások sújtottak szörnyen bennünket. A tavaszi áradások, amelyek a nyár elején megismétlődtek, sokmilliós károkat okoztak. Könnyes szemekkel néztük az utak, hidak, házak, a szép reményekre jogosító termények pusztulását. Teljes erejével ellenünk támadott az időjárás az érés, az aratás, hordás, cséplés, szüret idején. Kitűnőnek ígérkező búzáink még júliusban is zöldek voltak és, ha valahol mégis sikerült aratni, a keresztek kerültek vízbe. Széna, sarjú egymásután úszott el az árvizekben, gyümölcs, szőlő nem érett. A munkáskezek nagyrészben más munkát végeztek, nem azt, amire szolgáltak. Ezeknek a csapásoknak következtében sok százezer testvérünkön kellett segítenünk abból a kevésből, amit mégis kaptunk. Megindult a szociális megsegítés munkája és a társadalom minden erejének megfeszítésével igyekezett a kárvallottakon segíteni. Házakat építettünk az elpusztultak helyébe, munkaalkalmakat teremtettünk, hogy az Ínség nyomorrá ne fokozódjék. A törvényhozásnak, a hatóságoknak, a társadalomnak minden ereje és tevékenysége odairányult, hogy jusson mindenkinek valami a kévésből. Szűkösen, össze- húzódva élünk, hogy átvészelhessük az időt a következő termesig, amely talán majd jobb lesz, mint volt az idei. A csapások kiváltották a társadalomból a testvéri szeretetet, amelynek dicséretes megnyilatkozása az adományok nagyságában volt szemlélhető. Hinni sem mertük volna, hogy a magyar társadalom olyan óriási áldozatokat hozzon a jótékonyság terén, mint amilyeneket hozott. A reménytelenségnek sötét fellegébe tüzes nyílként hasított be az országnagyobbodás öröme. Augusztus végén, amikor már nem bizakodhattunk abban, hogy az időjárás helyrepótolja hibáit, mulasztásait, ért bennünket a bécsi döntés öröme : Erdély egy része és a Székelyföld hatalmas barátaink j akarata folytán két évtizedes rabság után I visszakerüli az anyaországhoz. Ez feledtette velünk a természet moslohaságál, de egyúttal nagyobb takarékosságra és össze fogásra ösztönzött bennünket. Uj feladatok is há- I rulnak reánk s ezeknek a feladatoknak tei- i jesítése már az újév munkatervezetében foglal helyet. Az új év még több áldozatot, még több közösségi érzést követel tőlünk. Gyönyörű szép országunkért, ezeréves szent hazánkért pihenés nélkül kell dolgoznunk, hogy a kövér földön acélos búza teremjen és ringassa a kalásztengerét, lankáinkon ! teremjen az édes szőlő, amely tüzes bort; j ad, teres pusztáinkon pedig erős, jó hasznot I hozó állatok nevelődjenek. A testvéri sze\\ ashingtonból jelentik : Roosevelt elnök vasárnap este hosszabb beszédet mondott, amelyben a jelenlegi európai helyzettel és az Északamerikai Egyesült Államok jövendő magatartásával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a helyzet igen komoly. Amerika nem ismerheti el azt az állapotot, amely a harctéri események következtében Európában most kialakult. Ha a németek bármely délamerikai államban megvetnék a lábukat, ez súlyos veszélyt jelentene az egész Amerika számára. Az elnök ezután élesen támadta a tengely- hatalmak célkitűzéseit és hangoztatta, hogy Amerika sohasem járulhat hozzá olyan békéhez, amely nem tárgyalások alapján jön Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és jogügyi bizottsága a város 1941. évi költségeíö irányzatának tárgyalása során tudomásul vette a polgármester és a főszámvevő előterjesztését s annak alapján kimondotta, hogy a 288 ezer pengő hiánylát fedezésére 152 százalékos pótadó szolgál. Ilyen értelemben tett javaslatot a közgyűlésnek. A kérdés fölött nem is vitáztak. A polgármester rámutatott arra, miből áliott elő a kiadások emelkedése s mj okozza a bevételek csökkenését. Olyan, mindenki által ismert körülmények ját szanak itt közre, amiket mindenki jól ismer, épen azért fölösleges is lett volna a ieggyen gébb vita is. Az alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságát kormányrendelet értelmében emelni kell, a légoltalom és új kiadásokat jelent, mig a rossz bortermés és a hústalan napok csők’ retet pedig necsak szónoklatokban, írásokban szerepeljen, hanem valósággá is váljék. Nem tudjuk, mi rejtőzik a nagy kérdőjel mögött. Annyit azonban tudnunk kell, hogy, ha erősfogadással, munkakedvvel, munkakészséggel és a testvéri szeretettel szívünkben lépünk be az újesztendőbe és, ha imád- ságos lélekkel kérjük Istent, hogy távozlassa el tőlünk a háborús veszedelmeket, az elemi csapásokat és minden olyan dolgot, amely a közösség megbontására vezethetne, nem kell félnünk az újévtől. Isten a Hozzá folyamodókat soha el nem hagyja. Ezekkel a gondolatokkal eltelten kívánunk minden magyar testvérünknek s édes magyar hazánknak szebb, jobb, boldogabb űj esztendőt ! hf. létre. Amerika egyetlen feladata : mindent megtenni saját védelmére. A leghatározottabban kijelentette az elnök, hogy se neki, se a kormánynak nincs szándéka Európába ex- pedíciós hadsereget küldeni. Nem akarunk világháborút és országunkat meg akarjuk menteni az esetleges összetűzéstől. Angliának minden lehető segítséget megadunk nemcsak érzésből, hanem józan meggondolás alapján is. Végül az elnök felhívást intézett az amerikai munkásokhoz, hogy a termelés menetét sztrájkokkal ne veszélyeztessék. Ha Anglia elbukik — fejezte be beszédét Roosevelt, — az Egyesült Államok állandó veszélyben fognak élni. kentik a bevételeket. A bizottság javaslatát magáévá teszi a közgyűlés is s a határozat azután az alispán, majd a miniszter elé kerül. A 152 százalékos pótadó óriási teher. Hozzá kell számítani még a hátralékokat is és igy a zalaegerszegi polgár az 1941. évben súlyos adóztatásban részesül. Nem hihetjük azonban, hogy végső fokon is a 152 százalék mellett döntenek. A minisztériumban szóbeli tárgyalások lesznek, amelyeken a város képviselői mindenesetre segítséget kér nek és a kérelemnek teljesítését jogosan vár hatjuk is a kormánytól. A kormánynak ugyanis be kell látnia, hogy a város nem lehet áldozata egy rossz szerződésnek, ami a villamos üggyel kapcsolatban jött létre s nem oka annak, hogy a kiadásoknál az egyes tételeket emelni kellett, új jövedelmi forrásai nincsenek, tehát se« Roosevelt s most kialakult európai rendről Nem hihetjük, hogy a miniszter jóváhagyja Zalaegerszeg 152 százalékos pótadóját Segíteni kell a szegény városon
