Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-24 / 294. szám
1940. december 24. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 13 Kalandozó gondolatok a szeretet ünnepének előestjén lemondanak a szeretet szent ünnepének alkalmával, Czigány főbíró úr megengedte, hogy ezután mindenki úgy építkezhetik. ahogy,au akar. Kifejezte abbeli óhaját is, hogy a Szabálytalanul épített házak avatási ünnepségein az avató beszédet ő mondja el. A kalauz úr — valószínűleg nem először — barátságosan rázogatta meg váltamat : A jó öreg Hold most dugta fel kerek képét a baki Fülemile-völgy fölé. Futólépésben igyekszem a baki állomásra. Ma változott meg a menetrend és senki nem tudja határozottan, még Tersztenyák József felügyelő-igazgató úr sem, hogy tényleg az új menetrend szerint közlekednek-e ma már a vonatok, vagy csak holnaptól kezdődően. Lihegve állok a pénztár elé. A főnök úr épen a piros sapkát illeszti fejére. Meglát. Leteszi a sapkát, kinyitja az ablakot és én annak rendje és módja szerint jegyet kérek Zalaegerszegre. — Szerencséje az úrnak, hogy a vonat öt percet késik, mert különben lemaradt volna ! — mondja kedves, magyaros úrisággal a főnök úr ... Hamarosan bepöfékel a rédicsi vonat. Sietve elfoglalom helyemet a fülkémben. Egyedül vagyok. Jól esik a kellemes meleg ebben a nem épen kellemes hidegben. Hangtalanul indul a vonat. A kerekek egyhangú zakatolása egész sereg gondolatot szaladtat át agyamon. Közeledik a karácsony, a béke, a szeretet üimepe. A megbékélés ünnepe. Mindenki igyekszik ilyenkor derűs lenni, boldog lenni. jót tenni és hibáit, mulasztásait jóvátenni. Milyen jó érzés is — legalább karácsonykor ! — jónak érzem magamat ! ... És szaladnak agyamon keresztül-kasul a karácsony szent ünnepének előestéjén a most hallott, a most tapasztalt dolgok és események és hírek és meglepetések. Természetesnek látszik mindegyik, hiszen közeledik karácsony, a béke, a szeretet, a megbékélés szent ünnepe ... Zalaegerszeg megszabadult a régi villanyadósság lidércnyomásától. A tröszt megértette a karácsony igaz, bensőséges jelentőségét és törölte a város adósságát. Végre, csakhogy ezt is megérhettük ! Meg is érdemelte a tröszt vitéz Tamásy polgármester úr köszönő sorait. Apáti rendőrkapitány úr megértéssel fogadta a Cionista Világszövetség Magyarországi Szövetsége Zalaegerszegi Csoportjának előterjesztését az internálások végleges beszüntetését illetően. A rendőrkapitány úr liberális és demokratikus felfogása nagy megnyugvással töltötte el a küldöttség tagjait. Wejsiczky tűzoltóparancsnok úr szíves-örömest jelentette ki, hogy ő is így gondolta Zalaegerszegre jövetelét. Mi oka is lehetne panaszra ? Zsidó Sándor dr. országgyűlési képviselő úr kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt Teleki miniszterelnök úrnak és a MÉP vezetőségének. Teleki miniszterelnök újévre vacsorára hívta meg Zsidó Sándort. A cigányok küldöttséget menesztettek Brand alispán úrhoz és megköszönték a cigányság érdekében legutóbb elrendelt munkakényszer felfüggesztését. Az alispán úr készséggel megígérte, hogy máskor is hajlandó hasonló kedves intézkedéseket elrendelni a cigányság érdekében. A Kerékpárosok Gyalogjárón Közlekedő Egyesülete köszönőiratot intézett Hcrboly szerkesztő úrhoz, hogy érdekeiket oly hathatósan védelmezi a Zalamegyei Újságban. Árvay László dr. városi tiszti főügyész úr meghatva olvasta az oláh Vasgárda szívből jövő karácsonyi jókívánságait. A népművelési előadások mindig jobban és jobban elharapózó, s eléggé el nem ítélhető elszaporodása ellen emelte fel tiltakozó szavát Markos Jenő népművelési titkár úr a népművelési bizottság ülésén. Népes küldöttség élén jelentette be Huhn Gyula bazitai igazgató úr, hogy Bazita nem óhajtja igénybevenni a vármegye és az állam támogatását az iskola taratozására, az iskolai terhek csökkentése, a vizkérdés megoldása, a népház építése, a községi bekötő út kiépítése, a villany és telefon bevezetése, valamint az autóbuszközlekedés megindítása érdekében. A bazitaiak minderről jólélekkel Zalaegerszeg ! Celldömölk felé átszállás ! Persze, persze ! Már Zalaegerszegen vagyok ! És — milyen kellemesen telt el ! A jól- fűtött kocsiban nem csoda, ha elszunnyad az ember ! Mindenkinek békességes, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok. Huhn Gyula. Cigány a magyar irodalomban és költészetben! Ha az ember egynéhány tucat régibb és újabb kiadású verses kötetet átbúvárol, csaknem valamennyiben talál olyan költeményt, amely ha nem ismeretes is megzenésített alakban, cigánynyal éspedig zenész cigánnyal, legtöbb esetben hegedűssel, cimbalmossal, klarinétossal áll kapcsolatban. Már száz év előtti korból származó verses- kötetekben is előfordul a cigány zenész említésed. Prózai művekben pedig, különösen elbeszélésekben és népszínművekben még gyakoribb a cigány szereplése, lia nem zenész is, hanem csak üstfoltozó, vályogvető, avagy kóborló. Régen közismert tény,- hogy a mi József fő- i hercegünk apja, az »öreg Palatínus Jóska» tanulmánya tárgyává tette a cigány nyelvet, nyelvtant is írt róla, a kóborló cigányok letelepítésének eszméjével is foglalkozott és különösen kedvelte a cigány zenészeket. De rokonszenvezett a cigányzenészekkel az akkori kor számos elsőrangú költője is, Petőfi, Vörösmarty, Lévay József, Szász Károly, Losonczy László, Kiss József stb., akiktől, hogy csak egy-egy olyan költeményüket említsük, amelyben cigányról van szó, a következők maradtak ránk : A vén cigány, Vén hegedűs, Magyar zene, A vén cimbalmos, A cigány vaj da elégiája. Ebből a csaknem 100 év előtti korból származnak a cigányzenekaraink által ma is — bár ritkán — játszott, de a dalkedvelő közönség által mindig szívesen hallgatott következő kezdetű nóták : A Rácz Pali hegedűje maradt volna az erdőbei Hej, cigány, hallod-e ? Húzzad csak, húzzad csak keservesen. Sírjon, rijjon a hegedű. Gyere be rózsám, gyere’ be. Cigány, cigány, mért vagy cigány. Lesz még cigány lakodalom. Mikor nem muzsikálnak. A faluban utcahosszat muzsikáltalom magamat). Be szépen szól a klarinét. Mond meg rajkó bírónak. Falu végén kurta korcsma. Húzd rá cigány, szívet rázó hangon szóljon a nótád. No meg úrihegedüsök által is nagyon kedveli és nálunk is játszott »Cigányimádság», amelyet ma már talán egy cigányzenész sem tud elmuzsikálni. Színdarabjaink, amelyekben cigányokról van megalkotva a főszerep, vagy a cigányéletből merítve a darab cselekménye, ezek : A cigánybáró, Cigányszerelem, Cigányprímás, Cinka Panna, A cigány. Mellékalakként minden népszínművünkben szerepelnek cigányok. Az ifjabb költőgárda és zeneszerzősereg szintén előszeretettel foglalkozik a cigánnyal. Ci- gányvonatkozású nótáink az újabb ;időből a következők : Cinka Panna az a híred (Serly). Erdő szélén nagy a zsivaly, lárma. A pécskai cigánysoron. Ezüst tükrös kávéházban. A cigányok sátora. Ha szeretőm romaleány volna. A vén cigány. Mindezeket j álszák is cigány zenek araink, de az a baj, hogy az ilyen cigánynóták szövegét nem ismerik. Soknak még a kezdősorál, sőt a címét sem, de azért elhúzzák valamennyit, ha elkezdi, vagy eldalolja a prímás előtt a megrendelő. 15 A fentemlítelt tulajdonságon azáltal lehetne •segíteni, ha gyakorló óráik alatt megtanulnák a szövegeket a zenekar tagjai. Tánczenei szöveget inkább szeretnek tanulni és dalolni, pedig ez felesleges. Arra hivatottabbak vannak. A mi cigányainknak egyenesen kötelességük volna tudni legalább ötszáz dal címéi és kezdősorátf Ezek között elsősorban azokat, amelyek róluk, fajtájukról szólnak. Szebbek és hozzájuk illőbbek ezek, mint a »Szép divat a szerelem», »Este félnyolc után, »Mancika, üljön a taxiba, »Kislány kezeket fel», és hasonló »importált» nóták szövegeinek tudásával való kérkedés divathóbortból. Minden cigányzenész többet érne száz- százalékkal, ha magyar nótákat dalolna az üres szövegű, rémes fordítású sületlenségek helyett. Magyar nólás? ÍBUNDÁK | rendelésre mértékűién llefgoíesófoban Ifj. Laky Sándor «sűcsmestepnélf készülnek Aiafciftásokát wéliaSok. mmmmamtammmm mmammmmm Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. Látogassa a Bödey vendéglőt, éttermet I Konyhája kitűnő, házias. Borai válogatott elsőrendűek. fi Söre felülmúlhatatlan. A Göcseji Sörkert páratlan. A*
