Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-08 / 230. szám

XXIII. évfolyam. .230. szám. Ara 8 fillér 1940. október 8. KEDD. m zai-a/vegyei Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. A hét százalék A dolgozó magyar társadalom százezrei nemsokára tapasztalni fogják a pénteki mi­nisztertanács egyik gazdasági jellegű határo­zatának jelentőségét. A kormány ugyanis a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartása és fokozása érdekében egyes cik­kek termelői árának a költségek növekedé­sével arányban álló emelését engedélyezte. 1 e- kintettel arra, hogy .a mezőgazdasági termé­kek árának emelkedése eddig is érezhető volt a fogyasztó által fizetett árakban és termé­szetesen ezután is érezhető lesz, a kormány az ipari és bányászati munkabérek hétszáza- lékes emelését mondta ki. Gondoskodik a kor­mány arról is, hogy a kisebb jövedelmű ma­gántisztviselők és az állami tisztviselők hely­zetét rövidesen megjavítsák. A gyakorlati életben ez annyit jelent, hogy a munkásság és a tisztviselőosztály jövedelme súlyos milliók­kal fog emelkedni, s igy a nagyobb fizetés kiegyenlíti az árakban beállott változást. A mai világtörténelmi időkben valóban nemcsak a harctéren, a tengereken és a leve­gőben vívják meg élet-halál harcukat a nem­zetek, hanem a fogyasztó háztartásában is. A rendkívüli viszonyok ugyanis nemcsak kato­náktól követelnek áldozatot, hanem minden egyes embertől. Hiszen a háború következ­tében megakadt a világkereskedelem forgal­mának jelentős hányada, s így a legszüksé­gesebb nyersanyagok is természetszerűen meg­drágultak. A fogyasztó ennek következtében áldozatot hoz, hiszen a béreket és fizetéseket sehol sem lehet az árváltozások arányában emelni. De áldozatot hozunk mindnyájan akkor is, amidőn bizonyos élvezeti cikkekről magasabb érdekekért lemondunk. Sehol any- nyi áldozatot nem hozott a fogyasztó, mint a mostanában annyiszor megcsodált hatalmas Németországban, ahol minden ember nagy le­mondást gyakorol csak azért, hogy hazájának használjon. A háborús viszonyok következtében áldo­zatot hozott már eddig is a magyar fogyasztó, bár ez az áldozat mélyen alatta maradt annak, amit a kényszerűség sok külföldi államban a közönségtől megkövetelt. A kormánv céltuí datos és erélyes árpolitikával meg kell hogy akadályozzon minden indokolatlan áremelést. Ma szinte történelmi fontossága van annak, hogy mezőgazdasági termelésünket biztosítsuk, a mostoha időjárás okozta karokat ellensú­lyozzuk és a termelést serkentsük. Ugyanolyan fontos szociális érdek ez, mint a fogyasztóé, hiszen mezőgazdaságunk boldogulása mind­nyájunknak érdeke. Ezért kellett egyes mező- gazdasági termékek árát mérsékelten emelni. Most, amikor az erdélyi részek visszacsa­tolása után az országépítés ideje következik, minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a dolgozo társadalom helyzete javuljon, vagy legalább is ne rosszabbodjék. Ezt a célt szol­gaija az általános béremelésre és a tisztviselői fizetések rendezésére vonatkozó kormány- határozat, amely azonban távolról sem jelenti azt, hogy most már féktelen verseny indulna meg az árak és a fizetések között. Az ilyen verseny kárvallottal mindig a kisember. Re­mélhetőleg nem ezt a versenyt nyitja meg a minisztertanácsi határozat, hanem biztosítja azt az összhangot, amely nélkül a boldogulás nem lehetséges. Egyre bombázzák a németek a ködbe burkolózott Londont Angliában, de különösen London fölött va­sárnap ködös és esős volt az időjárás. Ez volt az első szabályos ködtől gomolygó őszi nap, amelytől az angol légvédelem az Anglia elleni támadások csökkenését várja. Annál nagyobb volt a meglepetés az angol fővárosban, mert ezen a kedvezőtlenebb időjárású vasárnapon volt a leghosszabb légiriadó Londonban. A felhők mögül szinte a házak tetejét súrolva, mély bombázó német gépek dobták le bom­báikat. Ezeket a mély támadásokat kisebb kötelékek hajtották végre és London lakossága az egész vasárnapot légvédelmi pincékben töltötte. Ezzel szemben az angol légiparancsnokság mai hivatalos jelentése szerint az angol re­pülők kedvezőtlen időjárás miatt nem keltek át a Csatornán. Az eddigi számítások szerint egymagában Londonban több mint százezer ember vált hajléktalanná és az angol belvédelmi minisz­térium egyik legsúlyosabb gondja az, hogy miként teremtsen megfelelő barakktábort e didergő tömegeknek. Mamut bombák zuhannak Angliára A német légi haderő ujabbán az eddigi­nél nagyobb mértékben használ Anglia ellen nehéz és legnehezebb bombákat. Londonból érkezett jelentések szerint egy hatalmas rob­banás szétvetett egv óriási banképületet. Egy- méter vastag külső ísLakat nyomott össze s a themzemeníi dokkberendezések közelében sok házat egyszerűen elsöpört a bombák ha­tása. Egyetlen ilyen nehéz bomba, amely egy ipartelep mellett ért földet, harminc házat szinte teljesen elpusztított. Az effajta német támadások növekvő hatása lényegesen hozzá­járul a londoni lakosság fokozódó nyugta­lanságához. (MTI) Felhívás a magyar társadalomhoz A visszcsatolt keleti és erdélyi területek­nek a honvédség által történt megszállásakor kiderült, hogy a vármegyei, városi és egyéb levéltáraknak és egyéb közgyűjteményeknek felbecsülhetetlen értékű és pótolhatatlan anya­gából nagytömegű irat, könyv hiányzik, mert azokat még a román uralom ideje alatt isme­retlen tettesek áruba bocsátották. Az ille­téktelenül forgalomba hozott iratok jelenté- kenv részét a hazafias érzésű magyar közön­ség, a műgyűjtők szerezték meg avégből, hogy az iratokat és egyéb értékeket a pusztulástól megmentsék. A kormány felhívja most azokat, akiknek tulajdonában vagv birtokában olyan iratok, könvvek, képek, metszetek, fényképek, folyó­iratok, művészeti vagv történeti értékű egyéb tárgyak vannak, amelyek felismerhetőleg vagy feltehetőleg a keleti és erdélyi területek vár­megyei, városi és egyéb levéltáraihoz vagy más közgyűjteményeihez tartoztak, valamint azo­kat is, akik az előzőkben megjelölt iratok hol­létéről tudomással bírnak, bogv ezt az Or­szágos Levéltárnak (Budapest, I., kér., Bécsi- kapu-tér 4.1 késedelem nélkül jelentsék be. A minisztérium, bár az említett levéltári és és közgyűjteményi anyag nagy része bűnös úton került forgalomba s ezekre a tárgyakra jogszabály (1930:XXXI. t.íc. 75. §-a) értelmé­ben még jóhiszemű vevő sem szegezhet tulaj­dont, — mégis méltányolni kívánja a hazafias érzésű magyar közönségnek azt az áldozatos készségét, amellyel ezt az értékes anyagot az enyészettől megmentette és ezért a bejelentett iratok átadása ellenében a bejelentőnek a megszerzéskor kifizetett vételárral arányban álló kárpótlást kíván adni, feltéve, hogy a bejelentő erre a kárpótlásra igényt tart. A bejelentés alá eső iratokat és egyéb tárgyakat hatósági zár alá helyezetteknek kell tekinteni és azokat a bejelentő megőrizni és a romlástól megóvni köteles. A zár alá he­lyezett tárgyaknak forgaiombahozatala, elide- genitese tilos es azokra a Nemzeti Múzeum, a iladimúzeuni részére az államkincstár, az Erdélyi Múzeum Egyesület vagy az a köztes­tület, amelynek birtokából azok kikerültek, december 31. napjáig vételi jogot gyakorolhat, lla az említett köztestületek egyike sem gya­korol vételi jogot, a bejelentett tárgy a ha- •tósági zár alól felszabadul. A bejelentés alá eső tárgyak közül azokat, amelyeket a postatakarékpénztár árverési csar­nokában áruba bocsátás céljából őriznek, mindaddig nem lehet árverésre bocsátani, amíg az említett köztestületek a vételi jog gyakor­lása tekintetében nem nyilatkoztak. A rendelet kihágás miatt elzárással bün­teti azt, aki a bejelentési kötelezettségét nem teljesiti, aki a forgalombahozatali és elide­genítési tilalmat megszegi vagv kijátsza, aki a vételi jog gyakorlását akadályozza és végül a postatakarékpénztárnak azt az alkalmazott­ját, aki a bejelentés alá eső tárgyat a vételi jog gyakorlása tekintetében teendő nyilatkozat bevárása nélkül árverésre bocsát vagv ki­szolgáltat. A kormány bízik a magyar közönség haza­fiasságában és reméli, hogy ennek a felhívás­nak hatása alatt a hiányzó közgyűjteményi anyag túlnyomó része ismét visszakerül ere­deti rendeltetési helyére, ahonnan a lelki- ismeretlen és bűnös kezek kiemelték. Re­méli a kormány azt is, hogy a kényszerítő szabályok gyakorlati alkalmazására a fentiek okából már nem is lesz szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents