Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-14 / 286. szám
1 ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG 1940. december 14. 'feriából . így tudjuk, hogy Bánókszentgyörgvön, Pákán, Reszneken, Szécsiszigeten, Szepetneken és még más helyeken is fatemplom volt azelőtt, később a XVIII. század közepén azonban helyette szolid matériából, azaz téglából építettek templomot. A templomokat egyesek, vagy a hívek építették. A salomváriról azt írja Szily, hogy azt vörös Salamon, a Salamonvárvak őse 1367-ben, a bántorny ait és a cseszi regit pedig az alsólend- vai Bánfíyak építették. A XVIII. században az Esterházyak. Szapáryak mellett megyénk nemesei és a hívek versenyezve építették a máig meglévő szép templomokat. Az Esterházyak négyet, pallini In key Boldizsár szintén négyei, a Szapáryak három templomot építettek. A 81 templomból 30-at a toldesurak, nyolcai a hívek, hármat pedig a földesurak és a hívek építettek. A többi templom építői ismeretlenek. Különösen a század második felében szinte divattá lett a .templomépítés. Sajnos, a templomok tervezőire és építészeire nem sok emlékei találunk. Ezek nevét még a levéltárak rejlik. A templomok fenntartói is a toldesurak kegyurak;, vagy a hívek. A 84 templomból 37-et a földes urak, 40-ct pedig a hívek gondoznak. Öt templom gondozója ismeretlen s két templomot, a becsvölgyit és szilvágyit, senki sem tartja fenn — különben is romok már. A templomok anyaga rendszerint tégla, de még 14 templomé fa. A tető pedig : 31-é cserép, 35-é fazsindely, 9-é zsupp és 7-él nem ismerjük. A becsvölgyinek és szilvágyinak pedig nincs is teteje. Belül 16 templom mennyezete bolt- hajtásos (tehát tégla, a többié fa vagy nincs is mennyezete. A templomok állapotáról azt írja Szily, hogy 25-é jó, a többinél kifogások vannak. Sőt a két rom templom mellett háromé íZalaszentgyörgv, Bőrönd. Cséb szánalmas és kettő, a hagonyai és andráshidai összedőlő állapotban. A templomok építési stílusa. A látottakból azt állapíthatjuk meg, hogy a régiek legtöbbje a késői idomán stílust mutatják s így mint mondtuk, a XIII—XIV. században készültek. Most azonban eredeti építési stílusukat megállapítani nehéz, mert ismételt javítások által már igen sok bárok elem is került rájuk. A XVIIP. századi templomaink viszont mind barokkban készültek. Az újjáépítés e nagy százada keresve sem találhatott volna a kipattanó vallásos életre szebb, alkalmasabb és kifejezőbb formát, mini a barokk. Mivel a török a régi templomokat rombadöntötle, az egész területnek szinte jellegzetes vonása a barokk már ekkor, azóta még inkább. Szépek e nemben a becsehelyi, a lebenyei, a rigyáci templomok. Művésziek a szé- c,sí szigeti, a novai, a zalaegerszegi plébániatemplomok. Bizony a barokk áhítat és mozgékonyság sok szépet varázsolt erre a megkínzott s annyira elpusztult vidékre. A templomok egy-egy szentnek a nevére vaunak szentelve, illetően áldva. Az 1778-ban állt templomaink összesen 40 szent nevére voltak megáldva. A szent nevenapján, vagy az azt követő vasárnapon tartották meg aztán a templom ünnepét, azaz a búcsúnapját. Legtöbb templom az Isten nevére vagy titokra szenteltetett éspedig 47. A Boldogságos Szűz tiszteletére nyolc, az ■apostolokéra 6, magyar szentekére 1 templom oldatott. A templomok térőhelye. A templomok nagysága lontos dolog a hitélet szempontjából. ífi- szen mégis csak lényeges az, hogy a hívek hogyan térnek el benne, illetően hallgatnak-e széni- misét. Azt gondolhatnánk, hogy e szempontból <■ nagy században talán kifogást nem is találhatni. Pedig igen. Szily 67 templomnál írja meg, mennyi hívő lér he. A 67 templomba 33.626 hivő lér be, tehát elég jó lenne. Azonban, vasai- és ünnepnapi szentmisekor többnyire csak a plébániatemplomok jöhetnek szóba, mert a filial is templomokban ritkán, néhol épen csak egyszer egy cvben a búcsú napján — miséznék. Viszont a plébániatemplomokba csak 23.100 hívő féri be,, holott 59995 hívő volt. A plébániatemplomok közül legkisebb a bon- codf öklei, a puszlamagyaródi és a zalaszení- györgyi csak 300, a hagonyai és á zalahási- bágvi - csak 400, a bánok szén Igyörgyi. felső- szemenyej, a szepelueki és a bán tornyai csak 500 hívő fér be. Ennek következtében a hívők jórésze aztán szentmisét nem is hallgathatott, hiszen nem féri be a templomba. Például a j zalaszenIgyörgyi plébánián van 1219 hívő, de csak 300 hallgathatott szentmisét, mert ennyi fél' be a templomba. Vagy Lenti : van 2380 hívő s 2 szentmise esetén, is csak 1 100 hívő hallgathat szentmisét, mert a templomban csak 700 hívő fér el. Bán tornya helyzete kétségbeejtő : van 1217 hívő és a templomban elfér 500. Ili vasár- és ünnepnapon legalább 2500 szentmiséim!Igalásra kötelezeti maradt szentmise nélkül. Az egész Nvugal-Xalában mintegy 15000 ember minden vasár- és ünnepnapon szentmise nélkül maradt, mert nem fért he- a templomba. (Persze, a szentmisék számát és a helyet összevetve ! Ez még elég rózsás helyzet volna. Azonban lerontja ezt a templomtól való távolság. A 6 km-nél messzebb lakó hívek bizony nem igen tudnak elmenni a szentmisére s jgv elesnek a szentmise kegyelmeitől. Így aztán sokkal szomorúbb a helyzet, mint első szempillantásbaji látszik. Például a szén Igyörgy völgyi plébánián van 1215 hívő. Mivel két pap működik itt, a templomba pedig 1000 ember fér be, tulajdon- képen 2000 hallgathatna szentmiséi. Igen ám, de az 1215 hívőből 875 lakott 6 km-nél mesz- szebb, sőt két falu, Résznek és Szécsiszentlászló 553 hívővel épen 10 km-nyire. (Épen ideje volt a reszneki plébániát megalakítani ! Vagy Nova. Van 959 hívő. A templomba 1600 hívő fér bei- Azonban egyik filiája Barlaliida 131 hívővel 7 km-nyire, a másik két filiája. Karácsonyfa és Mikefa, 302 hívővel 1 5 km. távolságra fekszik. (Szilvágy akkor Csesztreghez tartozott • Naplójában tehát itt csak a helybeli 431 hívő szentmisehallgatásra kötelezettjei hallgattak széni misét. A felsorolást lehelne folytain', azonban legyen elég az összegezés. 1778-ban 181 filiális faluja volt a 27 plébániának. A 181 libából 91 van 6 km-nél messzebb a plébániatemplomtól. És ezekben majdnem 20 ezer hívő lakik- Mindent összevéve túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 1778-)>an a zalai hívek fele sohasem hallgathatott szentmisét, sőt jórésze papol is csak akkor látott, ha elment gyónni és áldozni, házasságot kötni vagy a pap jött el a fiLiába gyóntatni és temetni. És ha még hozzávesszük a rossz utakat, az. esős, feneketlen sáros őszi-tavaszi hónapokat, a nem egyszer kemény telet, amikor még a közelebb lakókból is igen sokan elmaradlak a szentmiséről, akkor úgy tűnik fel, hogy a fenti szám inkább kicsinyítés, mint nagyítás. Csak a söjtöri plébánián nem volt meg ez a hiba. ölt 1 falu volt, 1409 hívő és a templomba befér 1000 ember. .Minden tiszteletünk, dicséretünk és csodálatunk azoké a papoké, katolikus férfiaké és nőké, akik ilyen gyenge keretek és eszközök ellenére ébren tartották itt a katolikus hitéletet a következő 150 évben. Egyed Ferenc. Folyt. köv. Eleven, hatékony, eredményes népművelés folyik Zalában Az u] titkár uj lendületet adott a munkának Az iskolából kikerültek belekapcsolása a nemzeti művelődés nagyfontosságú ügyébe, nem mai keletű. A háború előtt ez volt az a kísérleti nyúl. amelybe magától szaladt bele minden tudósjelölt injekciós tűje. Minden arrahivatott és kevésbé hivatott kipróbálta rajta kísérleti gyógymódját és vélt csodaszeréi. Szegény nyúl megírni tehetett egyebet tűrt. A forradalmak után magáhoztérő Magyaror szag felelős vezetői vették végül kézbe a népművelés ügyét. Több-kevesebb próbálkozás után nagyjából megtalálták a helyes utat. majd kiszélesítették s igyekeztek hosszú ideig használható munkát végezni. Természetesen még mindig sok a kívánnivaló, a javításra szoruló, a pótlandó, de ez velejárója a fejlődésnek. Az új népművelési törvény remélhetően — számol az összes kívánalmakkal és teljesen korszerű alapokra helyezi a népművelés ügyét. Addig is folyik a munka városokban és falvakban. Tanfolyamok, előadások, műsoros estek. rádióelőadások, mesedélutánok teszik elevenné a falvak téli életét. A központi előadók vasárnaponként kirajzanak Zalának még legeldugottabb vidékére is, hogy valóra válhassék minden igaz magyar álma : boldog, nagy hazában boldog, megelégedett, művelt magyar nép. Markos Jenő népművelési titkár lelkes szervezése és munkássága nyomát mindenütt láthatni. Fáradhatatlan »utazója» a népművelés eszméjének és gyakorlati megvalósításának. Hol itt, hol olt tűnik fel a megyében és biztat, buzdít, tanácsot ad, segít és irányit. Elevenné tette a zalai népművelési, szerintem
