Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-30 / 274. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG Í349. ímemJjer ÍO. költi nemhez tartozott?) Próbált johbra, majd mez balra, aztán egyenesen eloie, de a ha szontalan sártenger, mint az unatkozó ember bután ásitozoít. A férfi már bátrabb vo t, Nem hiába Hunor és Magor között keresned egyeneságon őseit. Talán' Meoiisz ingoványai jutottak eszébe. Meg azok a bizonyos tundér.a nyok? Tény, hogy egyszer csak felkapta hölgyét és nagy elszántsággal, mintha csax valamilyen veszélytől mentené, belegázolt a sároa, ahol a legmélyebb volt. Hát-sze nem olyan tragikus. Kefe is van a világon, Meg, mikor ott a finom paszta, dehogy is ajánlanék su bickot. De a városi ur mégis szörnyű haragra gerjede. Virág bácsi, mikor elmondta, mint szem és fültanu, igen küzködöít. Válogatta a szavakat, amikor felháborodással nagyjában idézte a városi ur becsmérlő és egyéb cifra, vagy inkább minden ruháiéból kivetközteíeíí lucskos szavait. Szerkesztő ur! Azt monják, hogy a nyomda ■ festék igen szemérmes tud lenni. Hát hogy el hozhatnám zavarba! Dehogy is mondok ki mindent nyiitan, mikor Virág bácsi is csak halkan pironkodva súgóit egyet-mást. De azt már nem hallgathatom el, hogy a városi lír igen furcsa kifakadásokat tett a tahira. Minden falut a föld színével szeretne egyenlővé tenni. Mintha színmű őslények cinének ott. A levegőt se érdemlik. A falu csak tehertétel. Minden rossz onnan jön. Lebunkózni \a- lamennyit. Hitvány élősködők. A városok kiszipolyozok És, így tovább. Hát kérem szépen, ez mégis több a soknál. Nem vagyunk mi olyan rosszmájnak, hogy mások kárán- baján örüljünk. (Nem mondom, a komikus helyzetben tudunk egészségesen derülni). Nem kívánunk mi senkinek se rosszat. Es tisztában vagyunk azzal, hogy nem vagyunk egészen haszontalanok. Sőt, egyenesen nélkülözhetetlenek vagyunk. A város bízom nem élhet meg falu nélkül. De nem vagyunk olyan rövidlátók se, hogy azt állítsuk: nem szorulunk a városra. O, mi ismerjük: kéz kezet mos. Azt is, hogy egye sütt erővel boldogulhatunk csak. A falu is. A város is. Még szemet is hunyunk, hogy a fa luk rovására városokat akárhányszor előnybe részesítik. Azt azonban igazán elvárjuk, hogy amikor kénytelenek a jó városiak a falvak nyo moruságos állapotát is elismerni és elször nyüködnek mostoha éleíkörülmányeinken, ne csak magukon sajnálkozzanak, hiszen csak ke résziül szaladnak. Főként pedig ne szidalmazzanak. Ne pocskondiázzanak. Ne a pokol fe nekére kívánjanak, hanem inkább érdekünkben szót emeljenek. Kátyúba rekedt szekerünket sietve segítsenek kiemelni, mert keservesen dolgozó, sokat nélkülöző, a kényelmet csak Iliiből ismerő adózó polgárok vagyunk és minden áldozatunkért kevés ellenszolgáltatásban van részünk. Útjaink ilyenkor fertelmesek. Vil lányunk nincs, A petróleumot is csak termeljük Isten jóvoltából, de népünknek csak néháy deci jut. Hiában emészti Göcsej népét a kul túra szóraja. Egy szál gyertya mellett hamar elgyengül a szemünk és kifárad az agyunk. Poigári jólét és kényelem! Igazán nem ismerjük. Pedig valamennyire csak rászolgálnánk. Szerkesztő uram ! A szegény embernek legjobban az a fáj, ha kigunyoliák szegénységét és amiatt ütnek rajta. A falukutatókkal elegünk van. Egyszer már komolyan akarjanak felemel- melni eleséttségünkbőh Nem leszünk hálátlanok. Megszolgáljuk. És örülünk, ha városi vendégeink nem ragadnak bele a sárba, hanem nagyszerű utainkon elsuhanó aulóik után ba rátságosan integethetünk. Ezek vagyunk mi falusiak. Épen nem szörnyetegek. No de már egészen lehiggadtam. Hát nyjtsa kezét kedves uram, így la. A közeli viszontlátásra, indulok is már. Készséges barátja a Göcseji Magyar. ALKALMI AJÁNDÉKOK nagy választékban legolcsóbban a ZRÍNYI NYOMDAIPAR és KÖNYVKERESKEDÉS rt.-nái vásárolhatók! Nyomdánkban és könyvkötészetünkben ; Névjegyek, eljegyzési és esküvői értesítések. Gyászjelentések, meghívók, röplapok, plaká tok, művek folyóiratok, mindennemű üzleti és irodai nyomtatványok. Dombornyomás zománctáblák és bélyegző. ízléses kiáditással szolid árak mellett ké szülnek. Könyvkötészetünk elvállal mindennemű disz- rf£L8?k!.t» Évkönyveket, misekönyveket, iskolakönyveket, irodai és üzleti könyveket, oélyeg és fotóalbumok készítését szép és tarlós kötésben — olcsó árak mellett. Könyves boltunkban Ősz: téli irodalmi újdonságok, közhasznú és szakkönyvek,-mesés és képeskönyvek. Ifjú sági iratok Legjelesebb egyházi szónokaink köm vei — Prohászka, Bangha, Böle K, Tóth Tihamér, Walser Örökimádás, Latin magyar misekönyvek stb. egyszerű és disz- kötésü imakönyvek. Kegytárgyak, Levélpapirosok dobozban, tömbben és mappában. Töltőtollak és ironok Moni Blanc, Luxor, Melbi, Pelikan, Staed- h?r stb. Tíntakulik. Többszínű ironok: Color, Admiral. junior. Nyomó ironok: Mont Blanc Pix. Ajándék etuisek. Naplók, emlékkönyvek zárral. Fotóalbumok vászon, pegamoid és bőrkötésben, celluloid fedéllel, spirál kötésben. Aiabástrom dísztárgyak, tintatartók, dohányzó, kartyaaszfal késztetek, öröknaptár, vázak stb. Ákiatáskák, bőröndök Mindennemű irodaszer, iskolacikk és papíráru. j-üifüidi és hazai könyvek, divatlapok, fo •yenrátok. Zeneművek : Rózsavölgyi, Bárd, Nándor és Csárdás karácsonyi albumok eiőjegyeztethetők. Olimpia iroda és írógépek lerakat« és bemutató helye. Hn***u rásgSatfíaetá*. P 69?* fmh m i dián ié megbizhalóak és szépek a JltilljIuHU ÓRÁK A CSILLAGVÉDJEGGYEL s immár 80 éve világhírűek 1 Itt lírása ftf Az Ur Katonái A féma örök ás teljesen soha ki nem aknázható. Kiismerhetetlen, mint maga az emberi lélek. Fiatal ielkes idealisták az Ur oltárára teszik azt, ami előttük a legkedvesebb: tehetségüket, karrierüket, szerelmüket. Az Ur katonái lesznek. Úgy éizik, úgy gondolják, hogy minden problmájuk megoldódott. Mint ahogy a fiatal házasemberek, mikor megnősüluek. Hirdetik az igazságot és küzdenek a gonoszság ellen, kezükbe veszik a vésőt és formálják az emberek lelkét, Krisztus örök arca szerint. Sík Sándor mondja: olyanok ők, mint a telefon- drótos vasoszlop, amely egymagán áll völgy ölén és hegy oldalán. „Széttárva karcsú, hosszú karjai a kábelek kígyóit tartani, Nem görnye- dez és nem erőlködik: áll és feszül és hordja terheit. De hűvös feje túl a drótokon, hosszan elnéz a nyúlós utakon. Lát embereket és országokat, bolond és keserű látásokat. Az éhesek szomorú ráncait, dokkok penészes árusáncait. Hall forgatagos, őrült hangokat: boxhősőket, bárokat, bankokat és népgyüléseket és tanko kát, az eszme önmagára lázadását, a forradalmak bárgyú körfutását, az őrülések örök uiu- lását.“ Igen az Ur katonája benne él az őrök emberi problémákban: születés és halál, szenvedés és örök boldogság. Vigasztal és bátorit, könnyet töröl és talpra állít. De mi lesz akkor, ha a katona maga is összeroppan. „Ha oly kor egy-egy holdas éjszakán ráül terhével a szörnyű magány, a látomások emlékeitől dereka már már megroppanni dől“. Amikor a pap, a szerzetes a kisértések kereszttüzébe kerül Amikor meg kell tudnia, hogy hiába az örökmécs, hiába az elmélkedés, hiába a lelkiélet minden eszköze: a hús és vér szava rettenetes. És következik a lelkivivódások hosszú sora. Az Ur katonájának meg kell küzdenie nemcsak a külvilággal, hanem saját követe lődző ösztönös vágyaival is. Emmet Lavery- nek, a darab szerzőjének soha el nem múló érdeme, hogy ezt a lelki harcot, ezt a gigászi küzdelmet reálisan, de finom tapintattal oldja meg, ahogy azt a kényes téma megkívánja. Az Ur nem hagyja el szolgáit és a válságos pilla natokban még a természet törvényeit is felfüg geszti, hogy megmentse őket Önmagának. Merész volt a gimnazista cserkészek vállalkozása, amikor ezt a darabot választották előadásuk tárgyává. De, akik eddigi előadásaikat végig élvezték, nem győznek lelkesedni és nem tudják elfelejteni a darab egyes jeleneteit. Nagy várakozással nézünk a holnapi előadás elé. Látogassa a ßödey vendéglőt, éttermet! ^ t Konyhája kitűnő, házias. Borai válogatott elsőrendűek. J Söre felülmúlhatatlan. A Göcseji Sörkert páratlan. ^ Kossuth Lajos-utca 29. . -.
