Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-05 / 228. szám

6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 5. cPlsszonijeR- A nő a házasságban »A házasság olyan, mint az ostromlott vár. Aki kívül van, be akar jutni. Aki bent van, kikívánkozik« — tartja a régi közmondás. Nézzük csak meg, mi az oka annak, hogy ez a közmondás igen sok esetben, sajnos, va­lósággá válik. Nem is olyan régen még az asszonyok alá­rendelt szerepet játszottak a házasságban. A szülők kiválasztották a jövendőbelit, aki csak egy fokkal különb az ördögnél, de két fokkal önzőbb és ravaszabb. A lány gyakran csak az eljegyzési vacsorán látja jövendő férjét. Lakása berendezését, kelengyéjét is az anyja intézte s nem egynek kellett életét leélnie egy neki nem tetsző idegen környezetben olyan férfival, akit nem csak nem szeret, de semmi lelki közössége nincs vele. Sok csa­ládban hajdan az volt a felfogás, hogy a le­ány egy kellemetlen teher, akitől, ha kinőtt a gyermekcipőkből, szabadulni kell. Ma a leány szót kér jövője megalapításánál, hiszen az ő szíve dobbanása az a tudatalatti erő, amely ösztönösen jelzi az utat a boldog­ság felé. Hogy most is vannak elrontott há­zasságok, annak számtalan oka lehet : a fe­lületes ismeretség, megértés, szeretet hiánya s nem utolsó sorban az érdekházasságok. Mert nézzük a férfiaknak azt a részét, akik azért házasodnak, mert megtetszik egyik vagy má­sik lánynak a vagyona. Azért nem kell a há­zasság-csőd felelősségét teljesen az »erősebb« nemre hárítani,, megtörténik a másik oldalon is ugyanaz, hogy nem veszik komolyan, csak egv kényelmesebb megélhetést látnak benne s ugyanakkor elfelejtik, hogy a házasság »szentség«. Csodálkozunk aztán, ha egv ilyen házasság nem kiegyensúlyozott, nem boldog s nem tart »holtomiglan« ? Ez előrelátható, mert nélkülözi a házasság harmóniájának alap­ját : a szeret etet s a kölcsönös megegyezést. A házasság örökös lemondást kíván, erre pe­dig csak az önzetlen szeretet képes. Megtör­ténhetik, hogy egy ilyen érdekházasságban is meghozza az idő a megbecsülést, sőt néha a szeretetet is. Disraeli mondta egv őszinteségi rohamában feleségének : »tudod, hogv a pén­zedért vettelek el ?« — »Tudom«, — feleli a felesége, de azt is tudom, ha most újra megkérnéd kezem, szerelemből tennéd meg.« De a legtöbb baj abból származik, hogv mindketten parancsolni akarnak. Ahol pedig ketten parancsolnak, ott nincs, aki engedel­meskedjek. S mi származhatik ebből ? Vesze­kedés, civódás, harag. Nem egyszer a gyer­mekek előtt, a nevelés rovására akarják meg­mutatni, hogv kié a tekintély, kié az utolsó szó. Ami a legvisszataszítóbb, egyesek idege­nek előtt különös előszeretettel héncegnek : »látjátok, én hordom a kalapot«, vagy »lát­játok, milyen engedelmes papucs az uram ?«; Nem mondom, jó alkalom a barátnők irigysé­gének felkeltésére, de ez igen sovány vigasz a kialudt boldog családi tűzhelyért. A férfi ZMMERSZEGI KÖLCSÖNKÖNYVTÄR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Wass : Csaba. Karácsony : Utazás a szürke folyón. Karfel: Az elsikkasztott mennyország Dme : Az egyiptomi nyaklánc. Eberhart: A szürke selyemkendő. Törökné : A várkastély vendége. Havi előfizetési díj 1.20 P. & 5 ■■ Ji ■■ ■■ jl ja lloiszovott áru különlegességek megérkeztek PÁL és INDRA Zalaegerszeg és a nő külön-külön fél, másik felét épen a házastársában találja meg. Ez a két fél adja az egész embert, s ennek az egésznek a nő épen úgy fele, mint a férfi, nincs tehát helye a sok férj által hangoztatott felfogás­nak : »csitt asszony, hosszú haj, rövid ész.« A férfi és a nő két különböző, de egyformán értékes természet. Ezért nem helyes, ha az egyik fél akar uralkodni. De méltányos, ha mindkettő hallgat a másikra s főként elismeri, ha tévedett. Nem egymás felett, hanem egy­más mellett kell haladniok a házastársaknak az élet útján. Újhelyi Anna. Divatapróságok Szépen és elegánsan öltözködni nem mindig azon múlik, hogy kinek milyen az anyagi helyzete. Az öltözködés legfontosabb kelléke a jó ízlés, amely vagy velünk születik, vagy soha el nem sajátítható. Mindig az a legszeb­ben, legelegánsabban öltözködő hölgy, aki a saját egyénisége szerint öltözik, illetve az ural­kodó divat vonalait, színeit tudja alkalmazni a saját egyéni ízlésé szerint. A magyar nő egyéni ízlése legjobban a ma­gyaros öltözködésben nyilvánul meg. Az igazi magyar asszony legszívesebben azokban a ru­hákban mutatkozik mindenütt, amelynek ere­deti modelljét a magyar népművészet reme­kei adják. A ma dolgozó asszonya épen úgy megtalálja a magyaros öltözködésben a maga ruháját, mint a lukszus életet élő divatdáma. A divat- bemutatók számtalan modelljein láthatjuk' a nap minden órájában viselhető más-más ma­gyaros ruhákat. Nincsen hely és alkalom, ahol a magyaros ruhában ne lehetne megjelenni. A revízió megvalósulása megszólaltatta a magyar asszonyok és leányok szívét. A szabó­műhelyek berkeiben mind gyakrabban készül­nek azok a ruhák, amelyeket arra az időre csináltatnak rendelőik, amikor majd »haza« látogatnak. Ilyenkor könnyező szemmel, hal­kan suttogják el egy erdélyi város vagy köz­ség nevét. A sovinizmus vad, gyötrő fájdal­mát gyógyítgatják egy magyaros ruhával. Hadd lássa majd Erdély népe, hogy a ma­gyar nem felejt ! Az elszakítás keserves húsz éve alatt a ma­gyar asszony mindig több és több magyaros jelleget hordott a külsején. Ma már a magya­ros jellegű ruhák teljesen bevonultak a min­dennapi életbe. Nincsen asszony és leány, aki­nek ne volna egy-e^v magyaros ruhája, mert szép, impozáns és előkelő megjelenést kölcsö­nöz. A fürdőhelyek és nyaralók' hajdani közked­velt, idegenből ideplántált drindlijét ma fel­váltotta a magyar pruszlik és rokolya. A gön­dör fürtöket apró kis párták, vagy paraszt szallagok kötik össze. A vizek partján, vagy az erdők lankái közt úgy hat egy magvarru- hás asszony, vagy leány, mint egy nyíló vi­rág. De megvan a mindennapi élet magyaros ruhája is. Az apró kis gallérkák magyaros Hímzéssel az egyszerű angolos ruhát is szépen feldíszítik. A brokátból készült díszmagyar szépségét mindenki ismeri,, de nagyon szép es eredeti a magyaros szallagokból összeállí­tott rulfa is. Számtalan változata van a magyar ruhának. Modelljei között mindenki megtalálja a magá­nak valót, jobban, mint a Párisb'ól irányított divatruhák között. H. Kopasz Mária. A kirándulás valóban elmaradt, mert hajnalban megindult a zengő zivatar, s mire a gyerekek az iskolában összegyülekez­tek, még mindig sötét felhőtorlaszok fedték az eget. Már nem esett, de mégsem lehetett határozni — ó ezek voltak az izgalom feszült percei, amelyek indulásra beidegzett kétszáz gyermekszívet nem hagytak nyugodni. Ismer­jük és találóan hűnek tartjuk Mécs László ver­sét, amelyben az elmaradt kirándulás depresz- szióját írja meg, azt az elzuhanást, amikor a gyermeki lélek ezer kiszínezett álmából a könyörtelen valóságra ébred : a kirándulás el­maradt. Valóban elmaradt, persze ott is — mint nálunk — az eső miatt, s mennyi várakozás és felszított vágy omlott szét e tavaszi regge­len ! Vidám zeneszóval indultunk volna — s most a cigányok szétszórtan, lecsüggesztett fejjel ólálkodtak az iskola előtt, a gyerme­kek valami szokatlan lelki zűrzavarban zsong­tak, szomorú volt látni, amint reménykedve szorongatták teletömött táskájukat vagy két­ségbeesetten kémlelték az ég kék foltjait, né­melyik pedig már remény.tvesztve megadta magát és hozzákezdett az evéshez. Egy-egy énekfoszlány szállt ki a termekből, kürt recse­gett, zendülésszerű kavargás az udvaron, han­gos követelődzés : induljunk ! De hiába : ki­szaladtunk az udvarra és rezignáltál! néztük a megcsillanó szálakat, amely a mennyei zsi­nórpadlásról lehúzódtak a sáros földre, s a színes zászlók — kirándulásunk szomorú szim­bóluma — felgöngyölítve és falnak támasztva búslakodtak a szakadó esőben. (in. I.) Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi­lághírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMIRE műszaki tereskedőnél Zalaegerszeg Telefoni 54. c$ilm~&zinfíáz Moziműsor: ÁLL A BÁL. Hosszú szünet után végre ismét egy jó ma­gyar film ! Olyan film, amelyet nem kell szégyelnünk, ha a külföldi anyaggal össze­hasonlítjuk, mert mindenképen megállja a helyét mellettük. Le kell szögeznünk, hogy ez elsősorban és majdnem kizárólag Bánk'v Vik­tor érdeme, ő egyike azon keveseknek, akik biztos kézzel vezetik előre a magyar filmgyár­tást, ahelyett, hogy visszarántanák a film hős­korába. Ä színészek pedig vagy megérzik a biztos kezet, vagy igyekeznek a rendezőhöz hasonulni, úgy játszanak, mint filmszínészek" és nem úgy, mint — műkedvelők. Az úi ma- gvar film remek színészi munkát hozott : a pálmát Szeleczky Zita, Csortos és Bilicsi vi­szik. Egyik' sem meglepetés, de annyi bizonyos, hogv például Szeleczky Zitát ilyen tüneménye­sen szépnek, ilyen könnyúmozgásűnak, ilyen szellemesnek nem láttuk' filmen. Remek' szí­nésznő. De a többiek is, a mellékszereplők', az epizodisták szinte valamennyien kitűnőek'. Milliós magyar film. — Bemutatja az Edi­son mozi szombaton fél 7 és fél 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 órakor a h’elyár 20— 70 fillér). MAGYAR HÍRADÓ az erdélyi bevonulásról.

Next

/
Thumbnails
Contents