Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-28 / 272. szám

1940. november 28. CSV.'TÖRTÖK. ^egjeieíiik hétköznaponként délután. Szer Kész tőség és kiadóhivatal : Zalaegersz-eg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. PULI T1 ív A 1 N A PiLA P Felelős szerkesztő : A C S Á D Y KÁROLY Előfizetés : egy 'hóra i.5ü, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49 368. Csáky külügyminiszter beszámolója az olasz sajtéban Róma nov. 28. Az olasz lapok behatóan foglalkoznak Csáky István gróf magyar kü.ügy miniszternek a felsőház és képviselőház kíil ügyi bizottságaiban elhangzott beszámolójával. A Messagero vastagbetüs cim alatt Magyar országnak a háromhataími egyezményhez való csatlakozásának okaival és körülményeivel fog­lalkozik. Szól Magyarországnak Jugoszláviával való kapcsolatairól s hangsúlyozza, hogy Ma­gyarország csatlakozása külpolitikailag előnyt, belpoiiíikailag pedig további megerősödést je­lent. Tartalékos tisztek és tisztjelöltök ténylegesifése A honvédelmi miniszter rendeletét adott ki, amelynek értelmében a honvédség hivatásos tiszti állományának kiegészítése céljából a tar­talékos tisztek és tisztjelöltek a hivatásos tiszti állományba való felvételüket kérhetik. Általában azok pályázhatnak, akik a 30. életévüket túl nem lépték, keresztény származá sukat igazolják, testileg alkalmasak, magyar állampolgárok, büntetlen és feddhetetlen eiőéie- íüek. Olyan pályázók, akik 30. életévüket túl is lépték, de 35. életévüket még nem töltötték be, korengedélyt kéíhetnek. Felhívják az érdek­lődő tartalékos tisztek és tiszíjelöltek figyelmét, hogy ezúttal nős tisztek is pályázhatnak, ha az 1933 és ennél eiőbbi karpaszományi évfolyamba tartoznak, vagy ha az 1934 és 1935 ős karpa- szományos evfolyambeliek ugyan, de karpaszo- mányos évük óta megszakítás nélkül szolgái nak. Nős tiszíjelöltek a pályázatból ki vannak zárva. Á részletes páiyazad »dréteiek, továbbá a kérelmek összeáilitása és okmányok felöl min­den honvédzászlóalj, ezred, kiegészítő járási, várost (Budapesten a kerületi) katonai parancs nokság szívesen <nyújt íelviiágosiíást A kére! meket folyó év december hó 15 ig az illetékes csapaiíest parancsnokságánál (tehát annál a parancsnokságnál, amely az illető tartalékos tiszí „igazolvány lap“ ja 15 folyó szám alatt be van vezetve,) kel! benyújtani. A tehetségkutatás kérdéséhez Ahogy Zilahy Lajos rádióelőadása elhangzott, egyszerre megindult a tehetségkutatás. Különö­sen az alsó néprétegekben, ahol annyi zseni kallódik el — monoják. Ha alaposan szemügyre vesszük, nemcsak az alsó, de a felsőbb rétegekben is fontos, sőt szükséges volna a tehetségek megkeresése. An­nál is inkább, mivel a tulajdonképpeni zseni nem mutatkozik mindjárt. Az elemi iskolában megnyilatkozó tehetség nagyon ritka. Ebben a korban inkább éles tehetség, okosság mutatko- zik. A tehetséges gyermekeknek a mai rend szer mellett megvan a módjuk, akár tandijmen tességgel is, a továbbtanulásra, tehetségük fej lesztésére. Ha ezt figyelembe vesszük, az eset­leg elveszni indult lángelmék száma igazán kevésre zsugorodik, akiket aztán a tehetség vizsgáló intézeteknek felfedezni nem okoz sok gondot. Annál nagyobb azoknak a száma, akik kö zépiskolai végzettségük ellenére sem bontakoz­tathatják ki tehetségüket. Több hivatalnok, latéi • ner, mérnök, orvos, sőt újságíró is elvész a mai törtető életben. Nem egy valódi tehetség i van a középiskolában is, aki a tantárgyak, a l tananyag tömegében nem ér rá tehetségét ki bontakoztatni. Ha a tehetségvizsgálat során ezeket figyelmen kivül hagyjuk, kutatásunk részleges és egyoldalú lesz és nem tökéletes. A filodemokrácia hibájába esünk, ami — az említett nép- vagy őstehetség kutatás íulhajtása következtében — több kárt okor, mint hasz not. Ne álljunk meg az egyszerű nép tehetségku­tatásánál, hanem menjünk tovább, fel a közép­iskolába. Ott is akad nagy, de — sajnos — elkallódni indult tehetség. Á IV. osztályban, a magyar nyelv és irodalom tanitása során, ép­pen most két nagyon tehetséges verselő! fe­deztem fel. Hány gyermek akad, különösen 13 —16 éves korban, a sok verselő diák között, akik valóban tehetséget árulnak el! És hány van, aki nagyszerű, nemes és magasztos érzel meket szólaltat meg, de nincs, aki felismerje! Vájjon hány tanuló fordulhat bizalommal íaná rához, az alsóbb osztályokban megírt versek­kel? De a versírás a művészeteknek csak az egyik ága. Erre az önképzőköri üléseken nyi lik alkalom. De kérdés: a VII. osztályig, ami­kor felléphet az ifjú saját versével, nem lohad e le a kedve, nem hervad e el a tehetsége, a szülői vagy tanári dorgatóriumok, vagy éppen a tantárgyakban való esetleges visszaesés kö­vetkeztében? A művészetek többi ága, minők a zene, festészet, szobrászat, matematika, fizika, kémia, stb., hol és mikor alkalmas a tehetség kibontakozására ? Ha felkaroljuk a tehetséget az alsóbb nép­rétegekben, fokozottabb mértékben keil ezt ten­nünk a vezető pályákra előkészítő középiskolá­ban. Ez pedig a mai nagy (50--60-as) lét­számú osztályrendszer mellett lehetetlen. Ott nemcsak a fegyelmezés ad gonJot a tanárnak, hanem a tanulók alapos megismerése is. Az osztályozási jegyrendszerben, amikor minden tanulónak minden negyedévben felelnie keli, hogyan nyílik alkalom a tehetségek felismeré­sére? Hiszen a tanárnak az iiyen nagylétszámu osztály tanulóinak névszerint való megismerése is gondot okoz! Hogyan győződhetünk meg a Tanulók érdeklődési köréről a tehetség felisme rése érdekében? Erre ad anyagot a tanulókkal való bizalmas beszélgetés, azok magánolvas­mányai stb. Éhez pedig szükséges, hogy bizal­mas viszony létesüljön tanár és tanuló között. Ez a bizalom nem nyilvánulhat meg minden tanárral szemben. Leginkább az osztályfőnök hivatott arra, hogy tanulóinak bizalmát meg­szerezze, és ezt kellő időben és módon hasz­nosan gyümö csöztesse. Tanártársaival való bizalmas beszélgetése során rámutathat egy- egy tehetség felismerésére, fel is hívhatja arra az illetékes szaktanár figyelmét. Mindezek alapján állapítsuk meg a követ­kezőket : 1. Szükség van a nagylétszámu osztályok csökkentésére. 30 gyermeknél több tanulónak egy osztályban való tömörítése a tehetségvizs- gálát szempontjából is káros, 25—30 tanulóval tud minden tanár egyénileg is jobban foglal­kozni, azokat nevelni, tehetségüket fejleszteni. Ezért szükséges a nagylétszámu osztályoknak párhuzamos osztályokra való osztása. 2. Adjanak módot a tanárnak arra, hogy legyen ideje, kedve és türelme az esetleg bi­zalommal hozzáforduló tanulóval órán kivül, sőt iskolánkivül is tárgyalni, 3. Az osztályfőnök bizalmas beszélgetései érdekében be kellene vezeini a középiskola összes osztályaiban az osztályfőnöki órát. Egy­ben nem ártana az egyes tantárgyak anyagát kissé redukálni, az életre feleslegeseket el­hagyni. 4 Végül — és ez a legfontosabb — gondos« kódjának arról, hogy a felfedezett tehetség valláserkölcsi színvonala is emelkedjék. Tart­suk ébren a tanulók lelkében állandóan azt a tudatot, hogy minden művészet Istenhez vezet és minél magasabbra jut a zseni, annál köze lebb jut Hozzá. A tehetség iiyen irányú kikutatásához és fej­lesztéséhez nem szükséges, hogy mecénásokat keressünk. Van mód és alkalom a tehetség fejlesztésére, csak három dolog keli hozzá: hit, szeretet és nemzeti kötelességérzeí. DR. PORNAI GYULA gimnáziumi tanár. ág országos árkormánybiztos több élelmi cikknek legmagasabb árát Za­laegerszegre vonatkozóan megrögzítette. Ezek­nek az áraknak betartása nemcsak az el­adókra, hanem a vásárlókra is kötelezők, te­hát aki az árút magasabb áron adja el, vagy azért magasabb árat fizet, egyaránt bűncse­lekményt követ el. Az árakat a kormánybiz­tosságnak egy megbízottja ellenőrzi, aki a piaci viszonyokról hétről-hétre jelentést is tesz a kormánybiztosnak. A legmagasabb ára­kat holnapi számunkban közöljük s azokat a piacon is kifüggesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents