Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-27 / 271. szám

1940. november 27. SZERDA. XXIII. évfolyam. 271. szám. Ára 8 fillér Megjelenik hétköznap ónként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 B. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49-368. Uj ember Uj világról álmodik és beszél ma mindenki Ez a vágyakozás nem új, mert az első bűn után az emberrel együtt a világ (főid) is büntetés alá került, amely „tövist és bujtorjánt terem“ s arca verejtékével keresi a kenyerét. Ennél is súlyosabb volt a lelkiismeretesség mellett, hogy az igazság is bujdosó s „üldö zött vad“ lett a földön! Ismét az örök sóvárgás a Szabadító után s a vágy a jobb világért. Uj eget és uj földet várunk, amelyben a igazság lakozik. Ennek a megálmodott világnak tehát olyan nak kell lennie, amelyben az igazság is ott­honra talál ! A mai, összekuszált fogalomzavarban is tudnunk kell, hogy csak a szellemi világrend megújításáról lehet szó. A mikrokozmosz (kis világ), az ember megújulásáról. Erre a fizikai élettérben is találunk lehetőségeket A végtelen légürben a hold havonként megújul. A termé­szetben a tavasszal látjuk a megújulási folya­matot. Az emberi szervezetben a sejtek hét évenként kicserélődnek, megújulnak. A szellemi világban is lehetséges és szüksé­ges is a megújulás, mert „aki nem születik újra vizbő! és Szentiélekből“, nem alkalmas Isten irgalmára sem innen, sem túlról ... Ezt hangoztatja a nemzetek apostola is : Vessétek le a régi embert s öltözzetek uj emberbe, az „emberibb emberbe“, a keresztényibb em­berbe. Meg kell ujulni gondolkodásban, érzésben, akarásban s cselekedetekben az evangélium szellemében, amit a nagy Aquinói bölcselő Szent Tamás igy formulázott meg: Múljék el, ami régi, újuljon meg a szív, a szó és csele kedet! Fel kell számolni a régi emberrel, el­nyűtt, elöregedett gondolkodásával, szavaival és cselekedeteivel. A régi ember az elködösödött gondolkodás utvesztöjébé került, amit elsötétítettek a téves világszemléletek, bepokhálósodott agy, csupán az emberi értelemre szorítkozott eszmék és felfogások, amik az észelvüség, majd az anyag- elvüség, materiálizmus örvényébe sodorták. Ezt az elködösitést kell tisztázni, a sötét világszem­léletet eloszlatni, mintahogyan a napsugarak eloszlatják a felhőkbe burkolt homályosságot. A földhöz rögzített akarat bilincseinek fel­szabadításával kell szabad szárnyalást biztosi tani az akaratnak, hogy a mulandókon kívül az örök értékek felé is tudjon orientálódni. Amazoknak vissza kell adni igazi értelmüket s velük összhangba kell hozni a cselekede­teket. De ez csak nagy önfeláldozás utján érhető el. Ámint az ember születése nem megy fájda­lom nélkül, a lelki megújulás is csak fájdal­mas műtétek utján következhetik be. Vissza az igazságot régi helyére! Ez ugyan nem megy simán, mert a megszokás, az életviszonyok, amelyek között folydogál életünk, a hallatlan fejlődés, a technika csodálatos eszközei, a sajtó, a színház (Színházi lapohl), a mozi a vihar sebességével terjesztik a téves eszméket és sokszor a bűnös hajlamokat kihasználják ezrek és ezrek félrevezetésére, a vallási közö­nyösség terjesztésére s nem utolsó sorban a „tömeg aposztáziára“. (Prohászka.) Szép dolog s szociális tett, hogy a családo­kat felemeljük s anyagi boldogulásukat előse­gítjük, de az uj emberhez, is csak az emberi­ség megsegítésével, lelke megújulásával jutha­tunk el. Uj szellemmel, uj lélekkel kell kiese* Berlin, november 27. (Német távirati Iro­da). Amióta a német légi haderő 1940. szep­tember 7-én első ízben indította meg az anya­ország elleni heves megtorló támadásait, pon­tosan 80 nap telt el. Ez alatt a hosszú idő alatt az angolok eltemethették minden reményü­ket, amellyel a nagyvonalú támadás megin­dulásakor magukat vigasztalni igyekeztek. Ak­koriban három ok alapján számítottak arra, hogy a német támadás hamarosan meg fog bé­nulni. Mindenekelőtt a kimerülési elmélet mondott csődöt : eszerint az anyag- és ben­zinfogyasztás szükség szél ifen megkönnyebbü­lést hozott volna Anglia számára. A német légierő naponta bebizonyítja kemény ütései­vel, hogy harci ereje egyáltalán nem korlá­tozódott s így teljesen önállóan, bármely órá­ban és mindig az adott körülményeknek meg­felelően határozhatja meg a támadások ere­jét és súlyát, ép olyan biztonsággal, mint ahogy a jó orgonista hangszerének változat- szabályozóit kezeli, hogy a legjobb hangha­tásokat hozhassa ki. Csalókának bizonyult az őszi rossz időbe vetett reménység is. Sem a viharok, sem a hideg, köd, vagy eső nem tudták a német harci gépeket az angol légtől távoltartam. E1­I JA soproni kereskedelmi és iparkamara most tartott évi rendes közgyűlésén ünnepelte fenn­állásának 90. évfordulóját. Székely Géza elnök megnyitójában emlékezett az országnagyobbo­dás örvendetes eseményéről, szólott a gazda­sági nehézségekről és a közellátás biztositásá ról, majd a Kamarák megszületésének történe tét ismertette s a többek között a következőket mondotta: — 1850. év március 26-án a bécsi kormány kereskedelmi minisztere, báró Bruck kiadta a kereskedelmi és iparkamarák felállításáról szóló ideiglenes törvényt. Nehéz viszonyok közt szü­letett meg az akkori tizenegy kamara, melyek között a soproni volt az első, ami azzal is magyarázható, hogy akkor éptilt az első vasút Bécs és Sopron között. — Az ország akkor romokban hevert, az elnyomatás súlya nehezedett reá, a gyáripari termelés teljesen megsemmisült, a kereskede lem pangott és a mezőgazdaság is sínylette a rélni a család segítését is az uj emberért, mert csak ezen keresztül jön el az aj világrend is* amelyben az igazság lakozik. NÉMETH JANOS lentétben az angol légi haderővel — ame'lj ! tevékenységét elég gyakran napokra is be­szünteti, — a német repülők mindenkor le­győzték az időjárás nehézségeit. Végül elhamarkodott önámításnak bizo­nyult az a hír is, hogy az angolok védekező ereje gyarapodni fog. Ezt a jobb jövőre szóló illuzórikus csekket sem váltották be. Az an­gol védelem nemcsak, hogy nem lett hatéko­nyabb, hanem épen ellenkezően, meggyen­gült. Mind gyakrabban kezd teljesen kihagyni és a támadó gépek elől sohasem tudta a cél­hoz vezető utat elzárni! London, Coventry. Birmingham és Southampton után most Bris­tolt, a nagy kikötő- és iparvárost szemlélte ki a német légi haderő nagyvonalú támadása célpontjául. Az amerikai sajtó arra az újonnan alkal­mazott módszerre, amely a főütőerőt min­denkor egy bizonyos célra összpontosítja, a »coventryzni« kifejezést találja ki, mert az első példa erre Coventry megtámadása volt. Ez a kifejezés tehát egy meghatározott cse­lekményhez fűződik, amelynek eredményét nem lehet letagadni, sőt amelyet valamennyi ország sajtója és igen sok szemtanú kife­jezetten megerősít. háborút. Ha figyelembe vesszük, hogy abba* az időben az ország belsejében csak össze­kötő postakocsikkal történhetett a személy- és postaforgalom, akkor elgondolhatjuk, milyen nehéz feladatok előtt állott az akkori kamara, amelynek minden tagját úgy nevezték ki. És ha figyelembe vesszük, hogy az akkori soproni kamara területe felölelte majdnem egész Du­nántúlt, mert hisz 40 évvel később a mi ka­maránkból hasították ki a győrit és később a pécsit is, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy nagyobb fejlődési folyamaton kellett ke­resztül mennie, mig eljutott addig, hogy meg­kezdhette tevékeny működését. — Bár a kamarák minden időben igyekez­tek az általuk képviselt érdekeket becsületese» szolgálni, mégis nagy nehézséggel kellett meg­küzdeniük, mert a hatvanas évek első felébe* a legfontosabb javaslatok sem találtak a bécsi kormánynál meghallgatásra. Sőt volt olyan idő is, amikor annyira ellenszenves volt a kamara „Az angolok eltemethették minden reményüket“ Kilencven éves a soproni kamara. Elsőnek alakult meg az országban

Next

/
Thumbnails
Contents