Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-18 / 263. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. november 18. wat kozik ki. Áhitatos lélekkel állunk s e szent pil­lanatban úgy érezzük, hogy minden magyar most közös, nagy ölelésben fog össze, most leomlanak a kicsinyes és önző érdekek gátjai, hogy annál teljesebb legyen a mi, nagy egye­sülésünk. S az égen egy pillanatra ismét teljes fényé­ben ragyog a nap. Mert Kolozsvárra értünk. . , Magyar lisztből készül a szent ostya a Vatikánban Havi tizenöt tonna lisztet szállítanak a Pápa udvarának A gabonatőzsdéről terjedt el a hir: nagyobb mennyiségű lisztet vásárolt a napokban a Va­tikán. A pápa udvara magyar búzából süt és készít süteményeket. Nem most történik először, hogy visznek lisztet Romába. A magyar kenyér nem isme­retlen a Szentatya asztalán. A kapcsolat több­esztendős, visszanyulik arra az időre, amikor XII Pius még Pacelli bíboros volt és eljött kö­zénk a budapesti Eucharisztikus Világkogresz szusra. A pápa követét szám s magyar házban vendégül látták Itt nyílt alkalma arra, hogy megkóstolja kenyerünket és süteményünket. A bíboros már akkor elhatározta, hogy a Vatikán államban magyar lisztet süttet maid. Először kisebb szállítmányt küldtünk Rómá­ba, később egyre emelkedett a mennyiség és amióta XII. Pius a katolikus egyház feje, ér­tesülésünk szerint havonta tizenöt tonna nul láslisztei indítunk az örök város felé. Százötven mázsa nullásliszt tekintélyes mennyiség, különösen, ha arra gondolunk, hogy a pápai udvarban főleg finom süteményeket készítenek. De nemcsak hófehér buzakenyeret, tesznek a pápa elé, magyar lisztből sütik Ró­mában az ostyát is. A nagykanizsai téli gazdasági iskola igazgatója a káromkodás ellen Az uj két évfolyamú téli gazdasági iskola ünnepélyes keretek között nyílt meg. A Veni Sancte-t P. Gulyás Menyhért ferences plébános mondotta, aki egyházi szónoklatában rámuta­tott arra, hogy a gazda áll legközelebb a jó Istenhez. Az iskolában Mócsy Béla igazgató nagy megnyitó beszédet mondott Hangsúlyoz­ta, hogy ma mindenkinek tanulnia kell, első­sorban a magyar gazdának, mert a magyar föld 67 százalékban a magyar gazdák kezében van. Ebbe az iskolába csak azok jöjjenek, akik vasakarattal akarnak dolgozni a saját és az egész Magyarság boldogulásának érdekében. A második év végén aranykaiászos gazdákat avatnak. Ezeknél fontos, hogy a lelkűk legyen telve aranykalásszal valláserkölcsi és hazafias téren. Az intézetben nem tűri a káromkodást, nyomatékosan kijelentene, hogy a káromkodást tüzel-vassal ki kell gyomlálni a magyar nép leikéből, mert a káromkodás miatt ver bennün­Tavaszra megépülnek a füredi munkáslakások Balatonfüred, november hó. A mind elvisel­hetetlenebbé váló munkáshiány, mely égető problémája lett nemcsak BalatonbJrednek, 'ha­nem az egész felső balatonparti résznek, arra indította az illetékeseket, hogy valamilyen for mában megoldást keressenek ennek az állan dóan napirenden tartott s már már katasztró faval fenyegető kérdésnek a levezetésére. A felső bal akin part. virágzó szőlőkulluszát, Badacsony, Balatonfüred, Csopak világhirü borvidékeit hovatovább romlásba vinné a ma­gyar iöldmunkásnak újabban betegessé vált gyárba özönlése s egyéb munkalehetőségek felé gravitálása. Ennek természetes követkéz ménye lett a napszámbérek ugrásszerű em-M kedése, ameiy sorra boritotta fel a gazdák költségvetéseit. Ha összehasonlítjuk a balaton­füredi napszámbérekel a megye egyéb közsé­geiben fizetett napszámbérekkel, °néhoi a ter­mészetbeni szolgáltatásokkal együtt 100 száza­lékkal, sőt még ennél is magasabb napszám- béreket voltak kénytelenek fizetni a gazdák. Ez a tűrhetetlen állapot indította arra a Gaz­ket Isten. — Becsületet akarunk szerezni 'a paraszt szónak, a paraszt öndutatnak. P. Gu­lyás Menyhért azokról a feladatokról beszéit, amiket az iskola célul tűzött ki a haza, az or­szág a város, a vidék érdekében. Egy szebb s jobb jövőnek útjait akarják átállítani a ma­gyar gazdaifjuság számára, hogy akik maj­dan onnan kikerülnek, a község vezetői és a gazdaérdekek zászlóvivői iegyenek. A tanulók nevében Varga Géza (Nemesapáti) mondott köszönetét az iskola létesítésért a föidmüvelési miniszternek, Benedek József (Nagykanizsa) pedig a gazdaifjdak nevében beszélt A ránk szakadt viharban -- modta többek között — csak úgy tudjuk megállani helyünket, csak úgy tudjuk kikerülni a veszélyt, ha szeretjük a föl det. isten áldását kérte mindazokra, akik felis merték, hogy a hazának képzett gazdaifjakra van szüksége és megnyitották erre az utat a magyar gazdaifjuság számára. dakört, hogy komolyan kezdjen foglalkozni a munkástelepités gondolatával. Még boldogult Darányi Kálmán akkori földművelésügyi mi­nisztert keresték meg a gazdák első Ízben, ki a mozgalmat komolyan vizsgálat tárgyává tette, de sajnos korán bekövetkezett halála megaka­dályozta annak végrehajtásában. Két évvel ez­előtt a Balatoni Szövetség és a járás közsé • geinek megbízottájai újra folyamatba tették a mozgalmat s a vármegyei közjóléti szövetke zettel karöltve hosszas tárgyalások után, mely­be bekapcsolódott a földmivelásügyi miniszté rium telepítési osztálya is, a munkástelepités és a munkáslakások megépítése a megvalósu­lás állomásához érkezett. Balatonfüred nagyközség elöljárósága és kép ­viselőtestülete áthatva a kérdés nagyhorderejű szociális és nemzetgazdasági fontosságától 20 munkás lakás részére telket vásárolt. A mun- kásiakások egyenként 200 - 200 négyszögöles parcellákon épülnek, Ízléses, magyaros kivite­lezésben. A vásárolt ingatlant az államépitészeti hiva­tal mérnöke már fel is parcellázta a nyár fo­lyamán. A földművelésügyi minisztérium a meghirdetett pályázatok közül Török Lajos építész révfülöpi lakos árajánlatát fogadta el s őt bizta meg a munkásházak kivitelezésével. A telepítendő munkásokat a vármegyei közjó­léti eladó választja- ki; csak nagy családos, minden tekintetben megbízható és szőlőmun­kát végezni tudó munkások jöhetnek számí­tásba. A munkásházak tavaszra elkészülnek, 16 családot Zalaegerszeg és környékéről telepit«- nek, 4 házat pedig balatonfüredi ugyancsak nagy család ’al biró rendes és kizárólag szőlő és mezőgazdasági munkát végző munkásoknak juttat az elöljáróság. A munkásházak 25 év alatt törlesztődnek és jutnak birtokába a tele­pitett munkásoknak, csak a befektetett tők« kerül törlesztésre, mig a kamatterheket a Köz- jótéti Szövetkezet vállalta magára. A község az egészs ges ivóvízzel való ellá­tást a vízvezeték kibővítésével Kívánja megol­dani, amelynek költségeit részben az országos ivóviz ellátási alap, részben a Közjóléti Szö­vetkezet viseli. Bár csak kezdő lépés a 20 kislakás és a a jövőben szándéka a Közjóléti Szövetkezetnek mind több és több családot juttatni fedél alá, mit idővel saját otthonának tudhat, már ezzel a kezdő lépéssel is lényegesen enyhít az egyik oldalon jelentkező nagymérvű munkáshiányon s munkaalkalomhoz juttat egy csomó olyaa sokgyermekes derék magyar családot, kik szű­kös viszonyok között alig tudják előteremteni a magyar jövő szempontjából annyira fontos tényezőknek a serdülő kicsi emberpalántáknak a mindennapi kenyeret. Felavatták Ernszt Sándor síremlékét Százakra menő tömeg jelenlétében avatták fel a Kerepesi temetőben a magyar katoliciz­mus és a keresztény politika vezéralakjának, t Ernszt Sándornak síremlékét. Egyházi és poli tikai előkelőségek jelenlétében Zichy János gróf, az Egyesült Keresztény Párt elnöke mondott az emlékműnél beszédet, majd megkoszorúzták a felavatott síremléket. Baby flanelt és higiénikus pelenka újra kapható. Schütz Áruház. 3000 méter hosszú hatalmas kalandor film az őserdő mélyéről dzsungel banditái Ggrandiózus dzsungel dráma 12 felv. Bemutatja az Edison mozi kedden 725, 727 és 729 órakor. (7a5 órakor a helyár 20—70 fillér).

Next

/
Thumbnails
Contents