Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-16 / 262. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 november 16. zet félpárt, nem lehetséges. November 30- íff befutó ügyeket vehetnek csak figyelembe. Pénzt a központba nem küldenek, tehát csak igazolt gyüjtöiveket, továbbá egyéni ehsmervé • uveket a helyszínen kiszolgáltatott összes ci pőkről. Az elismervények tartalmazzák a cipő számát, a gyermek osztályát és két tanú előtt a tanuló aláírását. Hagy tűz Alibánfán Kivonultak a zalaegerszegi tűzoltók is cflsszonyoß' jOeanyoß Hogyan öltözködjünk ? Öltözködni íiem olyan egyszerű. Nagy gon dot jelent ez az egyszerűen s mégis csinosan, Ízlésesen öltözködni akaró nők számára. Igaz, hogy ruha teszi az embert, viszont az is tény, hogy az ember ad egyéniséget a ruhának. Hiába tetszik meg nekünk barátnőnkön egy ! helyes kis ruha, ami neki jól áll, esetleg raj- j tunk ízléstelenül hat, ha nem illik ránk, vagy j nem felel meg egyéniségünknek. Legtöbben j ott hibáznak, hogy minden tetszetős, divatos j holmit felvesznek, tekintet nélkül arra, hogy jól áli e az nekünk. Itt van például a túlzott rövid szoknya, amelyet nemcsak a fiatalok, de az „édesebb“ nők is hordanak. Ha ezi elítéljük a fiataloknál, mennyivel inkább elitélendő akkor, amikor a mama is olyan rövid ruhában jár, mint a lánya. Ez nemcsak Ízléstelen, de legtöbb esetben komikus is. Öltözködés szempontjából háromféle nőti- pust különböztetünk meg : Az első az, aki a legegyszerűbb ruhának is egyéni jelleget ad, aki úgy visel egy kis ruhát, mint senki más. Ennél a ruha nem fontos, mert itt az egyéni ség varázsa hat. Hiába utánozzák az ilyen nőnek a ruháit a barátnők, nem érnek vele sem mit, mer ami a másikon ízlésesen mutatott, mindjárt szürke semmiségé válik illetéktelen kezekben. A másik tipusnál nagyon fontos a ruha s j egy jó varrónő Itt fontos az Ízlés és az ötlet ; s ezt rendszerint a varrónő adja meg, arni í nélkül íuetrafiguraként szerepelne viselője. A harmadik tipus: a jelentéktelen. Hiába vesz fel akármit, legyen szegény vagy gazdag, nemcsak nem mutat rajta, hanem Ízlése sincs s pont az ellenkezőjét viseli mindig, mint ami j jólállna neki. Persze ő meg van győződve az I ellenkezőjéről s ehez szívós makacssággal ra j gaszkodik. A helyes öltözködés első feltétele a: stilsze- rüség, vagyis mindig alkalmazkodjunk ^öltözékünkben az időhöz és a helyhez. Ez fontosabb még a divatnál is. Kerüljünk minden feltűnést a tulöliözködésben, az csak a színésznőknek áll jól, mert azok a tömegnek öltöznek s nem I maguknak. Minőén nő tudja azt, hogy rnagábanvéve a i szép ruha nem ér semmit, az egész ruházatnak összhangban kell lennie. A kalap, kesztyű, I cipő, harisnya, táska a divatos öltözködés ap- í ró fegyverei, amelyek egy régebbi, már nem j szép ruhát is divatossá, frissé ötletessé tesz j nek- Újhelyi Anna '■ Mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, illetve apám elhunytéval részvétükkel, koszorú- és vi- rágkUldeményekkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mon- dunk hálás köszönetét. §€oaeái*$ Ferencaaé és leánya Bőrkabát, tiroli loden kabát és esőka Jókaiban levő kisfogyasztásu autó Pénteken délután 2 óra tájban Alibánfa községben hirtelen kigyulladt Dómján Péter földműves lakóháza. Ä tűz csakhamar átterjedt a szomszédos épületekre is és olyan méreteket öltött, hogy megfékezésére gyengének bi/onvul- tak a közeli községek tűzoltóságai is. A zala- szentiváni körjegyző fél 3 után távbeszélőn se gitséget kért Zalaegerszegről. A zalaegerszegi tűzoltóság Wejsiczky János parancsnok vezetésével nagy gyorsasággal teljes felszereléssel a helyszínen termett és több órai megfeszített munkával sikerült a tüzet eloltani és a további bajoknak elejét venni. Leégett: Dómján Péter pajtája, teljes szalma ■ és takarmánykészlete, Zelkó Albinné pajtája, bennelevő terményekkel és gazdasági eszközökkel, Simon József (Bus) pajtája gazdasági eszközökkel és terményekkel, Tóth Gyula zsup- pos pajtája a bennelevő terményekkel és cserepes lakóháza is a bútorokkal együtt. A tűz okának kiderítésére a nyomozás megindult. A ßudnya vidékéről Nem siettem az Írással, pedig mindjárt ké szén voltam vele, amikor október -9 én e címen olvastam a Z. U. tartalmas cikkét Nem akartam ünneprontó lenni ! Mert nekem a cikk nem tetszett. Nem azért, mintha nem lett volna jó Jó az a cikk ! Az erdők kitermelését sem kifogásolhatom. Sőt igen igen örülök a szak szerű kezelésnek. A kisvasút . . . höh micsoda ábrándokra visz! El sem tudom mondani, mennyire tetszik és hogy a szivem mennyire a kis vonat zakatolásával együtt ver, ha látom .. . És már hányszor fogott e! a gyerekes vágy : Istenem csak egyszer, csak egyetlen egyszer is ülhetnék, utazhatnám rajta ... Mondom, mindez nagyon tetszik, hanem az erdő, a budnyai erdő — az nem tetszik. Mert hát miért erdő ? Azért kérem, mert a török az itt levő három falut eltörölte a földszinéről. És e három e'pusztult falu miatt nem tetszik az erdő ... A három falu : Budnya, Szentmihály és Szilvágy — volt. Szentmihály neve köny- nyen érthető. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébánia temploma állt már 1310- ben (Anjoukon okmt. I. 216). Innen a neve, ami ma már dűlőnévben sem fordul elő. Valahol a budnyai (bánokszentgyörgyi) halastavak vidékén feküdt. így gondolom. — Budnya neve alkalmasint szláv eredetű s emlékét az erdő és egy patak ma is őrzi. — Szilvágy, amelyet ré gén Ozzeagh, Azziaghnak Írtak, nem lévén nyelvész, megfejthetetlen előttem és nevét a Válickába — pardon : a Pákába folyó kis patak tartotta fenn. 1524 ben alsólendvai Bánffy László urbáriumot vétetett fel birtokairól (Lásd : Orsz. Lvt. Dl. 37000) s akkor neki e három faluban 27 jobbágy és zsellér családja élt. Persze mind magyarok. Ilyen nevüek : Foky, Kovács, Márk, Koos, Farkas, Tóth, Szép, Koola, Szabó, Balog, Pusz.tha, Nagy és Hermán... Azonkívül Szilvágyon a nevezett Bánffy Lászlónak még két raalma is volt. Az 1553 i adóösszeirásban — de jó, hogy akkor is kellett már adót fizetni Hogyan Írnám tovább, ha ez az adókönyv nem lenne.. ! Szóyai az 15^3. évi adóösszeirásban (Orsz. Lvt. Dicák 52 kötet) azt olvassuk, hogy e három faluban és Dtczén Bánffy Lászlónak és Istvánnak 53 jobbágyportáját (telek = sessio) vették adózás alá, tehát e négy faluban több mint 500 léié* lakott. Ma pedig ezen a terüle ten egy sem. Diczéí is a török pusztította el és határa a szentpéterföldei határba olvadt. — Az 1574. évi adóösszeirás (U. 0. 54. kötet) ezt írja mind a három faluról: totaliterdeserta per turcas = a török teljesen elpusztította. Azaz az előző években a török a falukat és a templomot kirabolta, azután felgyújtotta, a lakosságot pedig elűzte, leölte vagy rabságba hurcolta. A három falu többé nem is támadt fel. Mikor az alsólendvai Bánffy család 1644-ben kihalt, birtokaikat Nádasdy Ferenc szerezte meg, aki mint ismeretes az akkor szintén lakatlan Bánokszentgyörgyöt !654 ben benépesítette. Nádasdy Ferenc lefejeztetése után az Esterházyak vették meg (Esterházy Pál herceg nádor) s azóta az ő birtokukat képezi. Budnya, Szentmihály és Szilvágy a bánokszentgyörgyi és a várföldei határba olvadt. Egyed Ferenc MéVAUT Zaiaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. augusztus 25-tői. Zalaegerszeg—Bak—Hévíz—Keszthely. G F MÁVAUT F) 805 1345 i. Zalaegerszeg Aarany Bárány é. 7 25 8'50 1330 15-20 8-28 1402 é. Bak Hangya szövetkezet i. 7 02 8-27 14-58 8*29 1414 i. Bak Hangya szövetkezet é. —-— 8 25 —•— 14-57 — 15 37 é. Hévizfürdő i. __•___ 650 — 13-30 9 '50 15 54 é. Keszthely pályaudvar i. —■— 7-10 — 1300 Kedden és pénteken nem közlekedik. G) Csak kedden és pénteken közlekedik F) Kedden 8-26 9T0 935 és pénteken 1530 13'45 Zalaegerszeg -Bak—Nova—Lenti. 13 45 i. Zalaegererszeg Arany Bárány G é. 7 25 F 1330 1459 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-54 12 59 15 45 é. Nova i. 610 1215 é. Lenti i.---------11-50 1610 17-25 í. é. 14-30 é. é. nem közlekedik. G) Csak kedden és pénteken közlekedik Zalaegerszeg—Bak—Söjtör. Zalaegerszeg Arany Bárány Bak Hangya szövetkezet é. 14-55 Söjtör postahivatal i. 14-35 Szentadorján i. 7-45 7-21 706 6-55
