Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-15 / 261. szám
XXIII. évfolyam 261. szám. Ái»a 8 fiUéi* 1940. november 15. ZALAMEGYF! Megjelenik hétköznaponként délulán. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 150, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49-36S. Primus inter pares Ma mindannyian szenvedélyes olvasói va gyünk egy gigantikus folytatásos regénynek. Mindennap egy egy vérfagyasztóan izgalmas részletet kapunk belőle, s ezért oly izgató, mert sohasem tudhatjuk, mit hoz a holnapi folytatás. A folytatásos regény azért érdekel annyira, mert eseményeinek tere a való világ, mert hősei népóriások, mert cselekménye élethalálharc s mert magunk is személyes résztvevői vagyunk a szörnyű történésnek. Ez a regény, amelynek részletei lenyűgözik minden érdeklődésünket, amelynek kihatásai behatolnak legmagánabb életünk rendjébe : a most folyó második világháború. Olyan nagy erők birkóznak itt s olyan nagy események kuszáidnak össze, hogy egyéni látókörünk távlaiá ból nagyon nehéz felfedeznünk az összefüggéseket, összegeznünk az eddigi eredményeket és előrre látni az elkövetkezendő fordulatokat. Végtelenül hálásak vagyunk azoknak, akik ki* emelkepő posztjukról tájékozottságukkal mész- szebb és többet látnak nálunk s a jövőt illető en iránytűket, irányitó elveket tudnak adni számunkra. Ilyen tökéletes tájékoztatást jelent a magyar közvélemény számára gróf Csáky István külpolitikai helyzetjelentése, amely mes termüve a helyzetfölmérésnek és a célmutatásnak. Csáky mérleget adott eddigi helyes magatartásunk nagyszerű eredményeiről, pon tos és világos képet nyújtott a jelenről és látnoki útmutatást adott a jövőre. A magyar külpolitika nem egy pártnak, vagy egy kormányrendszernek az akaratából olyan, amilyen : hanem az egész nemzet aka rátából. Nemzeti külpolitika. Nemcsak a kormányzópárt, hanem az ellenzék legnagyobb része is száz százalékban helyesli és akarja. Ez a külpolitika nem más, mint hűség a tengelyhez. Tengelypolitika. Magyarország beleilleszkedett a tengely kereteibe, mert felismerte, hogy emelkedése a tengelyhatalmak emelkedésétől függ. Két év alatt három Ízben vér nélkül nagyszabású területgyarapodás volt az eredménye hűséges tengelypolitikánknak. De nemcsak a múlt eredményei igazolják ezt a politikát, hanem jövő reményeink Is. Azok mellett a hatalmak mellett kell kitartanunk, amelyek nem a harcterek kiszélesítése, nem a háború elnyujtására, hanem a gyors befejezésre törekszenek. Kis nemzetek számára a harcte- rek kiszélesítése és a háború elnyujtása létkockázatot jelent. Ezt nem nézhetjük az érdektelen fél nyugalmával, a régi értelembe vett „semleges" közönnyel. A mi barátaink a gyors, tartós és igazságos béke bajnokai. Igazán nem a múlt emlékei, nem a jelen pillanat rokon- szenve, hanem a jövő cél. a tartós és gyors békére való törekvésünk azonossága állít a tengelyhatalmak mellé, mint együttérző nem- hadviselő barátot. Igen a tengelyhez való hűség ez a magyar külpolitika alfája és ómegája. Nem kis feladat egy kishatalomból középhatalommá emelkedő állam számára együtthaladni két nagy világha talommal, amely nemcsak európai, de Európán túli nagy világpolitikai célokat tűzött maga elé, amely nemcsak Eérópa újjászervezését, de az egész világ igazságosabb átrendezésnek történelmi feladatát vállalta magára. Egy középhatalom politikája nem követhet távoli földrajzi célokat, nem vállalhat saját népi erejét és történelmi hivatását meghaladó messzi föladatokat. Csak a saját földrajzi körére, a saját életterére fordíthatja tekintetét és munkaerejét. De ebben a regionális köizetben igenis maradéktalanul képviselheti és kell, hogy képviselje hatalmas barátainak történelmi céljait és aka rátát. Tudnia kell mit köszönhet barátainak s ezért mivel tartozik nekik, de ugyanúgy tudnia kell. mivel tartozik saját évezredes történelmi múltjának, jelenének és jövőjének. Úgy kell szolgálnia, hogy saját regionális missszióját is szolgálja. A magyar akarat történelemformáló eleme egy évezred óta a kárpátmedencei területnek s ha a lengelyhataimak oldalán a nagy magyar külpolitika most a primus inter pares szerepére vállalkozik, ezzel csak a tengely missziójával egybehangzó uj rendet kívánja szolgálni. A hivatás nemcsak fényt jelent, nemcsak jogot, hanem elsősorbbn kötelességvállalást, súlyos munkát, kemény áldozatot. S ezt ma a nemzet minden tagjának vállalnia kell. Ma nemcsak az egyén van szorosabb kapcsolatban a közösséggel, hanem a közösség is fokozottabban felel minden egyén tetteiért. Úgy kell viselkednie minden magyar embernek, mintha az ő magatartásától függne az egész magyarság sorsa, mintha az ő tettei alapján Ítélnék meg az egész nemzetet. Minden magyar ember vezérlő csillagként hordozza szivében az egész nemzet történelmi céltudatát és hivatását. Az igy értelmezett magyar külpolitika nem lesz napipolitika többé, hanem történelmi szem léletté szélesül. Akinek ez a szemlélete, az nem inog meg minden apró-cseprő ártó hir előtt, a destrukciónak vele szemben nem lesz foganatja. Kiegyensúlyozott lélekkel, természe tes, biztos jövőlátó ösztönnel halad az örök magyar és ugyanakkor mindig örök európai A Mózes- ügy csütörtöki tárgyalásán tanúként kihallgatták vitéz Márk Ferenc vármegyei számvevőségi főnököt, aki a vizsgálatra vonatkozóan tett vallomást. Mikuia Szigfrid dr. városi főjegyző, aki a vizsgálat lefolytatásánál a kihallgatásokat eszközölte, a benzinfogyasztással kapcsolatosan kijelentette, hogy Mózes számlákat mutatott, amelyek szerint benzint vásárolt a tűzoltóság címére, mert mint ma gánember nem kapott volna. Az iratok eltűnésével kapcsolatban azt vallotta, hogy a várat lan vizsgálat során a padlásra küldött tűzoltó azzal érkezett vissza, hogy nem találja azokat. Bernáczky Rezső tüzoltószövetségi irodatiszt a pénzkezelés módjáról szólott. Mózes vette fel a pénzeket, de tűzoltók is vettek fel pénzt, amit átadtak a parancsnoknak. Uj védő kirendelése, elnapolás. A mai tárgyalás megnyitása után Deseő Árpád dr. tanácselnök felolvasta Mózes László védőjének, Antal Gáspár dr.-nak levelét, amelycélok felé. Mi már ennek az uj Európának a közeledését, az uj európai békeszellemet olvassuk ki Csáky ama jelentéséből, hogy a legjobb kilátásaink vannak arra, hogy a románok hiú ellenreviziós kísérlet után talán rövidesen elfogadják kinyújtott jobbunkat s hajlandók lesznek kisebbségi szerződést kötni nemcsak papiroson, hanem a valóságban is, hogy korrekt és normális viszonyunk van a hatalmas Szovjetunióval, a jugoszláv magyar jószomszédság továbbra is fennáll, hogy Szlovákiával fejlődnek kapcsolataink s a két állam kisebbségeinek előnyeire a helyzet remélhetőleg tovább javul. A nemzetségi kérdésre egyébként is nagy súlyt helyez Csáky. Kijelenti, hogy csak nagyon tapasztalatlan vagy elmaradt kormányzás törekszik erőszakos asszimilációra. Ezt a magyar kormányzat örökre kizárta nemzetségi politikájából. Német viszonylatban ez annyival is könnyebbb számunkra, mert a történelem folyamán a magyarság a németséggel nem egyszer volt szoros szövetségben s ezt nem volt oka soha megbánni. A német kisebbség és a magyar többség viszonya annál mélyebb és szívélyesebb, mert hiszen a magyar külpolitika a német anyanemzettel azonos történelmi vonalon halad, a magyarországi németségnek lelkében soha nem kerülhet összeütközésben az anyanemzethez való tartozás érzése és a magyar haza iránti hűség. Másszóval külpolitikánk és nemzetiségi politikánk egyvonalon halad, mind a kettő azonos tengelyszellemet követ. Ez sem uj dolog. Nem uj szerep. Egyszerűen hűeknek kell lenni önmagunkhoz. Ezért, ha tengely politikát követünk, az semmi más, mint : a magyar politika ben a védő bejelenti, hogy betegsége miatt a j védői tisztről lemond. Bejelentette ezután, hogy az ügyvédi kamaránál lépéseket tett az új védő kirendelése iránt, ami meg is történt. A kamara Kardos Jenő dr. ügyvédet rendelte ki. Megkérdezte egyben, van e az új védőnek előterjesztése? Erre Kardos Jenő dr a védelemre való előkészülhetése céljából a tárgyalás elnapolását kérte. Simon Mihály dr. kir. ügyész a bizonyítás kiegészítése céljából kérte Hollósi János postai kézbesítő kihallgatását annak bizonyítására, hogy Mózes László a neki kézbesített csekkeket és utalványokat eltépte és a kályhába dobta, a pénzeket pedig zsebrevágta. Kérte továbbá arra hivatkozással, hogy Mózes ellen már eddig is súlyos terhelő bizonyítékok merültek fel, az 5000 pengő kauciója ellenében is újból vizsgálati fogságba helyezését, mert szökéstől tartani lehet. Kardos dr. Mózesnek szabadlábonha- gyását kérte, valamint azt is, hogy hívja föl a törvényszék Antal Gáspárt betegségének orvosi igazolására. A törvényszék rövid tanácskozás után úgy határozott, hogy hétfő reggel 9 óráig a tárgyalást elnapolja, Hollósi kihallgatását elrendeli, Darvas János UJ védőt kapott MiZSS LáSzSÓ Elnapolták a tárgyalást
