Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-08 / 255. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. november 8. c$qsíí tetef&n | A Karácsonyfa Egylet teaestje Isméi érvénybelép a munkeídő korlátozása és a fizetéses szabadság« A hivatalos lap november 8-iki számában jelenik meg a kormány 7890/1940. M. E száma rendeleté az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak munkaviszonyaira vonatkozó egyes rendelkező sek hatályának ideiglenes felfüggesztéséről szóló 12116/1939. M. E. számú rendelet hatályon kivül helyezés tárgyában. A rendelet hatályba- lépéíőtől kezdve az i937: XXI. t. c.-nek a munkaidőre vonatkozó rendelkezéseit újból alkalmazni kell az iparban (kereskedelemben) va jamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott azoknak a munkavállalóknak a munka viszonya tekintetében, akikre vonatkozóan az illetékes miniszter az említett rendelkezéseket hatályba léptette. Hasonlóképen a rendelet ha tálybalépésétöl kezdve újból alkalmazni kell a 3000/1938. Ip. M. számú rendeletnek a fizetéses szabadság szabályozására vonatkozó ren delkezéseit. Jó s szövet Jó s szabás Jó : munka Tóh Gyula úri és női szabónál EgyedSIá!Só választék príma anyagokból Finom úri divat ♦------------------------------------------------Az idei bortermés alig éri el a 800.000 hektolitert A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete igazgatósága Görgey István ny. miniszteri tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Kullmann László dr. kereskedelmi főtanácsos, a MASzOBSz ügyvezető igazgatója bahatóan tájékoztatta a megjelenteket az idei katasztró fális szüretek folytán beállott árváltozásokról, rámutatva arra, hogy az idei termés alig éri el a 800 C00 hektólitert, ebből is jelentékeny vész a direkttermő szőlőre esik. Majd kifejtette azokat a szempontokat, amelyek a szőlősgazda- társadalom feltétlen támogatását indokolják és ennek kapcsán tájékoztatta az érdekeltséget a november 6 án életbelépett új intervenciós arakról, valamint a borimportra vonatkozó tervről és annak felmerült nehézségeiről. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztató előadást az egye sülét nevében Görgey István dr. elnök köszönte meg. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 15167—1940! " ----------A zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet több évtizedes áldásos munkája sok sok szegény isko- iásgyermeknek arcáról törölte már le a köny- nyeket. Ruhával, lábbelivel látja el s másféle ajándékokban is részesiti őket, hogy karácsonyi örömet szerezzen részükre s lehetővé tegye iskolalátogatásukat. Az idén is segélyezni ki vánja a rászorulókat és, hogy a társadalmat ennek a nemes ügynek is szolgálatába állítsa, szombaton, november 9-én este 9 órai kezdettel a Gosztonyi-étteremben tea estélyt rendez. Meg hívókat — költségkímélés érdekében — nem bocsát ki, hanem ezúton hívja meg szeretettel a teaestélyre. Régi zalai temetők November... Eltávozott szeretetteink hónapja. Nem akad egy ember sem talán, akinek ilyen kor eszébe ne jutna a sok kedves ismerős, rokon, akik elmentek oda, ahonnan nincs visz- szatérés e földi életbe. És ha körülnézünk mezeinken, földjeinken, mindenütt temető van. Itt alattunk, lábunk alatt porladoznak kicsinyek és nagyok, szentek és gonoszok csontjai . . . Jövünk és aztán megyünk ... ez az évezredes fö’di ritmus ... A mi kis határunkban magam is három temetőt tudok, de hány lehet még ezenfelül, amit ma már megállapítani nem tudunk . . . Nemcsak itt, hanem egész Nyugat- Zalában igy van. Olvasom Szily püspöki látogatásának 1778. évi jegyzőkönyveit. Szépen fel van ezekben sorolva minden. A temetőkről ezt találtam: Nyugat-Zala 211 faluja közül csak 123-ban volt akkor temető. Pedig akkor is úgy meghaltak az emberek, sőt — legalább annyi halott volt évente akkor is mint most, de bizony sok halott körülményesen juthatott a pihenő helyére. 88 falunak, amelyek mintegy húszezer ember élt és évente legalább 4—500 halt meg, nem volt temetője. Sok falu 5—6—7 vagy épen több km-nyire „esett“ a temetőtől, sőt három olyan falut is találtam, amelyik 10 km nél is mesz- szebb „esett“ a temetőtől Persze „megesett“ ilyen eset, mert pl. az alsólendvai alsó esperesi kerület 64 falujának csak 34, az alsólendvai felső esperesi kerület (Alsólendva vidéke) 87 falujának mindössze 36 temető „jutott.“ Vagy vegyük a báníornyai plébániát. 10 falu és 4217 hivő tartozott hozzá s volt két temetője. A lendvavásárhelyi plébánia 10 falujának (amelyek területe 64 km2) és 2 i05 hívőjének viszont csak egy temető jutott, holott a i0 falu közül kettő, Gáborjánháza és Göntérháza — 424 lakóval 10 km, másik kettő, Szijártóháza és Szombatfa — 239 lakóval 12 km távolságra „esett“ a temetőtől. (Azért irom „esett,“ mert ezek valóban elestek mindentől.) 123 faluban 131 temetőt talált Szily. Ebből is mindössze 26 volt kerítve — rendszerint élő- sövénnyel. 91 temetőnek csak árok, a többinek pedig semiiyen kerítése sem volt. A temetők közül 17 a templom körül feküdt, de egynél (Rédics) Szily megjegyzi, hogy a királyi rendeletre a templom mellettit beszün ■ tetik és másutt alakítanak. Különben épen Mária Terézia királynő rendeli el 1769 ben, hogy a halottakat mélyebbre temessék és a temetőket bekerítsék. A temető fődisze a kereszt; de csak 99 ben van, 32 temetőben kereszt nem található. Sőt akad 3 temető, amely meg sincs áldva (Baksa, Oerföld, Nemesnép). Két temetőben szobor is van : a szentadorjániban szép Szent Antal szobor, a boldogfaiban pedig a Szeplőtelen fogantatás szobra. A szécsiszentlászlóiban a régi templom romjai láthatók, a becsehelyiben pedig egy harang. A temetők három kivételével katolikus jellegűek. Felsőszenterzsébeten a reformátusoknak van temetőjük; kettő pedig közös, azaz kato likus és református, még pedig a becsvölgyei róm templom körüli és a nemesnépi temető. A temetők területéről és nagyságáról Szily nem mond semmit, igy azokról nem is Írhatunk. De megírja, hogy a borsfái beteliett (az előző évek ragályos betegségei miatt a falu egy része kihait) Említi azt is, hogy a söjtöri temető a falutól mintegy 6 km-re (talán a régi Felsősöjtörön van, Dobri faluról azt jegyzi meg Szily, hogy a kegyur (Esterházy herceg) most Ígért területet temető létesítésére . . . Egyed Ferenc. Zala vármegye alispánja. 34 852 szám. — ni. 1940. Versenytárgyalási hirdetmény. Zalavármegye hivatalainak használatára szükséges papir- és egyébb irodaszükségletének az 1941. évre lendő biztosítása tárgyában verseny- tárgyalást hirdetek. Felhívom a vállalkozókat, hogy kellő okmánybélyeggel ellátott, sértetlen borítékban le - zárt ajánlataikat 1940. év november hó 23-án délelőtt 11 óráig hivatalomnál annál is inkább nyújtsák be, mivel a későbben érkezőket figyelembe venni nem fogom. Az ajánlatban kiteendő, vagy vállalkozó a részletes feltételeket ismeri és azoknak magát aláveti. Az ajánlatokat 1940. évi november hó 23 án délelőtt 11 órakor fogom hivatali helyiségemben felbontani. Részletes feltételek és egyéb tudnivalók a vármegyei irodaigazgatónál a rendes hivatalos órák alatt megtudhatók. Utóajánlatot figyelembe nem veszek. Zalaegerszeg, 1940. november hó 6-án. Alispán helyett: olvashatatlan aláírás ALJ-SZöVETEK finom és vastag minőségekben szép választékban - kaphatókSchütz Árúház. Ba^°?c;lrHnÍfíem,h08yJász'NaSykun-Szolnok, Bars és Hont k. e. e., Heves, Veszprém, Haidu vármegye ahspanja és Győr szab. kir város polgármestere véghatározataikkal hatóságuk te- rtUetén zsidó árusokat országos vásárokról bu- csukról, heti és napi piacokról kitiltották s helyfoglalási engedély kiadásától az illetékes tényezőket eltiltották. es Zalaegerszeg, 1940. november 5. Polgármester. TICHLER JANOS papíráru, papírzacskó és gyógyszerészeti papíráruk gyára BUDAPEST, VI., O-UTCA TELEFON: 1*3—079. 37. SZÁM.
