Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-07 / 254. szám

1 ZAL’AMEGYEI ÚJSÁG 1940. november 7. <&esíi telefon Negyvennyolcmillió katolikus é! Német­országban. Érdekes statisztikai adatok kerültek nyilvánosságra arról, hogy számszerűleg mi a helyzete a katolikus egyháznak a Nagynémet Birodalomban. A Német Birodalomnak 96 mil­lió lakosa van és ennek pontosan a fele 48 millió — katolikus. Ez az arány még jobban eltolódik a katolikusok javára, ha a lengyel fökormányzóság lakosságát is hozzászámítjuk, amennyiben ott még 9 millió katolikus él. A Nagynémet Birodalomban 17 183 katolikus egy házközség működik és 35.000 világi lelkész van. Hozzájárul ehhez még a régi birodalom területén 678 férfiszeretetrend és kongregáció, amelyekben kereken 16.600 szerzetes atya és fráter működik. Az apácakolostorok száma 7800 és az apácáké 101 000 Az Osímarkban ezenkí­vül még 282 férfiszerzetes koloslor van 6100 szerzetessel és 1206 női kolostor, 18.000 apá­cával. A 48 millió katolikus mellett (a főkor­mányzóságot nem számitva) 45 millió protes táns él Németországban, továbbá 100.000 ó- katolikus, 50.000 ortodox, a különböző cseh szekták taglétszáma eléri az 1 milliót, van 3000 budhista, van 3000 mohamedán, az úgy­nevezett evangélikus szabadegyházak taglétszá ma túlhaladja a 200.000 főt. Amíg 'Oh alszik. a Darmol dolgozik. Éjjeti nyugalmát nem zavarja és mégis estétől reggelre jól és biztosan hat. Fájdalom nélkül hajt, könnyű és teljes ürülést idéz elő. Ezért kellemes hatasu hashajtoszer a A koldus ügyről Az utóböi időben mind több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba, hogy a koldusok ismét szaporodnak a városban, az üzleteket, lakásokat járják s az egyébkéat is óriási te­herrel küzdő polgárságot állandóan zaklatják. A munkaképtelen egyének ellátásáról a lehető­séghez mérten a magyar norma utján történik gondoskodás, a város ezenkívül ebéddel és kenyérrel látja el a rászororultakat. A város épen ezért megkeresései fordult a helybeli kapitányság vezetőjéhez s a tilalmat a m. kir. államrendőrség ezután a legszéle­sebb körben fogja ellenőrizni és mindazokat, akiket a kolduláson ér, a legszigorúbban meg fogja büntetni. A város közönségét pedig arra kéri a pol­gármester, hogyjne a náluk megforduló kol­dusoknak, hanem a havonkint megjelenő gyüjtőhölgyeknek szíveskedjenek adományukat átadni, az illető szegényt pedig uiasitsák a népjóléti irodába. Most jelent meg Bérei Béla polg. isk. tanár Szibériai gyöngyélet cimü 300 oldalas könyve A kor­látolt Példányszámban megje­lent mü ára 3 pengő Kapható a “Zrínyi“ könyvesboltban. bőven ontotta a szénát és a fellendült marha- állomány szintén nem talált vevőre. A dolgon egyelőre úgy segítettek, hogy tejszövetkezetet alapítottak, amelyben napi 2000 liter tejet dol­goztak fel. Szövetkezet . . . Szövetkezet . . . Azonban ez sem volt végleges megoldás. Mérleg kellett a falunak, egészen új és korsze­rű hídmérleg, amely megoldja egy csapásra az értékesitési lehetőségeket. A község tanítója, aki a Hangya szövetkezetét megalapította, fel­irt a földművelésügyi minisztériumba és meg­kérte a budapesti Hangya központot, hogy a mérlegkérdés megoldásában legyen segítségére. Első Ízben kértek segítséget és azt meg is kap ták. így esett meg, hogy az akciós hidmérle • gekből, amelyeket a földművelésügyi miniszté­rium a falvaknak szánt, az első Balatonmagya- ródnak jutott. Kamatmentes kölcsönt kaptak és belőle egy kettőre felállították a mérleget. És ezzel meg is történt a csoda, a falu gazdasági élete hihetetlen módon megindult. Még jófor­mán el sem készítették a mérlegei, máris üzem­be helyezték. Ez júliusban történt. Azóta 19 vagon szénát mértek rajta, rengeteg állatot, a marhatenyészíés nagyon fellendült, sertéshizlal dák alakultak. A község mindent otthon tud értékesíteni. A kereskedők helybe jönnek, sőt a Zöldmező Értékesítő Szövetkezet nyomban értékesítő telepet állított fel. Nem kell már Ko- márvárosba menniök, A mérleg pontos, teljesen újszerű, készakarva sem lehet rajta csalni, a pontos műszer hibátlanul jelzi a súlyt, amely a beléje helyezett kartonlappal ellenőrizhető. Ezenfelül a mérlegelés diját sem ők fizetik, ha nem a Zöldmező, métermázsánként hét fillért. Julius óta már a Zöldmező Értékesítő Szövet­kezet préselő telepet is állított fel így a gazdasági élet minden vo nalon felvirágzott a községben. Ma már itt nincs probléma, az emberek könnyen segítenek egymáson, hiszen van szövetkezeti alapúk is. Nem, mintha régebben nem segítették volna, egymást. Csak egy példát említünk, amikor ne­héz volt a borértékesítés, a helybeli Hangya szövetkezet 44.000 pengőben vásárolt fel bort a központ részére. Ezer marha De hogy mit jelent egy faiun a korszerű be­rendezkedés, bizonyítja a következő. Ma ezer marha legel a községi csordában. Egy kettőre két közbirtokosság alakult, a régi és uj, amely szorosan együttműködik. Az élet körforgása egy percre sem áll meg. Egy lépést sem kell házalnia az árujával. Tudják: érdemes dolgozni. Tudják: saját munkájuk minden, amiben jól­esik eigyönyörködni. Mindnyájan a köznek is élnek. A tanitó úgyszólván összes idejét a közérdekért adja. A jegyző példát mutat azzai, hogy pompás angol sertés tenyészetet és hizlaldát állított fel. Mikor az egész ország területén a falukutatók sebeket találtak a községben, ők elűzték a nyomort. Bajokkal uem mentek a szomszédba, elintézték maguk. A nehéz idők úgy suhantak el felettük, mint rossz kisértetek, amelyek csak megvillantatták ijesztő formájukat, de nyomot nem hagytak. Bske nyugalom van ebben a szinmagyar faluban. Öntudatos emberek laknak itt, akiket a föld nem tett rabszolgává, hanem szabaddá, mert fölemelte őket A paraszti szer­zési vágy magasabb, emberibb, egyetemesebb cél felé vitte e falunak a népét, az összefo­gás jegyében. így fest egy színmagyar falu 1940 ben, amely a maga erejével űzte el a gondot, amely az önellátás útjára lépett és amely a korszerű haladó életet a szövetkezeti összefo* gásban találja meg. lie huzza ki senki magát a légvédelmi kötelezettség alóli A város légvédelmi vezetősége a házcsopor­tok légvédelmi parancsnokai részére a legkö­zelebb háromnapos íanfolyamot rendez. Arról van szó, hogy az illetők e napok délutánjain pár órán át előadásokat hallgassanak. A leg­nagyobb megdöbbenéssel tapasztalja azonban a vezetőség: a lakosság nagyrésze ennek a kö­telességnek teljesítése alól menekülni, kibújni akar. Naponként ugyanis harmincán negyvenen ostromolják a vezetőséget azzal a kéréssel, hogy mentsék fel őket és olyan okokat hoznak fel, amelyek minden komolyságot nélkülöznek, leilát a kibujási szándék minden esetben nyil­vánvaló. Ebben azután intelligens és egysze­rűbb ember egyaránt bűnös. Megállapítja a vezetőség azt is, hogy különösen az inteiiigens hölgyközönség húzódik a tanfo­lyamon való részvételtől; azok, akik egyébként szeretnek minden­kit a hazafias kötelességek telje sitésére ösztönözni. Ezúton figyelmezteti tehát a légvédelmi ve­zetőség a város lakosságát, hogy alaptalan ké résekkel senki se alkalmatlankodjék nála, mert ez alól a fontos honvédelmi kötelezettség alól csak azok mentesek, akik arra teljesen képte­lenek. Kényelmi szempontok nem szerepelhet­nek itt. Vagy hazafiak vagyunk, vagy nem . . . Nyugat-Zala harangjai 1778-ban Olyan szép, amikor vidáman, avagy búsan megkondulnak a harangok s hívnak ünnepre, imádságra vagy épen gyászra , . . Az Egyház ősidőktől fogva használja a harangot a hívek összehívására, Később aztán imádságra való felhívásra, haldoklóknak és a halottaknak is meghuzatta. A harang helye a templomtorony, vagy ahol nincs templom, ott haranglábot építenek ré­szére. 1778 ban Szily püspök mindössze 45 templomtornyot tálait a 2050 négyzetkilométer Nyugat-Za!ában. Sok helyen még a plébániatemplomnak sem volt tornya: igy Al­sóságodon, Pusztamagyaródon és Zalatárnokon. V® enyei Plébániában pedig négy templom állott, de torony egy sem. A meglévő tornyok többnyire téglából vannak építve. (36 tégla, 9 i). Milejoen azonban rozoga a torony, a ha- rang tehat haranglábon állt. Gutorföldén egy ran, a bantornyai Szent Antal kápolnánál pedig a kápolna egyik ablakában van a harang füg gesztve. Szily püspök különben 125 faluban talált harangot, tehát 86 faluban nem volt harang. Éspedig 94 faluban esak egy harang, ellenben 31 faluban kettő—három—négy, vagy épen öt harang is szólt. így összesen i83 harangot irt össze. A harangot el is szokták nevezni, illetve egy, esetleg több szent nevére vagy tiszteletére szentelni. A 183 harang közül harmincnak nincs titulusa, neve. Ezek rendszerint régiek, vagy egyáltalán nem is tudják, hogy föl van-e szen­telve. Összesen 34 címre (titulusra) voltak ha­rangjaink szentelve. Leggyakoriabbak: a Bol- dogságos Szűz tiszteletere 30, Szent Kereszt 15, Szent Mihály 13, Szentháromság, Szent Flórián, Szent Donát 8—8; a magyar szentek közül Szent László király 4, Szent István 3 és Szent Imre királyfi tiszteletére egy harang van A

Next

/
Thumbnails
Contents