Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-06 / 253. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. november 6. <3esti t Wolff Károly emlékezete. A keresztény főváros apostoli életű vezérére, Wolff Károlyra emlékezett tegnap a hálás Budapest, b a vigadói ünnepség mindennél ékesebben doku mentába hogy Wolff Károly szelleme ma is él nemcsak a barátok, a hűséges munkatársak, hanem azoknak a keresztény, magyar törne geknek a lelkében is, amelyeket ő szervezett meg, ő állított talpra, a magyar Budapestért ! Mindenkivel szemben hirdette mondotta emlékbeszédében Csilléry András — és csele kedeteivel bizonyította, hogy uj kői szellem alakult, amely széttöri a lelki rabszolgaság bilincseit és megszervezi a népek millióit a na cionalizmus jegyében. * Jugoszláv magyar barátság. E hónapban a magyar jugoszláv baráti érintkezés további fejezethez érkezik. November 13 tói 15-ig Budapesten fog tartózkodni a belgrádi jugoszláv- magyar társaság vezetőségének 31 tagja, hogy hivatalosan meglátogassa a budapesti testvér- egyesületet. November 17 én érkezik Budapestre Beslics közlekedésügyi miniszter, majd november 22 én Tomics Jevrem belgrádi főpolgármester adja vissza Karafiáth Jenő főpolgármester, belgrádi látogatását. Jugoszláv politikai körökben a magyar-jugoszláv baráti kap csőlátóknak ez az újabb fejezete előnyös benyomást keltett. Hangoztatják, hogy a két szomszédállam jóviszonya ma szilárdabb, mint valaha. Időszerű Zrínyi idézetek A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának vezérlő eszményképe Zrínyi Miklós gróf, aki nagy és nevezetes mint költő, hadvezér, államférfi, de a legnagyobb mint jellem, aki életének minden pereét, hatalmas vagyonát, testi erejét és gazdag szellemi tehetségét tökéletesen a közügynek, Hazájának áldozta, ma 300 év íávla iából üzen minden józan gondolkodású ma gyár emberhez. Mindaz, amit Zrínyi az ő korában mondott, irt és tett, végzetesen szól a mának is. Alább Zrinyi .örökbecsű műveiből pár idézetet közlünk, amelyek nemcsak idősze • rtiek, hanem komoly irányelvnek is számita nak . . . „ . . . Isten kegyeimmel volt a magyarok hoz és nem fordította el orcáját őtőlük, hanem rettenetessé tette azoknak, akik most unalom mai néznek ránk és csufossággal említenek bennünket . . . “ » • • • Minden győzelem jó és nagy, de az amely ami akaratunk és vérontás (erőpazarlás) nélkül, már meglehet: legszebb, legjobb és legdicsőségesebb . . . “ » • • • Akinek hasznát vehetjük, megtartjuk a magyarok között ..." ” " ‘ ^ l°^bi,tsu.k meS magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára a katonai fegyelmet ..." «... A mi első politikánk fegyver volt __ mo st is annak kell lennie . . . “ , • Késő a gátépítés, midőn megnevelkedvén az árvizek elhatalmasodnak . . . “ rtpn Az?‘n !^gy’ h°gy hired neveld minndesTrteIz1ue^ghadbfiiÖn '?6'ed re*teneit gondolt Äff Semmi• Most.an megnevelnünk kell a mi hírünket, vagy tisztességgel végeznünk éTetünménység ,Mi.V“éZ keZÜnkÖn van m'"den re, ” * ember az, akinek a veszedelpm éltető eleme: koronája — és dicsősége « * *V V J.eiö!e<* vár minden jót Hazád: Ez- ért és jó hírért élteted te ne szánd « Népszámlálási és városias kialakítási beosztás Zalaegerszegen Majorossy Gyula, miniszteri osztálytanácsos az iparügyi miniszter kiküldöttje kedden Zalaegerszegen járt s Mikula Szigfrid dr. polgár- mesteríielyettesse! és Wölfer István városi mérnökkel tárgyalt úgy a népszámlálási ügyekről, valamint a városias kialakításra szánt, egyúttal a belsőség határát képező vonalak megállapítása végett, A városias kialakításra szánt terület kijelölése valamivel eltér az 1938 ban készített és miniszterileg már jóváhagyott vonalaktól. A várost 3 kerületre osztották : egy belső területre Ismerkedés — Za Isi ío lrajz. — A hegyre mentem. Töpörödött anyóka jött utánam. — Agyon Isten! — köszön rám. — Agyon Isten ! — fogadom. — Há’ megy ? — kérdi. — A hegyre. — Én is. — Utána az enyémhez igazítja a lépéseit. Vártam, hogy elkerül, ehelyett, kérdést sem várva megszólal. — E megyek, mert hán van még egy kis krumpi, azt ki kő ásnyi. A gyerekemik már tennap kimentek, ott is hátiak a pincéné. Viszek nekik e kis enni. — Hány gyereke van ? kérdem. — Három lányom. Az egyik Söjtörön van férné, kettő meg itthon. De nem lakunk összütt. Nekünk az öregemme tartást fizetnek. így a nagy munka idején azéit csak kisegíjök őket. — Aztán merre van a szőlőjük, vagy a heggyük? — Ott a kápónán tufelől. A már csak két- lányomé Arnelik íiöjtörön van atíu megvátották. Mindenik füzeteit ötven pengőt. Meg három hód fődet is e vitt az a lányom, aki Söjtörön van. Elatíok a fődet, az árát vitte e — magyarázza buzgón. Még vagy egy félóráig beszélgettünk igy, mikor végre megkérdezi. — Hát maga hova való? Megmondom a falu nevét. — Nem ismerem, — mondja eltűnődve. Kinek a csalágya ? — Ott tanítok az iskolában. — Aztán mifélét tanit? A gyerekeket tanítom mindenre. Tanitó vagyok. — Igen tanító.? motyogja utánam, némi csodálkozással a hangjában. Ezután a beszélgetés elakadt Mint a csiga a házába, úgy húzódott vissza bizalmas köz lékenysége Hiába beszéltem épen úgy, mint eddig a legközelebbi útelágazásnál elköszönt: — Hát, csak Isten vele ! Eltűnt a mosolygó fürtökéi gyéren kinálgató tőkék között kanyargó úton. Kovács Erzsébet. BUNDÁK rendelésre mértékű tán legolcsóbban Ifj- Laky Sándor szücsmeaternéí készülnek rtásoka^áHalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. és két elővárosra. Számlálási tekintetben az első kerület hat belsőségre szánt területet, a második hat belsőségi és négy külsőségi, a harmadik 6 belsőségi és három külsőségi te riiletet foglal magában. A határokat az utcák tengelyében jelölték ki. A beosztások az Országos Központi Statisztika Hivatal rendelkezése alapján történtek. E rendelkezés egyformán vonatkozik az országnak minden városára és nagyobb községére. FERENCJOZSEF keserűvíz JUAREZ Jegyzetek egy filmremekiől Miksa császár tragikus mexikói uralkodása a mai ember előtt a romantika rózsaszínű kö dében vész el. Holott nem volt abban semmi romantika sem, hogy ÍIÍ. Napóleon rutul becsapta Ferenc József királyunk testvéröccsét. A francia érdekek áldozatává váit a szerencsétlen Habsburg főherceg. A királyi téma és a tagadhatatlanul izgató miliő késztethették az amerikai filmvállaikozó- kaí ennek a filmnek elkészítésére. Nyilván üzletet szimatoltak benne és ebben nem is csalódtak. Kitűnő üzletnek bizonyult a „story“, Miksa szászár és Juarez mexikói küzdelméből remekmű született. Paul Muni, Bette Davis és Brian Aherne alakítják a főszerepeket mesterien. A filmszerű képekből döbbenetesen tárul elénk a mondanivaló: hiába az előkelő idegen minden jóakarata, sőt szeretete, egy nép szivébe kívülről lehetetlen tartósan beférkőzni, Juarez Mexikóban mindig győzni fog. Ez a film döntő bizonyítéka annak, hogy elsőrendű művészet a film. Csak persze nem szabad a műfajokat összekeverni. Más a színpad és más a mozivászon. Azok a filmrendezők, akik a szinpad ösvényein haladnak (lásd a magyar filmek jórészét) csak korcsokat produkálhatnak. A mozi elsősorban mozogjon, vágtasson az új dimenziókban, fussa be óriási távlatait. Képszerű legyen minden Kockájában, használja ki időbeli és térbeli adottságait. Ami egy szoba négy falán bévül történhetik, annak megérzékeitetését hagyja a színpadra Itt úgysem tud versenyezni az eleven élet erejével. De a deszkákon íul, a szabadban, erdők és hegyek roppant térségein a mozioperatőr az ur. A Juarez gyönyörű példája annak, hogy mit kellene tenni a magyar filmgyártás érdekében. Történelmi filmeket kellene készíttetni a sok giccs helyett Szent Istvántól Mátyás királyon és Kossuth Lajoson át a világháború magyar hőseiig, ezernyi téma kínálkozik. Inkább kevesebbet produkáljanak, de sajátosan magyart és főleg jót. A Juarezben mi egy kicsit magunkra ismerhetünk, mintha a magyar szabadságharcról volna benne szó. Mindenesetre inkább hasonlít Juarez filmje 1848 hoz, mint a Mária Ilona cimü német gyártmány, pedig ezt valóban a magyar szabadságharcról írták. A Juarez nemcsak látványosság, de erkölcsi tanulság is, szóval igazán művészet. Bárcsak tanultak volna belőle a magyar film irányitói. (A. K.) Látogassa a BöDEY vendéglőt* éttermet I i KONYHÁJA kitűnő, házias, BORAI válogatott elsőrendűé k, SÖRE felülmúlhatatlan. A GÖCSEJI SÖRKERT páratlan. Kossuth Lajos-utca 29. i JÍ
