Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-02 / 250. szám
1940. november 2. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 150, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 358. • Alcazar Végre egy katolikus film ! . . . A ioledói Álcazar hősi filmjére fel szeretnők hívni a zalai közönség figyelmét. Nem is olyan régen, amikor a spanyol félsziget voii a hadszíntér Európában, amely a világ újságolva sóinak háborús izgalmakkal szolgált, százezrek lesték lélegzetvisszafojtva az ostromlott Alcazar legendás védekezésének híreit. A túlerői köz- társasági csapatok valósággal porrá lőtték a száznapos ostrom alatt a várat, de a hős védők az utolsó golyóig és az utolsó emberig vérző oroszlánokként tartották mindaddig, arnig a felszabadító csapatok megérkeztek. Az emberiség történelmének legmegrázóbo és legma gaszíosabb drámája marad az Alcazar ostromának története az idők végtelenségéig. Az erről készült filmet játsza most a mozi és Zalaegerszeg közönsége szivdobogva beszél majd erről a grandiózus olasz alkotásról, amelyhez foghatót íz amerikai filmgyártás sem tudott soha produkálni. Igen, mert az Alcazar ostroma nemcsak úgynevezett sokmilliós „szuperprodukció*, de a maga nemében csupa megrázó, drá- maiság, részleteiben a legszebb es legtisztább líra, felépítésében valósággal shakespearei mű remek és mint produkció, lenyűgöző erőfeszítés A „Viva Villa“ is nagy film volt, a „Gun- ga Din“ és a „Négy toll“ is legszebb filmem- iékeink közé tartoznak, de a részletek finomságában, a felépítés monumentalitásában, a rendezés grandiózusában, a típusok emberi és költői beállításában az „Alcazar“ — valami egészen más. Messze világitó fáklyaként égő hősköltemény. Ez a remekmű a tulajdonképen még nagyon is fiatal olasz filmgyártás első n?gy alkotása. A szivünkhöz ott kapunk először, ahoi a bombák nyomán az Alcazar monumentális épülete darabokra szakad. Mintha nem is tégla, malter és kő omlana porrá a szemünk előtt, hanem papirmasé díszlet freccsenne miliió darabra : holott az Alcazart valóban felépítették a legkisebb részletig. S a bombák és gránátok infernális koncertjében a filmrendezés mágiájával rögtön bemutatják a hatást is: az Álca - zár népének vak rémületét a pincesoraiban, az eszelősen össze-vissza száguldó asszonyokat, a sikoltozó gyerekeket, az ájuldozó betegeket, akik a géppuskákkal védekező férfiak falanksza mögött a halálra szántak és halálba menők kórusaként zengik az élet felhördülő fájdalmát, az ártatlanok jajveszékelő tiltakozását a ke gyeden és igazságtalan halál ellen. Nehezen fogjuk elfelejteni a rendezésnek azt a nüanszát, ahogy az ezredes telefonbeszélgetése a köztársaságiak fogságában levő fiával lefolyik. Az édesapái a bőrkabátos, elvadult köztársasági politikai megbízott megfenyegeti, hogy ha tiz percen belül nem adja fel a várat, agyonlöveti a fiát. A fiú egy fiatal szent sá padt sugárzásával vigasz1 alja meg édesapját, aki a gyermeke fölött mond halálos Ítéletet a tetefonba, amikor azt válaszolja, hogy — az Alcazar védői nem ismerik ezt a szót: „megadás“. Egy másik szadista jelenetben hangtölcséren hívnak az Alcazar egyik ablakába egy katonát, hogy lássa, amint fogságban lévő feleségét az ostromló „hősök“ ölelgetik, hogy ezzel majdnem az őrületbe kergessék a fiatal férjet ... És soha el nem felejtjük azt a jelenetet, amikor az éhe^ő vár gabonakutató expedíciója az egyik pincében elrejtett buzazsá- kokra rátalál: nincs az a kincsszomjas mohó ■ i ság, amely a megtalált gyémántoknak jobban örülhetne, mint amilyen földöntúli gyönyörrel a katonák az életet jelentő buzaszemekben dúskálnak, hiszen a drága szemekből órákon be lül friss sütemény iesz s erő, vér és új remény költözik majd az elcsigázott védők szivébe. Infernális a kép, ahogyan az ostrom elvadu- lásával párhuzamosan az emberek a föld saráig lerongyolódnak és lezüllenek az Alcazar pincefolyosóinak piszkában és állati nyomorában. Mintha a bolsevik! uralom rémképei lángolnának fel képzeletünkben, úgy fut rajtunk végig a hideg ez apokaliptikus képek láttán. Mint az üldözött keresztények a római katakombákban, imbolyognak el szemünk előtt az Alcazar végső, borzalmas ostroma alatt a pincékben összezsúfolt árnyak s a halálraszántak előtt tartott istentisztelet, a térdeplő tisztek és katonák, a sebesültek, bénák és nyomorékok között feifénylő ártatlan gyermekarcok a világ i filmművészetének egyik legszebb, legforróbb és legművészibb képét vetítik. Festményszerű a rémült gyermekszemek, megnyúlt, sápadt női arcok és a tragikus férfitekintetek vizuális szimfóniája. A haldokló Francisco és a köny- nyeiben elúszó Conchita összeesketését pedig sirás nélkül nem iehet végignézni. Az elgyötört és nyomorult embersorsoknak ebben a dantei víziójában aztán a lélek felszabadulásában világit a végső jelenet, amint az Alcazar gép- fegyverei a romok közül az ostromló hangyaboly támadását megállítják, ahogyan ezen az infernális és végső pusztulásban’ az Alcazar utolsó ormáról a nemzeti trikolort a pusztítás vörös zászlójával felcserélik s végül a nézőtér zokogásába fullad a befejező jelenet magasztos pillanata, amint a várat védő ezredes a fanfárok harsogása közben megérkező felszabadító Franco tábornoknak egyszerűen jelenti : — Tábornok ur, az Alcazarban semmi újság. Városi közgyűlés. Behelyettesítések. — a kórházi rendelő főorvosi állásokat átszervezik. — A legközelebbi közgyűlésen foglalkoznak a villanyüggyel Zalaegerszeg megyei város szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a város atyák szokatlanul nagy számban jelentek és egyes tárgyaknál hosszasan vitáztak is. A Hiszekegy elmondása után vitéz Tamásy István dr. polgármester, elnök, bejelentette, hogy Horváth Istvánnak napirendelőtti felszólalása adott engedélyt. Horváth István azt kérte a polgármestertől, terjesszen elő a legközelebbi közgyűlésen jávaslatotaz építkezési szabályrendeletnek olyan irányú módosítására, hogy az építtetők és kivitelezők idejében értesülhesse nnk arról, milyen vonalú, homlokzatú, színű legyen az új épület. Á polgármester válaszában elismerte, hogy a szabályrendelet átdolgozása szükséges és, ha a városrendezési törvény végrehajtása során rendelkezésére áll a minta, módosítási javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. Árvay László dr. tisztifőügyész ugyancsak napirend előtt jelentést tett a Becsey féle ügyről. Az egyezkedéseket az engedményes képviselőjével folytatják. Ezután áttértek a napirendre, amelynek során a közgyűlés egyes tisztviselői állásoknak behelyettesítés után való ideiglenes betöltése tárgyában elfogadta a bizottsági javaslatot: a Fülöp László dr. nyugdíjazásával megüresedett tanácsosi állásba Lendvay Lajos dr. aljegyzőt, ennek állásába Betlehem József dr. tb. aljegyző, gyakornokot helyettesítette be, a köz- gyámi és árvászéki teengők ellátásával pedig Bertalan Imié jogvégzett dijnokot bízta meg. Holczer Ernő elismeréssel szólott a behelyettesített tisztviselőkről s általában a városi tisztviselőkről, majd rátért arra, hogy a városnál alkalmazott szellemi inségmunkások is kivétel nélkül kifogástalanul végzik fáradtságos munkájukat, és épen ezért a havi 50 pengős díjazást kevésnek tartja. Javítani kell helyzetükön esetleg a kormánytól segélykérés utján. A polgármester köszönetéi mondott az elismerésért, de megjegyezte, hogy 50 pengős díjazások ma már nincsenek. Az inségmunkák különben az év végével megszűnnek s a kérdés a nép- és családvédelmi törvény végrehajtása révén nyer megoldást olyképen, hogy, akiket alkalmaznak, azok állandó alkalmazottak lesznek. Nem jelenti azonban ez azt, hogy az in ség járulékok megszűnnek. Majd a költségvetéssel kapcsolatosan ismertetik részletesen az erre vonatkozó javaslatot. Üdvözölte ezután a behelyeítesitetteket akik nyomban le is tették az esküt. Nevükben Lendvay Lajos dr. mondott köszönetét a bizalomért s ígérte, hogy lelkiismeretes munkájukkal igyekeznek azt meghálálni. Nagy vitára szolgáltatott okot a kórházi rendelő főorvosi állásoknak átszervezési ügye. A kórházi bizottság ugyanis azt javasolta, hogy a rendelő főorvosi állásokat szervezzék át osztályos főorvosi állásokká, amely esetben az illetők továbbra is állásukban maradnának. A jogi és pénzügyi bizottság azonban azt a javaslatot tette, hogy szüntessék meg a rendelői főorvosi állásokat és szervezzék meg a három osztályos főorvosi állást, amelyeket azután szabályszerű pályázat utján töltsenek be. Jancsó Benedek dr. kórházigazgató-főorvos védte a kórházi bizottság javaslatát, mert ilyen átszervezés történt a közigazgatásnál is. A rendelő főorvosok mindannyian kitünően beváltak, megérdemlik tehát, hogy állásaikban továbbra
