Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-22 / 165. szám
XXIÍI évfolyam. 165. szám. r Ára 8 fiPés* 1940 július 22. HÉTFŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Teleíonszám : 128. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. __________________________________— El őfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre i pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Magyar hivatástudat. Lehetséges, hogy a közeli időkben a magyarságra új hivatások várnak. Tulajdonké- pen nem is új hivatások, mert Szent István, a bölcs országépítő jelölte ki számunkra ezt az utat és az ő tételei, igazságai újra meg újra feltámadnak, bármilyen szelleináramlal uralkodjék is Európa felett. Szent István elgondolása a Dunamedenoe többnyelvű országáról a magyar vezetés köretében újra, meg újra élő valósággá lesz. Az életet nem ismeri az, aki máskép rendezi Középeurópa térképét. Ebben tévedett TrianonA magyarság megcsonkítottan, szűk határok között alig tudta betölteni évszázados hivatását, de, mert érezte a hivatástudatot, érezte a történelmi küldetést, mindig készen volt annak átvételére. Hiszen láthatta egész Európa hosszú ezeréven keresztül, amióta abbahagytuk a kalandozásokat, és Szent István bölcs vezetése alatt a kereszténységet fölvéve beleil- leszkedlünk az európai kullúrközösségbe, mindig a magyar volt a keleti őrlálló, akinek vére és vértje védte Európa nemzeteitPedig hányszor, de hányszor voltunk egyedül Kelet minden hatalmai ellen ! Hányszor jött nehéz kísértés, hogy kezet fogjunk a keleti rokonnal s úgy rohanjunk végig diadalmasan Európán. A mi hivatástudatunk és kötelességérzetünk azonban sohasem engedett még pillanatnyi habozást sem. Mennyi magyar vér szentelte meg a Kárpátokat, amelyeket nem alattomosan, nem báránybőrbe bújt farkas módjára, hanem a vér jogán szereztünk s védtünk tatár és török ellen. Európát csak mi tudtuk védeni s míg a századok zivataraiban mi egyre fogytunk s helyet adtunk bekérezkedő vendégeknek, addig Nyugat virágzott és nyugodtan járhatta hajóival messze óceánok kincses szigeteit. Mi volt a hála ? Mesterségesen gyengítettek bennünket s végül egy szörnyű világháború után olyan emberek, akik sem az életet, sem a történelmet nem ismerték, odadobtak bennünket azoknak, akiket valamikor vendéggé fogadtunk, die amikor balsorsunk jött, ellenünk fordultak. A magyar hivatástudatot mégsem lehetett legyűrni. Alig múlt el húsz év, a történelem maga cáfolt rá a lehetetlen trianoni intézkedésekre és segíti a magyarságot újra meg újra annak a hivatásnak betöltésére, amit egyedül csak ő tud a Kárpátok medencéjében betölteni. A Kárpátok medencéje zárt egységet képez. Az Alföld felé folynak a vizek. Az Alföld nyúlik be mélyen a hegyek közé, az Alföldre visznek az utak s az emberek is az Alföld felé tekintenek. A természetnek nem szabad ellenállni, de nem is lehet, mert erősebb mindennél és megbosszulja magát azon, aki ellene tesz. A történelmet sem lehet megállítani, pedig taz a magyar igazságnak dolgozik. A tüzelőanyag beszerzésének és felhasználásának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet megjelent. Eszerint lakás, iroda, műhely, ipari, vagy kereskedelmi vállalat, valamint üzen> és üzlethelyiségek fűtésére szolgáló tüzelőanyagból, szénből, lignitből, kokszból, brikettből és tűzifából csak annyit szabad külön engedély nélkül beszerezni, hogy az 1940. július 20-án meglévő és az 1941. július 19-ig beszerzett mennyiség együttesen sem haladja meg az 1939- 'július 20. és az 1910. július 10. között felhasznált tüzelőanyag 60 százalékát. A rendelet nem vonatkozik a begyújtáshoz használt puhafára. A kályhákkal fűtött lakások számára beRóirta, július 22- A Tempo című hetilap) hosszú tudósítást közöl azokról a benyomásokról, amelyeket Közép-Európába kiküldött tudósítója szerzett- ► »Magyarországon az élet — írja a tudósító, — a háború ellenére is nyugodt és a munka bizodalommal folyik tovább. Az ország olyan, mint egy jól megolajozott gépezet, rend©-; sen működik, minden rázkódtatás és kilengés nélkül«. A magyar hadseregről szólva, az olasz tudósító ezeket írja : •< London, július 22. Angol lapok szerint Halifax lord külügyminiszter rádióban válaszol Hitler beszédének arra a szakaszára, amelyben Angliát az új Európát megalapozó munkára a háború további folytatásának elkerülésére kérjte föl. Úgy tudják, hogy Halifax beRónia, július 22. Az olasz lapok úgy tekintik Ciano grófnak Hitler vezérrel és kancellárral folytatott ötnegyedórás megbeszélését, mint a tengely szolidaritásának újabb fontos megnyilvánulását. A két ország között tökéletes összhang áll fen Európa további sorsa tekintetében. A tengelyhatalmak hatalmas győzelme után most már csak az a kérdés, hogy az európai újjárendezés azonnal megindulhat©, vagy még előbb a fegyvereknek1 kell-e szólniok, hogy rákényszeritsék Európa akaratát azokra, akik ezt az újjárendezést még ellenzik. Ez az utóbbi kérdés foglalkozj- tatja ma is leginkább az egész olasz sajtótA Messagero felveti a kérdést, vájjon van-e értelme a háború folytatásának. Olaszország és Németország helyzete katonai és gazdasági téren egyaránt megdönthetetlen. Anglia semszerezhető tüzelőanyag-mennyiségnél a szobák és a lakásban lakók száma irányadó, Szobának számít a hall is, ha alapterületet 12 négyzetméternél nagyobb, a cselédszobái azonban csak akkor külön fűtési egység, ha háztartási alkalmazott, vagy bárki más lakór szobául használja. > ; A rendelet Zala megyében csak Zalaegerszeg és Nagykanizsa várost érinti- ■ }>} o <<< »Magyarországon mindenütt komoly tiszteket, jó egyenruhába öltözött katonákat és fegyelmezett sorokat látunk. A magyar hadsereg a legnépszerűbb az egész országban- Magyarország — ha egy napon háborúba keh lene lépnie, bizonyára szép dolgokat vinne véghez. A magyar vidéken azután végkép megszűnik minden idegesség nyoma. Magyar-, ország elégedetlen mostani határaival, de nemi is sokat törődik velük, csak á jövő határokra gondol-« »»» o«c széde elutasító lesz, úgyis mindenben megerősíti Churchill álláspontját, hogy Anglia a háborút a végsőkig folytatja. A külügyminiszter ma este 9 óra 40 perckon mondja el rádióbeszédét. » »>>0<«c« Í miféle szárazföldi bonyodalomban nem rer mény bedbe tik többé. Ezt a német-szovj etorosz viszony is teljesen kizárja. Ilyen körülmények között joggal kérdezhetjük, miért kell tovább folytatni a harcot. A jelen pillanatban senki sem ismeri imég Anglia végleges és hivatalos válaszát Hitler beszédére Ha az angol nép szabadon hallathatná szavát, a háborúnak minden bizonnyal vége lenne, mert 75 száz\d- lék a béke mellett szavazna. Az aríb goi vezető réteg azonban megakadd^ lyozza az angol nép szabad döntését. A felelősség azonban már eleve le van szőr gezve. A Popolo di Roma vezércikkében hangOlasz lap elismerő sorai a magyar viszonyokról Az angol külügyminiszter ma este ad elutasító választ Hitler békefeihivására Ha az angol nép dönthetne...
