Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-19 / 163. szám

I

XXIII- évfolyam. 163. szám.

Ára 8 fillér

1940- július 19. PÉNTEK.

ZALA/AEGYFI

fi

Fe5el«s szerkesztő : Herboly Ferenc,

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Tcíeíonszám : 128.

POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed, évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint.

A fiatalkorúak

és a háború

Irta : Zsoldos Benő, ny. kir. táblabíró.

Törvényszéki bíró koromban Budapesten, a világháború utolsó évétől, tehát közvetlenül a nagy világégés lángjainak kialvásától kezdve néhány éven át a fiatalkorúak bírája voltam a büntető-törvényszéken s így a saját hazai példáinkból, közelről tapasztalhattam a háborúnak a gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi világára gyakorolt hatásait. A tapasztalat akkor egyenesen megdöbbentő volt: a fiatalkorúak bíróságának ügyforgalma a békebeli ügyforgalomhoz képest ijesztő arányokban megnövekedett s a fiatalkorú bűnösökkel szemben előírt speciális bírósági teendőket nyolc, később a menekültek beosztásával tizenhat bíró is alig győzte ellátni- De ez a jelenség nemcsak nálunk mutatkozott : így volt ez a külföldi valamennyi hadviselő államnál is, sőt a háború hatásait a család- és gyermekvédelmi kérdésekben erősen megérezték azok az országok is, amelyek .gyakorlatilag kívül estek a világháború borzalmainA múlt év ősze óta újra háború van. künn a nagyvilágban — s megint csak időszerűekké lettek a fiatalkorúak bűnözésének kérdései. Az isteni Gondviselés minket magyarokat ezúttal megóvott attól, hogy a nagy háborúnak most szóvá tett hatásai a saját földünkön táruljanak a szemeink elé. De már most bizonyosra lehet venni, hogy a gyermekek és fiatalkorúak bűnözési statisztikája a mostani és ezután következő' években Európaszerie kedvezőtlen arányszámokat fog felmutatni. Mert iá háború erőszakosságainak és a jogrend ezekkel járó megzavarásának folyton megújuló jelenségei és eredményei kétségtelenül rossz hatást gyakorolnak ia 12—18 éves fiúk és leányok fejlődő lelkivilágára, legfőképen olyankor, amikor a háborús körülmények okozta nehéz viszonyok között élő szülők nein képesek gyermekeik nevelését kellő módon ellenőrizni.

Hogy a háborús idők milyen mértékben alkalmasak a fiatalkorúak bűnözési arányszámainak a felfokozására : azt a legmegl- győzőbben először az angol Gecil Leeson mutatta ki a londoni »Howard Association« által 1917-ben, tehát még a háborúk dúlása közben kiadott könyvében (The Child'and the War.) Hivatkozik ebben az angol belügyminisztérium (Home Office) által a háború folyamán közzétett adataira, amelyek világosan mutatják, hogy a háború alatt Angolországban a fiatalkorúak által elkövetett különböző , bűncselekmények számában a növekedés általán 34 %, sőt a lopási esetekben csaknem 50 százalék. Minden évben, amelyben a fiatalkorúak bűncselekményeinek számaránya 34 százalékon áll a normális felett, legalább 12.500-zal több gyermek és fiatalkorú állt a rendőrhatóságok előtt, mint a béke napjaiban. Ennek főbb okát Leeson) abban látja, bogy a háború elvonja a felnőttek személyes, tehát közvetlen befolyását a gyermeki életre és minimálisra csökkenti a szülőknek szociális és nevelési tevékenységét. i

S mivel az itt szóban forgó jelenségek úgyszólván valamennyi hadbanálló, vagy a

háború által egyébként érdekelt államokkal közösek : érdemesnek tartom idézni e helyen az említett pompás megfigyelésű angol írónak azokat a sorait, amelyekben a fiatalkorúak megnövekedett bűnözési eseteinek! tulaj donképeni okaira mutat rá. Előzőén más helyen már kimutatja, hogy a háborús időkben bűnöző fiatalkorúak cselekményeinek arányszámai legkiemelkedőbbek elsősorban a lopások, azután a testi sértések, szándékos károkozások és a tiltott szerencse- játékok eseteiben»Vedd el a gyermek atyját, — mondja» Cecil Leeson, — akár Teljesen a háborús katonai szolgálat révén, akár javarészben aként, hogy sem alkalmat, sem időt nem adsz neki a szülői jogai gyakorlására; — vedd el a gyermektől az anyját azzal, hogy külső munkára alkalmazod ; — vedd él magától a gyermektől azt a környezetet, amelyhez addig szokva volt, amellyel eddig az! életrendje útján össze volt forrva s kényszerű sd arra, hogy iskolában s azon kívül, más és kevésbé kívánatos társakkal érintkezzék ; — szállíLsd le felére a gyermek iskolai óráit, vagy ha munkát vállal, kétszerezd meg a 'munkabérét s aztán ne törődj azzal, hogy a fiatal léleknek nincs senki hőse, akit mintaképül állíthasson maga elé, semmi jó példája, amit kövessen, senkije, aki felkeltse méltatlankodását egy-egy rossz tett felett, — senki, aki rámutasson előtte a helyes cselekedetekre- — Ha mindezt megtetted, várhatsz-e mást, mint fiatalkorú »bűnözést ?«■..

Amint látjuk, már az angol író is észrevette kártékony hatását annak a tapasztalati ténynek, hogy háborús időkben, amikor a hadköteles felnőttek hosszú ideig katonai szolgálatban vannak távol otthonuktól, —elegendő munkaerő hiányában az otthonmaradt serdülő fiatalkorú könnyen hozzájuthat a koránál és értelmi színvonalánál fogva békeidőben soha el nem érhető magasabb munkabérekhez. Ez a szokatlan anyagi előny aztán nagyobb önállóságot ad neki, ami által köny- nyebben belesodródik a nagyobb városok életének útvesztőibe, a könnyű élet sokféle csábításainak nincs elég ereje ellentállni és ennek révén igen sokszor beleütközhetik az általa még kevésbe vett jogrend tiltó szabás lyaiba •..

>>> o «<<

Románia

nem akar békés megegyezést ?

A Popolo di Roma megállapítja,, hogy Románia semmi szándékot sem mutat ajrra, hogy a Magyarországgal fennálló vitás kérdéseit diplomáciai úton oldja meg. Pedig Románia válságos napjaiban nemcsak a magyarok és

a bolgárok, hanem a jugoszlávok is felállították a román határokon csapataikat. Ebből láthatja Románia, hogy nincs kibúvó a területi kérdések megoldása elől.

Mafifaporszáff

különleges helye az új Európában

Milánóból jelentik : A Popolo d’italia szerdai számában a lap különtudósító ja »A tengelyhatalmak és a Vichy-i köztársaság« címen cikket írt, amelyben a következő érdekes magyar vonatkozású megjegyzések olvashatók : A tengelynek Franciaországgal szemben tanúsított tartózkodó magatartása csaknem teljesen az a »tartózkodó« magatartás, amelyet a tengely Romániával szemben is tanúsít, az árnyalatoknak azzál a logikus különbségével, amelyet az ia lényeges különbség határoz meg, hogy míg Franciaország ellenségeskedését a tengellyel szemben egészen a háborúig vitte, addig Románia nem jutott el a háborúig. Európa érdeke a forradalommal szemben teljesen világos. A tengely oldalán az új Európa keretében különleges hely illeti meg a nemzeti szindikalista Spanyolországot. Ugyanilyen hely illeti meg Magyarországot is. A többi nemzetnek bele kell kapcsolódnia ebbe ,a keretbe.

»»» o«««

irHirru>W<jí n u wxLi^ _ ....i. ,

Pa

lackpostát hozott a Maros

A Makói Újság írja :

• Magyar könnyet hömpölyget 22 év óta lefelé a Maros, magyar sóhajt suhint a szél onnan kelet felől. Mindez költői kép, de most mégis kiáltó, fájó valósággá vált : a Maros hullámai palackpostát csempésztek, görgettek Aradról Makóig s vasárnap délután 4 órakor fürdőző Ids gimnazisták megtalálták.

Sűlyedő hajó utasai szoktak palack-postát küldeni, amelyben hírül adják a világnak, hogy ezen és ezen a szélességi, hosszúsági fokon hajótörést szenvedtek, a halálra elkészültek s kérik, hogy adják át utolsó üzenetüket azoknak, akiket illet.

Kis, sárga, egydecis, halszögletes orvosságos üveg, keményen bedugaszolva. Benne össze-