Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-18 / 162. szám
XXIII évfolyam. 162. szám. 1940. július IS. CSÜTÖRTÖK1. Apa 8 füléi* Felélő* szerkesztő : Herlmiv Fér éné. ftserkesztőség és kiadóhivutu 1 : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedSuséchenvMér 4. T sí efönszánt : 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« Nyersanyag-elosztás. Az eg}'' év óta tartó küzdelem, amely Dél- keleteurópán kívül a világrész minden országán végigviharzott, a régi gazdasági rendszert alapjában ingatta meg, Ez a gazdasági rendszer a boldogulás alapjának az aranyat telte meg. Az egyénnek szabad érvényesülést biztosított az arany megszerzésében és birtoklásában, s aki a gazdasági hatalmat jelentő arany birtokában volt, az szabadon rendelkezett a nyersanyag felett, nem ügyelve országok és népek közszükségletére, kultúrigé- nyeire, boldogulására. Ennek a gazdasági felszabadulásért folyó háborúnak a magvát még a párizskörnyéki békediktátumokban vetették el. A háború megindítójának az ottavai értekezletet lehet tekinteni. Az angol birodalom önellátási elvei, a »fényes elszigeteltség«, egyre nagyobb mértékben csökkentették a páratlan fejlődést mutató német ipar nyersanyag beszerzési lehetőségeit és ez a helyzet kényszerítette a Nénict- birodalmat, később több európai országot és az autarhikus — önellátó — gazdálkodás útjára. A német és olasz ipar — különösen a vegyészeti ipar — magas színvonala az autarhikus gazdálkodás legkiválóbb módszereit hot- nosították meg a tengelyhatalmak gazdálkodásában. Ha aranyat nem tudtak is mesterséges úton előállítani, az olasz műselyem, műgyapot, vagy a német »Zellvolle« épen olyan kiválóan helyettesítik a tengerentúli gyapotot, mintahogy bámulatos sikerrel állotta ki a hadszínterek sokezer kilométeres nehéz terepein a próbát a gumipótló »Buna«, a német mesterséges gumi. Az autarhikus gazdálkodás módszerei azonban, ha még olyan tökéletesek is, nem lehetnek öncélúak, — hiszen ez elismerése lenne a nyersanyag igazságos elosztását meggátló gazdasági rendszer jogosságának — csak átmeneti segédeszközök a gazdasági felszabadulás kivívásáig. A tengelyhatalmak háborújának egyik legfontosabb célja épen a világ nyersanyagának igazságos elosztása és ezzel olyan új gazdasági rendszer kialakítása, amely a nemzetközi árú- csere forgalmát az eddiginél szélesebb körűvé, intenzívebbé, totálissá teszi. Ezt az árú- forgalmat azonban nem az egyéni nyerészkedésre törekvő egyéni spekuláció irányítja, hanem a világ népeinek szociális szükségletére alapított tervgazdálkodás. Ma még nincsenek készen az új gazdasági rend tételes törvényei, a gazdasági felszabadulásért indított harc maga sem ért még véget, a pénz-, nyersanyag- és termelő gazdálkodás terén azonban olyan jelenségek állapíthatók meg, amelyek a gazdasági átalakulás első jeleinek tekinthetők. / * c Az önellátás önoélúsága ellen szól az arany változatlan helyzete a világgazdaságban. Az arany a régi gazdasági rendben korlátlan hatalom kiegyenlítő eszköze volt a nemzetközi fizetéseknek. Az önellátó gazdasági rendben az árúcsere alig juttat szerepet az aranynak s ebből az következik, hogy az önellátás rendszerének Európa csaknem minden országában történt meghonosítása az aranyter- melést fölöslegessé tenné. Ezzel szemben az utolsó tíz év termelési adatai azt mutatják, hogy a világ aranybányái évről-évre fokozottabb energiával dolgoznak és a múlt év végéig meghétszerezték a termelést- J Ebben az aranyiért indított nagy hajszában különleges és érdekes szerep jutott Angliának és az Északamerikai Egyesült Államoknak. A brit birodalom és egyben a világ leg- dúsabb aranytermelő helye, a Délafrikai Unió nem tudoLL lépést tartani a világ aranytermq- lésének iramával és bár termelését tíz év alatt húsz százalékkal növelte, a világ termeléséhez viszonyított arányszáma egyre alacsonyabb lett- Az USA pedig, mivel az arany- termelése elmaradt a brit birodalom termelése mellett, a legnagyobb vásárlónak lépett föl az aranypiacon és évek óta ftöbb aranyat vásárolt, mint amennyit a világ egész aranyMadrid, július 18- A NTI jelentése szerint Gibraltárban újabb tüntetések voltak. A kiürítés elrendelése nagy izgalmat keltett. A tüntetőket lovaskatonák és tűzoltók verték szét. A nők nagy csapatokban vonultak fel Bukarest, július 18- Teghap délelőtt Galac házait irtózatos erejű robbanás rázködtatta meg. A lakosság rémülten futott ki az utcára, mert azt hitte, hogy megint zavargások vannak. Később derült ki, hogy a város határában lévő elektromos művek robbantak fel, amelyeknek helyén csak romokat lehetett látMindig meghatódottsággal nézem, ha hosz- szú kocsisorokban ménnek a falu és város utcáin az arató munkások Somogy ország távoli pusztáira és mezőségeire az aratási frontra. A férfinépség soraiban 12—12 éves gyerekek és gyenge lánykák is akadnak, akikre a fronton a vízhordás markotányosi szerepe vár. Zala megye falvai adják az arató frontra a munkásokat a somogyi táblákon. Itt keresik meg az aratórésszel egy évre a mindennapi kenyeret. És milyen munkával ! Itt nem hatóráznak, mert az aratási munka nincs órához kötve, a piros szemekkel teli búzakaf- lászok sem tűrnek kalkulációt. A pirkadó hajnal 3 órájától esti besötétedésig megy a munka. Mivel az aratási munkának is megvan a technikája, a munkába állás is eszerint igazodik s frontálisan fejlődik föl. Katonás sorrendben fejlődik ki itt is a front, akár csak a tábori elrendezőségben. A kaszások hosszú sorban élésen állnak fel, mint élharcos előttük az előkaszással. Nyomukban a miarokszedők, akik a learatott búza- fejeket csomókba szedik bekötésre a kever termelése kitesz. A múlt évben a világ aranyi termelése értékének két és félszeresét költöttéi aranyvásárlásra. A jövő gazdasági rendben az arany igazság gos elosztása sem maradhat el. Erre következe tetni lehet abból, hogy a fegyverszüneti megállapodások nem hagyták figyelmen kívül az aranykészlet kérdését, mert az autarhikuSI gazdálkodásnak az új gazdasági rendbe történő átmenete után a nemzetközi fizetések! kiegyenlítő szervének — ha nem is a regi értelemben — ismét fontos szerep jut {>>» o«««« és kényszerítették a kereskedőket, hogy üzletüket zárják be. Az izgalom egyre fokozódik1« Azt hiszik, hogy augusztus elsején, mire a kiürítésnek be kell fejeződnie, összeütközésre kerül sor. ni. A város teljesen áram nélkül van és iaz elektromos művek felépítése hosszabb időt vesz igénybe. A hatóságok a legerélyesebbenj megindították a nyomozást, hogy a robbanás! okát megállapítsák. Azt hiszik, hogy a ki üldözött zsidók a tettesek. , , »»» a <«< kötözőknek, akik kezükben a két végén kihegyezett kévekötővel kévékbe kötik- Ez a kévekötő bot hasonlít valamikép. honvédeink szuronyára. Harci eszköz ez is, csak az életj bekötésére használják az aratási frontmunkások. Ha megkondul a hajnalt hirdető harangszó! Áve Máriára, már felfejlődik a front s ahogyan villannak a kaszák, sorra dűlnek á földre a sárga búzakalászok s gyűjtik és kötik kévékbe. Isten csodatevő ereje, a pusztai kenyérszaporítás csudája ismétlődik meg most, amidőn az elvetett egyetlen búzaszem tízezerszeres-haszon kenyérmaggal ajándékozza meg a magvető gazdát. Imádságos hangulatban, csendben rója le az arató háláját a gondviselés iránt. De sok! városi szabadgondolkodó tanulhatná itt meg, hol készül számára a mindennapi kenyér, amelyért elfelejt hálát adni. A kévék estig ott maradnak a földön, mint ahogyan az elesettek, vagy sebesültek a csatag térenMíg a fronton megy a munka, megjelennek! Gibraltárban összeütközésektől tartanak A zsidókat gyanúsítják a gaSaci villamosmüvek felrobbantásával Az aratási frontról
