Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-26 / 220. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 szeptember 26. <3esti telefon $ Csáki/ István gróf külügyminiszter nyilatkozott a Giornale d’Italia budapesti tudósítója előtt. Az új európai kialakulásról szólva Csákv István gróf hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja az Olaszországgal és Németországgal való hagyományos barátság politikáját azzal az ernyedetlen hűséggel, amely a magyar népet jellemzi A hűség egy bank hitelleveléhez hasonlítható — mondotta a miniszter, — amelynek kifizetését bármely pillanatban követelni lehet. Magyarország, miután néprajzi és területi szempontból megnövekedett, most hozzáláthat a belső felépítés munkájához, az új Európa szellemének és amaz igazságos elveknek megfelelően, amelyeket ezeréves múltja során mindenkor vallott- Az olasz tudósító ezután megkérdezte Csáky István gróf külügyminisztert, hogy milyen lehetőségelvet lát arra, hogy Magyarország tekintély ural mi alapokon fejlődjék tovább ? A külügyminiszter a következőképen válaszolt: — Ebben a vonatkozásban első feladatunk megszabadítani a magyar gondolkodásmódot lés a magyar intézményeket mindattól, ami idegen és amit a magyar nép tömegei nem1 tudnának magukévá tenni. A magyar faji) vonatkozások megfelelő szintézisében kell feloldanunk azt a dualizmust, amely a mai magyar embert jellemzi- E dualizmus egyrészről az újabban importált egyénieskedő álkritikai szellemben nyilvánul meg, másrészt viszont megvan minden magyar emberben a kollektív fegyelem szükségességének felismerése, a magyar nép ősi harci szelleme és közismert kötelességtudása. Az 1818. évi alkotmányt, amely a belga alkotmány mintájára készült, meg kell tisztítanunk azoktól az elemektől, amelyek ellentétben álianalc Magyar- ország történelmi hagyományaival és vissza kell térnünk a magyar történelem hősi hagyományaihoz és civilizációnk eredetéhez'. Természetesen szem előtt tartjuk Olaszországban és Németországban elért eredményeket. A reformokat, amelyeket bevezetünk, saját gondolkodásmódunk, társadalmi viszonyaink, életfelfogásunk és szokásaink szerint fogjuk alkalmazni és az a törekvés fog bennünket vezetni, hogy tartós sikert érjünk el és kialakítsuk a modern alapokon megszervezett Magyarország állandó arculatát. A magyar és román bizottság közölt folyamatban lévő tárgyalásokról szólva Csáky István gróf a következőket mondotta : — Mindkét országnak érdeke, hogy tevékeny és igazi együttműködés jöjjön létre közöttük- (MTI). kísérelték, hogy Északnyugat-Németországon átrepülve megtámadják a birodalom fővárosát. Légvédelmünk heves tüzelése azonban megakadályozta a támadókat, hogy bombáikat célozva dobhassák le Egy kórházat és néhány lakóházat találtak el. A tüzeket gyorsan ártalmatlanná tette a biztonsági és segédszolgálat. Az ellenség kedden elvesztett légi harcban 18 gépet, légvédelmünk pedig két gépet lőtt Berogszásx. szeptember hó A máskor ilyentájban már hangos szőlőhegyek felől most nem hallik semmi zaj, némaság lepi be a szőlőhegyeket, nem szedik a csemegeszőlőt. Emlékezet óta nem sújtotta az időjárás eny- nyire a beregi szőlőtermő vidéket, mint az idén. Még soha nem volt olyan gyenge termés, hogy valamennyi csemegeszőlőt nem tudtak volna messzi vidékre elszállítani és most a peronoszpóra, az esőzés következtében maga a szőlővidék központja — Beregszász — is idegen szőlőre szorul. Normális termés esetén százötven vagon szőlőt szállítanak innen el és most nem termett annyi, amennyi a Nem mindennapi eset játszódott le minap | a szatmári városházán. Sztán András jelent- » kezelt a városparancsnokságnál és kérte, hogy keltsék őt életre, mert az anyakönyv adatai szerint ő jelenleg halott, még pedig ez év júliusa óta. Ez a bejelentés bővebb magyarázatna szorult. Előadta Sztán, hogy két évvel ezelőtt Bukarestbe utazott, ahol nagyon megteLszi- helett a románoknak, mert csakhamar ottfog- ták1 katonának és eldugták valahova olyan helyre, ahol nemcsak, hogy nem lehetett rátalálni, hanem még hírt sem adhatott magáról. Miután otthon jóidéig semmi hírt sem hallottak róla, eltűnését jelentették a rendőrségnek, amely azután nyomban meg is indította a nyomozást, csak az a kár, hogy különösebb eredmény nélkülMár regen belenyugodott családja Sztán eltűnésébe, amikor ez év júliusában a Számos le. — Négy gépünk nem tért vissza. MŐlders és Galland őrnagyok lelőtték a 40- ellenséges gépel. A Prien sorhajóhadnagy által legutóbbi portyázása során elsűlyesztett ellenséges hajór tér 45.130 tonnára emelkedett. Ezzel Prien hadnagy — a Boyal Oak angol csatahajó el- sűlyeszLésén kívül — 151-400 tonnányi ellenséges kereskedelmi hajóteret sűlyesztett el. Ezekkel az eredményekkel az összes búvárnaszád parancsnok fölött áll. (MTI). helyi szükségletre elég volna. A katasztrofális termés különösen a kis termelőket sújtja, mert ezek piaci árakon szokták terméseiket kicsiben eladni és a télire való bevásárlásaikat ebből eszközük, adósságaikat ebből törlesztik, viszont a szüreti bevételt a jövő évi munkáltatásra teszik el. Mindez azonban most elmarad és a szüreti kilátások is a lehető legrosszabbak- Ez idén némák maradnak a beregi szőlőhegyok. Vidám szüreti nóta helyett szomorú sóhajok lepik el a tg,jat. Akárcsak Zala megye dimbes- dombos vidékén ismeretlen férfi holt te stet vétett partra, amelynek személyazonosságát nem tudták megállapítani Éjjen ezért közszemlére tették ki, hátha valaki mégis tudna valami útbaigazítást adni. És csodák-csodája, Sztán Andrásaié felismerte benne régen eltűnt férjét, sőt m» több, az öregebbik Sziámié is édes fiára ismert, midőn meglátta. Semmi kétség ezekután a valóság iránt, tehát el kell temetni- Úgy is tettek, majd jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, aminek végső következménye az lett hogy az anyakönyvben bizony felvették Sztár uramat a halottak sorába. Jobban mondva ez lett volna, ha most nem jelentkezik, hogy megcáfolja ezt az adatot. így azután bizonyos változtatást kell eszközölni és legfeljebb csak »tiszteletbeli c halottként szerepelhet ezentúl. Akár Zalában, Seregben is gyenge az idei szőlőtermés A halott élővé nyilvánítását kéri balatoni levél IGEN TISZTELT SZERKESZTŐ UR ! A krónika a gyönyörű Badacsony vidékről emberemlékezet óta olyat nem mutatott, mint amilyent most mutat a szemlélődő felé- A gazdasági élet minden ágazata érzi a mostoha idők járását. A hatvanas évek országos fagykára csak »kismiska« az idei károkhoz, mert akkor csak a gabonatermésben okozott károkat, most pedig minden termény : gabona, kapások, szőlők, takarmány félék érzik a csapásokat. Valamikor januárt nevezték a kalendárium^ csinálok »vízöntő ’havának«, most az egész esztendőt vízöntő évnek nevezhetnék el a' ka- 1 end ári u mosok ! Mert nemcsak az égi csat- tornái öntötték a vizet, hanem a föld is bő- ven^ adta a vadvizeket. A krumplit most úgy halásszák ki a vízből, a. rendek és boglyák vízben állanak. A kukorica csak csodával tud beérni- A szőlőket mintha leforrázták volna, csupaszon, vörösódő levelekkel siralmas képet mutatnak. Fürtöt alig lehet látni rajtuk. Szüret nem lesz, talán csak bilingórezés minden 40—50-ik tőkén MosL igazán szomorúan érezhetjük a szent- őstváni éneket: »búval harmatoznak szomorú mezeink«. így már meg lehet érteni, miért áll készen a köbölykuti iskola két év óta berendezetlenül s tanító nélkül s miért volt eredménytelen a nemestördemici esperesplébános minden fáradozása, segítsége- Ami ha nem jön, Lalán a jövő századig ez lesz ennek az iskolának a sorsa, mert az ottani lakosság harca magáért a létért vívott küzdelemben merül ki. Azt is meg lebet ezekből érteni, miért torpant meg a tavasszal olyan sok reménységgel megindult mozgalom Badacsony gyönyörű érdekességének, a Ranolder keresztnek — olt fent a 450 m magasban — renoválásáért s villamos kivilágításáért az idei Szent Kereszt fe 1 m agas z la 1 La tása ii nne pére • Nemcsak minden reménységünket és terményeinket ragadta el a víz, de jó sok jószándékainkat és álmainkat. A vízöntő éve mindent elvitt, csak a sok gondot hagyta meg nekünk. Látják és érzik is a gazdák a »helyzetet« s meghajtott derékkal, homlokukon a nagy kérdőjellel járják a gondok útját- Mi lesz ennek a vége ? A szomorú gondok csendfét nem élénkíti a leállóit autók tülkölése, a megritkított vonatok sípolása s a búcsú járók éneke a sümegi kegy helyre Mária névnapját köszönteni. Nem a vallásos kegyelet meglazulása, a»penzl- lelenség« apasztotta le a búcsúsok sorait is, mert hiába a búcsú járáshoz is pénz leéli a jószándék mellé, mert a búcsúsátrak se adnak ingyen semmit, elemózsiát pedig nem vihetnek magukkal, mert — otthon sincs. De azért, ha nem is olyan számban, mint máskor, megjárták a búcsú rögös útját, ha az alámosott gödrös utak miatt nagy kerülőivel is. Badacsony vidékének helyzetképéhez tartozik még, hogy a sorozatos felhőszakadások miatt az áradások Kisapátiban az iskola körül hatalmas gödröt ástak s Szent István napján a község gyér lakosságának megfeszített munkájára volt szükség, hogy az Iskolát megmentsék a beomláslól. Sötét ez a helyzetkép, nem csoda, ha a lakosság aggodalommal néz a jövő elé, amit növel az, hogy rövidesen a nemesgulácsi bánya is leáll és sok ember kereset nélkül marad, amit a szőlőmunka sem tud majd kipótolni, meri nem is tudom elgondolni, miből munkáltatják meg szőlőjüket a gazdák. A1 köves káli bánya napi 5 pengő keresettel még valami jót ígér azért, hogy oda eljuthasson1 egy gulácsi munkásfiú 145 pengő megtakarított pénzén vett biciklijén. Mulatja,, milyen nagy népünkben a munkakészség, csak legyen arra alkalom. Bizony jobb sorsot érdemelne ez a nép- De talán ez is majd csak megjön,, csak ne veszítsük el bizalmunkat Istenben- Majd csak átsegít vízöntő évének minden baján mindnyájunk közös Atyja. Ez a remény táplálja Badacsony vallásos népét is. Ne legyünk kisbilűek ! 1910 szeptember hó. Németh János,
