Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-26 / 220. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 szeptember 26. <3esti telefon $ Csáki/ István gróf külügyminiszter nyilat­kozott a Giornale d’Italia budapesti tudósí­tója előtt. Az új európai kialakulásról szólva Csákv István gróf hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország folytatja az Olaszországgal és Né­metországgal való hagyományos barátság po­litikáját azzal az ernyedetlen hűséggel, amely a magyar népet jellemzi A hűség egy bank hitelleveléhez hasonlítható — mondotta a mi­niszter, — amelynek kifizetését bármely pil­lanatban követelni lehet. Magyarország, mi­után néprajzi és területi szempontból megnö­vekedett, most hozzáláthat a belső felépítés munkájához, az új Európa szellemének és amaz igazságos elveknek megfelelően, ame­lyeket ezeréves múltja során mindenkor val­lott- Az olasz tudósító ezután megkérdezte Csáky István gróf külügyminisztert, hogy mi­lyen lehetőségelvet lát arra, hogy Magyaror­szág tekintély ural mi alapokon fejlődjék to­vább ? A külügyminiszter a következőképen válaszolt: — Ebben a vonatkozásban első feladatunk megszabadítani a magyar gondolkodásmódot lés a magyar intézményeket mindattól, ami idegen és amit a magyar nép tömegei nem1 tudnának magukévá tenni. A magyar faji) vonatkozások megfelelő szintézisében kell fel­oldanunk azt a dualizmust, amely a mai ma­gyar embert jellemzi- E dualizmus egyrész­ről az újabban importált egyénieskedő álkri­tikai szellemben nyilvánul meg, másrészt vi­szont megvan minden magyar emberben a kollektív fegyelem szükségességének felisme­rése, a magyar nép ősi harci szelleme és közismert kötelességtudása. Az 1818. évi al­kotmányt, amely a belga alkotmány mintájára készült, meg kell tisztítanunk azoktól az ele­mektől, amelyek ellentétben álianalc Magyar- ország történelmi hagyományaival és vissza kell térnünk a magyar történelem hősi ha­gyományaihoz és civilizációnk eredetéhez'. Természetesen szem előtt tartjuk Olaszország­ban és Németországban elért eredményeket. A reformokat, amelyeket bevezetünk, saját gon­dolkodásmódunk, társadalmi viszonyaink, életfelfogásunk és szokásaink szerint fogjuk alkalmazni és az a törekvés fog bennünket vezetni, hogy tartós sikert érjünk el és ki­alakítsuk a modern alapokon megszervezett Magyarország állandó arculatát. A magyar és román bizottság közölt folya­matban lévő tárgyalásokról szólva Csáky Ist­ván gróf a következőket mondotta : — Mind­két országnak érdeke, hogy tevékeny és igazi együttműködés jöjjön létre közöttük- (MTI). kísérelték, hogy Északnyugat-Németországon átrepülve megtámadják a birodalom főváro­sát. Légvédelmünk heves tüzelése azonban megakadályozta a támadókat, hogy bombái­kat célozva dobhassák le Egy kórházat és néhány lakóházat találtak el. A tüzeket gyor­san ártalmatlanná tette a biztonsági és segéd­szolgálat. Az ellenség kedden elvesztett légi harcban 18 gépet, légvédelmünk pedig két gépet lőtt Berogszásx. szeptember hó A máskor ilyen­tájban már hangos szőlőhegyek felől most nem hallik semmi zaj, némaság lepi be a szőlőhegyeket, nem szedik a csemegeszőlőt. Emlékezet óta nem sújtotta az időjárás eny- nyire a beregi szőlőtermő vidéket, mint az idén. Még soha nem volt olyan gyenge ter­més, hogy valamennyi csemegeszőlőt nem tud­tak volna messzi vidékre elszállítani és most a peronoszpóra, az esőzés következtében maga a szőlővidék központja — Beregszász — is idegen szőlőre szorul. Normális termés ese­tén százötven vagon szőlőt szállítanak innen el és most nem termett annyi, amennyi a Nem mindennapi eset játszódott le minap | a szatmári városházán. Sztán András jelent- » kezelt a városparancsnokságnál és kérte, hogy keltsék őt életre, mert az anyakönyv adatai szerint ő jelenleg halott, még pedig ez év júliusa óta. Ez a bejelentés bővebb magyarázatna szo­rult. Előadta Sztán, hogy két évvel ezelőtt Bukarestbe utazott, ahol nagyon megteLszi- helett a románoknak, mert csakhamar ottfog- ták1 katonának és eldugták valahova olyan helyre, ahol nemcsak, hogy nem lehetett rátalálni, hanem még hírt sem adhatott magá­ról. Miután otthon jóidéig semmi hírt sem hallottak róla, eltűnését jelentették a rend­őrségnek, amely azután nyomban meg is in­dította a nyomozást, csak az a kár, hogy különösebb eredmény nélkül­Már regen belenyugodott családja Sztán eltűnésébe, amikor ez év júliusában a Számos le. — Négy gépünk nem tért vissza. MŐlders és Galland őrnagyok lelőtték a 40- ellenséges gépel. A Prien sorhajóhadnagy által legutóbbi portyázása során elsűlyesztett ellenséges hajór tér 45.130 tonnára emelkedett. Ezzel Prien hadnagy — a Boyal Oak angol csatahajó el- sűlyeszLésén kívül — 151-400 tonnányi el­lenséges kereskedelmi hajóteret sűlyesztett el. Ezekkel az eredményekkel az összes búvár­naszád parancsnok fölött áll. (MTI). helyi szükségletre elég volna. A katasztrofális termés különösen a kis termelőket sújtja, mert ezek piaci árakon szokták terméseiket kicsiben eladni és a té­lire való bevásárlásaikat ebből eszközük, adós­ságaikat ebből törlesztik, viszont a szüreti bevételt a jövő évi munkáltatásra teszik el. Mindez azonban most elmarad és a szüreti ki­látások is a lehető legrosszabbak- Ez idén némák maradnak a beregi szőlőhegyok. Vi­dám szüreti nóta helyett szomorú sóhajok le­pik el a tg,jat. Akárcsak Zala megye dimbes- dombos vidékén ismeretlen férfi holt te stet vétett partra, amely­nek személyazonosságát nem tudták megálla­pítani Éjjen ezért közszemlére tették ki, hátha valaki mégis tudna valami útbaigazí­tást adni. És csodák-csodája, Sztán Andrásaié fel­ismerte benne régen eltűnt férjét, sőt m» több, az öregebbik Sziámié is édes fiára is­mert, midőn meglátta. Semmi kétség ezekután a valóság iránt, tehát el kell temetni- Úgy is tettek, majd jegyzőkönyvet vettek fel az eset­ről, aminek végső következménye az lett hogy az anyakönyvben bizony felvették Sztár uramat a halottak sorába. Jobban mondva ez lett volna, ha most nem jelentkezik, hogy megcáfolja ezt az adatot. így azután bizo­nyos változtatást kell eszközölni és legfeljebb csak »tiszteletbeli c halottként szerepelhet ezentúl. Akár Zalában, Seregben is gyenge az idei szőlőtermés A halott élővé nyilvánítását kéri balatoni levél IGEN TISZTELT SZERKESZTŐ UR ! A krónika a gyönyörű Badacsony vidékről emberemlékezet óta olyat nem mutatott, mint amilyent most mutat a szemlélődő felé- A gazdasági élet minden ágazata érzi a mostoha idők járását. A hatvanas évek országos fagy­kára csak »kismiska« az idei károkhoz, mert akkor csak a gabonatermésben okozott ká­rokat, most pedig minden termény : gabona, kapások, szőlők, takarmány félék érzik a csa­pásokat. Valamikor januárt nevezték a kalendárium^ csinálok »vízöntő ’havának«, most az egész esztendőt vízöntő évnek nevezhetnék el a' ka- 1 end ári u mosok ! Mert nemcsak az égi csat- tornái öntötték a vizet, hanem a föld is bő- ven^ adta a vadvizeket. A krumplit most úgy halásszák ki a vízből, a. rendek és boglyák vízben állanak. A kukorica csak csodával tud beérni- A szőlőket mintha leforrázták volna, csupaszon, vörösódő levelekkel siralmas ké­pet mutatnak. Fürtöt alig lehet látni rajtuk. Szüret nem lesz, talán csak bilingórezés min­den 40—50-ik tőkén MosL igazán szomorúan érezhetjük a szent- őstváni éneket: »búval harmatoznak szomo­rú mezeink«. így már meg lehet érteni, mi­ért áll készen a köbölykuti iskola két év óta berendezetlenül s tanító nélkül s miért volt eredménytelen a nemestördemici esperesplé­bános minden fáradozása, segítsége- Ami ha nem jön, Lalán a jövő századig ez lesz ennek az iskolának a sorsa, mert az ottani lakosság harca magáért a létért vívott küzdelemben merül ki. Azt is meg lebet ezekből érteni, miért tor­pant meg a tavasszal olyan sok reménység­gel megindult mozgalom Badacsony gyönyö­rű érdekességének, a Ranolder keresztnek — olt fent a 450 m magasban — renoválásáért s villamos kivilágításáért az idei Szent Kereszt fe 1 m agas z la 1 La tása ii nne pére • Nemcsak minden reménységünket és ter­ményeinket ragadta el a víz, de jó sok jószán­dékainkat és álmainkat. A vízöntő éve min­dent elvitt, csak a sok gondot hagyta meg nekünk. Látják és érzik is a gazdák a »hely­zetet« s meghajtott derékkal, homlokukon a nagy kérdőjellel járják a gondok útját- Mi lesz ennek a vége ? A szomorú gondok csendfét nem élénkíti a leállóit autók tülkölése, a megritkított vo­natok sípolása s a búcsú járók éneke a sü­megi kegy helyre Mária névnapját köszönteni. Nem a vallásos kegyelet meglazulása, a»penzl- lelenség« apasztotta le a búcsúsok sorait is, mert hiába a búcsú járáshoz is pénz leéli a jószándék mellé, mert a búcsúsátrak se ad­nak ingyen semmit, elemózsiát pedig nem vihetnek magukkal, mert — otthon sincs. De azért, ha nem is olyan számban, mint más­kor, megjárták a búcsú rögös útját, ha az alámosott gödrös utak miatt nagy kerülői­vel is. Badacsony vidékének helyzetképéhez tar­tozik még, hogy a sorozatos felhőszakadások miatt az áradások Kisapátiban az iskola kö­rül hatalmas gödröt ástak s Szent István napján a község gyér lakosságának megfeszí­tett munkájára volt szükség, hogy az Iskolát megmentsék a beomláslól. Sötét ez a helyzetkép, nem csoda, ha a lakosság aggodalommal néz a jövő elé, amit növel az, hogy rövidesen a nemesgulácsi bá­nya is leáll és sok ember kereset nélkül ma­rad, amit a szőlőmunka sem tud majd kipó­tolni, meri nem is tudom elgondolni, miből munkáltatják meg szőlőjüket a gazdák. A1 köves káli bánya napi 5 pengő keresettel még valami jót ígér azért, hogy oda eljuthasson1 egy gulácsi munkásfiú 145 pengő megtakarí­tott pénzén vett biciklijén. Mulatja,, milyen nagy népünkben a munkakészség, csak legyen arra alkalom. Bizony jobb sorsot érdemelne ez a nép- De talán ez is majd csak megjön,, csak ne veszítsük el bizalmunkat Istenben- Majd csak átsegít vízöntő évének minden ba­ján mindnyájunk közös Atyja. Ez a remény táplálja Badacsony vallásos népét is. Ne legyünk kisbilűek ! 1910 szeptember hó. Németh János,

Next

/
Thumbnails
Contents