Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-23 / 217. szám
XXIII évfolyam. 217. szám. 1910. -szeptember 23. HÉTFŐ, Ára 8 fillér Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : 128. A C S Á D Y KÁROLY Előfizetés : egy hóra L50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Poslatakarékpénztári csekkszámla : 49-368. A rémai találkozó ííjabb nagy feladatok előtt Az országgyarapodás művelődéspolilikai szempontból is hatalmas, nagy feladat elé állít benn ünkel. A magyar kormány e tekint étkén is haladéktalanul hozzákezdett a gondosan előkészített, alaposan átgondolt munkához, amely kész programúi szerint építi visz- sza az anyaország egészébe a felszabadult er- . délyi részeket. Az előkészítés, a programra beállítása Hóm an Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, a tudós történész érdeme, munkája. A bevonuló honvédcsapatokat nyomon követi a magyar kultúra, amely a Partiamban és Északerdélyben visszaállítja régi jogaiba az európai szellemet. Hóman Bálint kultuszminiszter már az első napokban körutat tett a felszabadult területeken s az egyházak és közigazgatás vezetőivel alaposan átbeszélte a felmerülő problémákat s gyors intézkedésekkel tette lehetővé, hogy haladéktalanul megkezdődjék a tanítás a felszabadult területeken, A nemzeti társadalom, büszkén és megnyugvással vette tudomásul, hogy a kolozsvári egyetem már a közeli hetekben megkezdi áldásos működését. Erdély és Ivolozs- ^ vár mindig a magyar kultúra egyik legerősebb fellegvára volt s természetes, hogy a Ferenc József Tudományegyetem, amely 22 évvel ezelőtt kapott meleg otthont Szegeden, most visszatér az ősi városba. Visszatér iáként, hogy ezzel nem éri károsodás Szegedet, a nagy magyar Alföldet, mert hiszen a kultuszminiszter e kérdésben tett első nyilatkozata is hangoztatta, hogy nagy alföldi metropolisunk nem marad egyetem nélkül. A kultuszminiszter erdélyi körútia során tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a kormányzat a legnagyobb megértéssel és áldozatkészséggel építi újjá és magyarrá Erdély nagy múltú iskolakultúráját. Mindenesetre igyekezni fogok, — mondotta Hóman Bálint — az iskolahálózat átvétele alkalmával nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati irányú gazdasági igényeket is kielégíteni. A magyar kultuszminisztérium, amikor átveszi a hazatért területeken az oktatás legfőbb irányítását, értékeli Erdély ősi kollégiumainak, pedagógiai intézményeinek nagy értékét, nem-' ze Ing velő érdemeit, de emellett gondoskodik az állami iskolák fejlesztéséről is. Természetesen komoly feladatot, jelent az iskolai oktatás terén a nemzetiségi kérdés is- A magyar kormány e vonatkozásban már világosan és határozottan körvonalazta álláspontját, kész és európai nívón tartott programmal oldja meg hát ezt a kérdést is. A magyar állam a nemzetiségi kérdésben — hirdette Hóman Bálint nagyváradi nyilatkozatában — nem a megtorlás, hanem iá megértés álláspontjára helyezkedett és ezért művelődéspolitikai téren is igyekezni fogunk előmozdítani, hogy biztosítsuk a nem magyar anyanyelvű polgároknak a velünk váló békés együttélést. : Nagy jelentőségű az az intézkedés, amely gondoskodik az egységes, olcsó tankönyvek rendszeresítéséről, leként lehetővé téve a gazdaságilag gyengébb néprétegek ifjúságának kellő iskoláztatását. Nemzeti kultúránk új, páratlan, lendületű fejlődését is jelenti Erdély felszabadulása s a megnagyobbodott ország együttes erővel, egységes szellemben irányított munkája minden bizonnyal meghozza a maga nagy és szép eredményeit. | Az olasz lapok vasárnap is vezércikkekben foglalkoztak a római találkozó jelentőségével. Valamennyi olasz lap hangoztatja, hogy a német-olasz megbeszélések röuicle- men éreztetni fogják hatásukat egész Európában. A Popolo d’Italia szerint a római döntések következményei elsősorban a katonai helyzetben fognak megmutatkozni. A Duce lapja szerint ugyanis Rómában mindenekelőtt a háború folytatására vonatkozóan hoztak nagy- jelentőségű döntéseket. A római találkozón résztvett olasz és német politikusok az olasz lapok jelentései szerint rendkívüli mértékben meg vannak elégedve a Rómában elért eredményekkel. A Giornude d’Italia szerint sohasem hittek még annyira a A Magyar Tűzharcos Szövetség zalaegerszegi főcsoportja Erdély visszatérése alkalmából vasárnap délelőtt fél 11-kor a levente (volt ZTE) pályán ünnepi közgyűlést tartott a közönség nagy érdeklődése mellett. A Hiszekegy elmondása után Jakabffy Antal, a főcsoport elnöke megnyitót mondott, amelyben arról szólott, hogy igazságot nyertünk legfájóbb sebünkre, s ez az igazság szétrobbantóLla a trianoni igazságtalanságnak egy újabb határát. Újra egyesülhettünk elszakított erdélyi testvéreinkkel. Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmár, Máramarossziget, Beszterce, Marosvásárhely és a Székelyföld újra a mienk és újra szabad ott ia magyar s ha Isten és mi is úgy akarjuk, ezen a földön többé oláh bocskor nem tapossa a magyar életet. Köszönetét mondott Istennek kegyelméért s hálatelt szívvel emlékezett meg a kormányzóról, a baráti nagyhatalmak vezéreiről, a kormányférfiakról s derék honvédségünkről. De — fejezte be beszédét — szomorú szívvel) gondolunk azokra a szegény testvéreinkre, akik még tovább is kénytelenek tűrni a megszállás keserűségeit. De, amint kormányzó urunk is mondotta kolozsvári beszédében: őrt állunk. Ezek a szavak mindent megmondanak. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Zsiclá Sándor dr. országgyűlési képviselő mondotta el ünnepi beszédét. Azzal a melegséggé, rajongással szólt Erdélyről, amellyel az ember csak szólhat szülőföldjéről. Jelenvolt a bevonulásoknál, szemtanúja volt annak a leírhatatlan lelkesedésnek, amit honvédőink és kormányzónk megjelenése robbantott ki a tőlünk huszonkét évig élszakítottun élő,oláh járomban sinylődő testvéreinkből.. Majd utalt a vármegye közgyűlésén elmondott ünnepi beszédének egyes szakaszaira. Az egybegyűllek óriási lelkesedéssel fogadlengelyhalalmak háborús győzelmében, mint épen most a római tanácskozások utánA délkeleteurópai probléma egyébként is* inét az érdeklődés előterébe kerül- Az olasz lapok bejelentik, hogy a még megoldatlan délkeleteurópai problémákat a tengelyhatab mák rövidesen meg fogják oldaniVirginio Gayda Dobrudzsának Bulgáriához való visszatérése alkalmával írt vezércikkében kitért a salzburgi, müncheni, berlini tanácskozásokra, a bécsi döntőbírósági ítéletre és hangoztatja, elmúlt már annak az ideje, amidőn a brit politika ágensei szabadon garázdái ko dha t lak Délkelé teuró p ábanSerrano Sunner spanyol belügyminiszter, a jövő hét szerdáján érkezik meg az olasz fővárosba. Utána Móra János, gimnáziumi fanar szavalta el hatásosan Petőfi : Két ország ölelkezése című költeményét, amelynek úgyszólván minden sorát tomboló tetszésnyilvánítás kísérte. Különösen ezek a sorok értek el nagy hatást : Jöhetsz most már, jöhetsz vihar, Nem rettegjük már haragod; Két ország eggyé olvadóit, Kétélű kard lett a magyar, Mely jobbra is vág, balra is vág És jobbra-balra majd érzik csapását. Végül Jakabffy Antal elnök a kormányzónál gyűjtési mozgalmában való. részvételre hívta föl baj társait. A budai vár melegszívű nagyasszonya újra megjelent közöttünk — mondotta — kérő szavával simogatja a lelkeket, kezében gyűjtőpersely, amit odatart azok elé, akiknek van. Erdélyért gyűjt, azért az Erdélyért, amelyé volt huszonkét esztendő alatt minden szívdobbanásunk, azért az Erdélyért, amelyet huszonkét esztendőn keresztül imáinkba foglaltunk, azért az Erdélyért, amelyért életünket és vérünket is készek lettünk volna feláldozni. Ezután elénekelték a Himnuszt s a dísz- gyűlés befejeződött. Este 8 órakor vacsora volt a Bődey vendéglőben- Németh József a kormányzóra mondott felköszöntőt, Zsidó Sándor dr. ünnepeltette Erdélyt és a kolozsvári ünnepségről beszélt. Hevesi Ferenc hadnagy Zsidó Sándort, mint Erdély szülöttjét köszöntötte, Mészáros Emil pedig búcsúzott a baj társaktól, mert Marosvásárhelyre helyezték átA zalaegerszegi tűzharcosok diszgyűEés keretében ünnepelték / Erdély visszatérését ták Erdély szülöttének gyújtó beszédét.
