Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-20 / 215. szám

XXIII évfolyam. 215. szám.

1910 szeptember 20. PÉNTEK.

Aca 8 fillér

Megjelenik hétköznaponként délután- Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő :

ACSÁDY KÁROLY

Előfizetés : egy hóra 150, negyedévre 4 R, Hirdetések díjszabás szerint. ^Postntakarélqjénztár^sekkszáml^^^^OK^

Az új idő

Déldobrudzsa

visszatér az anyaországhoz

Bulgária boldogan üdvözli ősi országrészét

A Magyar Távirati Iroda jelend : Déldobrudzsa legelsősorban átadandó területsávjárói az éjjel visszavonták a román csapatokat és a bolgár hadsereg Popov tábornok, a várnai helyőrség parancsnokának vezényletével megkezdi a bevonulást. A la- losság lázasan készül a fogadtatásra. A román csapatok fokozatos kivonulása és ezzel párhuzamosan a bolgár haderő bevonulása szeptember 30 án fejeződik be. A világ minden tájáról üdvözlő táviratok özönével keresik fel ez alkalomból a bolgár kormányt. Igen sok államfő közvetlenül fejezi ki szerencsekivánatát a bolgárok népszerű cárjának.

A szófiai Mir cimű lap szerint a Déldobrudzsából költöző románok a házakat megrongálják. A crajovai szerződés szerint a román kormány köteles ezeket a károkat megtéríteni.

Egy, a honvédekkel együtt menetelő magyar újságíró írja :

Reggel át akartam menni Szovátára vonaton. Korán ébredtem, a Nyárád, az érő szilváskertek bőse hamar nyílásra biztatta szemem a hajnalban. Ránéztem az órára, láttam, van még elég idő a vonat indulásáig. A régi óra lomhán neszeit a falon, mély lélegzéssel szívtam be az erdélyi július hajnalának állatát, olyan volt, mintha meg is mosakodott volna virágszirmokkal. Aztán lassan öltözködni kezdtem, volt még egy jó félórám.

Leültem a terített asztalhoz, bátyáin is előkerült az udvarról, mondtam neki reggeli- zés közben, hogy most inár sietek, mert nem sok időm van a vonat indulásáig.

— Ami azt illeti, eléig időd van, mert délután két órakor indul a vonat innen — mondta csendesen.

— Hát nem hét óra negyvenkor ? — kérdeztem megütközve.

— Igén, de az már elment.

— Miért? — kérdeztem az órára mutatva.

— Csakhogy ez az óra magyarul jár, a vonatokat pedig keleteurópai idő szerint indítják, — magyarázta.

Végül megértettem, hogy az ő órája a falon középeurópai időt mutat, viszont itt a keleteurópai időszámítás érvényes', vagyis egy órával előbb jár, * mint nálunk- Kissé nehezteltem az ügy 'miatt, mondtam, hogy ez olyan bogaras dolog. Bátyám mosolygott. Majd komoly lett és kijelentette, hogy ő azt az egy órát, amivel Kelet-Európa előbbre jár, hozzászámítja a dolgaihoz, de az óráját nem) bántja. Most már kényelmesebben beszélgethettünk az időről, erről a rejtelmes valamiről és Kelet-Eu’rópáról, amely nem1 kevésbé titokzatos. Lassanként tisztázódott köztünk annak a mély szakadéknak értelme, amelyet az egy órai különbség árkolt Erdély és az Anyaország között- Ebben az első pillanatban jelentéktelennek és gyerekesnek tetsző körülményben, hogy bátyám nem volt hajlandó óráját a hivatalos keleteurópai időszámításhoz igazíteni, mély és kérlelhetetlen tiltakozás volt az egész uralom szellemisége ellen- Benne volt ebben a több mint ezeresztendős széjcelv kultúra finnyás belső elzárkózása mindazzal szemben, amit a keleteurópai fogalom iaiatt rájuk akartak kényszeríteni és 'megismerlek. Jelzése annak, hogy meny- műre idegen tőlük ez az életszemlélet, amelynek szellemiségét a bizánci-szláv kultúra táplálja, kormányzásának módszereit és ütemlát pedig a moszkovita és török hűbéres vajdák hagyományai uraljákA megmaradás a középeurópai időszámítás mellett belülről állandó jeladása volt nemcsak! az osztatlan hazának, hanem kifejezője annak, hogy az örök és megbonthatatlan az Európához való tartozás, ahol nemcsak az időt mérik másként, hanem az élet dobbanása, színe, íze is egészen másfajta. Más eszmék1, dalok és vágyak dobogtatják a szíveket és töltik el a lelkeket. Ebből a rejtőzködőén egyszerű néma órajelenetből értettem meg valójában a Nyárád melletti faluban két esztendővel ezelőtt, hogy Erdélyben nincsen és nem' is lehet immár idegen hódítás. A fajta rejtelmes' csukott kehely, amely csak önmagától nyílik ki, hogy befogadjon valamit, ami

Bulgária ezzel rendkívül fontos területét kapja vissza huszonhárom esztendő múltán. Nemcsak a Fekete-tengeren szélesül meg a partvidéke, hanem hosszabb Dunaparthoz is jut s ezzel stratégiailag is megerősödik- A legfontosabb nyereség azonban természetesen a termő vidékben és a túlnyomóan bolgár- többségű lakosságban rejlik. Ez mindennél fontosabb a testvér bolgár népnek. Épen úgy, mint Magyarország, Bulgária is elsősorban, néprajzi igazságokra és tagadhatatlan történelmi jogokra lámaszkőtiotl a crajovai tárgyalásokon. A hosszas huzavona után végre

Érdekes leirat érkezett az iparügyi minisztertől a polgármesterhez. A miniszter — — amim ‘a leirat mondja — a jelentésekből megállapította, hogy az elmúlt év politikai eseményei, a mérnökhiány és legtöbb város anyagi körülményei nem tették lehetővé azt, hogy a városrendezési előmunkálatok olyan ütemben haladjanak előre, amellyel a törvényhozó számolt akkor, amikor az általános rendezési tervek elkészítésének határidejét 1938. február 1-től számított hat évben állapította meg.

Tekintettel arra, hogy ezek a nehézségek még ma is fönnállanak, felhívja a miniszter az alábbiakra a figyelmet:

Ebben a naptári évben a városrendezési előmunkálatok, illetően az általános rendezési terv két részletének végérvényes megállapítását szükségesnek tartja, nehogy azok hiáidegen, de csak annyit, amennyire belsőleg szüksége van. A többi elől pedig elzárkózik £s a jelenség minél hangosabb és erőszakosabb1, annál inkább. Ha nem egyezik az alaphang, a rilmus, akkor hiába a legkeményebb kényszer, vagy a legnagyobb jóakarat is, legfelérvényesüllek is ezek a szempontok s így, Románia déli szomszédjával is barátságosabb légkört teremthet (meg a jövőben- A széthullott Balkánszövetség! foglya ismét szabadi s Bulgária tevékeny neszt vehet ezentúl egy egészséges dunai politikában.

A magyar közvélemény örömmel üdvözli a bolgár-román kérdés megoldását, hiszen ez is egyik láncszeme a délkeleteurópai kérdés líjjárendeziésének, azonkívül a magyar és a bolgár nép között a rokoinszenv nem (mai ke- kelű- A páriskörnyéki békék sárkányának) újabb feje hullott ezzel porba.

nyában, vagy az amúgy is lecsökkentett építési kedv szenvedjen, vagy az következzék be, hogy a közeljövő építkezései a helyes városrendezésnek később útjában álljanak. Az első feladat a városi útvonal hálózatának végleges kijelölése a városrendezési tervben alapul veendő szélességi méretek és az útszint magasságára vonatkozó adatok megadásával. A második feladat a város beépítésére szánt területén a beépítési módok végleges megállapítása. Szükség esetén szakértőket kérhet a város.

Ugyancsak az év folyamán megoldandó kérdés az 1940- évi december 31-i népszámlálás előkészítése is, evégből jelent meg április 23-án rendelet, amely a névtelen utcák és számozatlan, vagy rendszertelenül számozott házak kiküszöbölésére tartalmaz utasításokat.

jebb csak vékony festék lészen az idegen szellemiség, amelyet a szabadság első zápora elmos.

Rejtelmes folyamat ez, titka az időnek, vérnek. Balgán erőtlen ezzel szemben a hivatalos időszámítás.

A városrendezési munkálatok legsürgősebb részleteiről kapott rendeletét a polgármester