Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-19 / 214. szám
XXIII évfolyam. 21 í. szám. / Apa 8 fillér 1910 szeptember 19. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4- Telefon 128. PO A C LITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : SÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Poslatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. Az olaszok Egyiptomban megtörték az angol ellenállást Bevették az afrikai Maginot vonalat Az olasz főhadiszállás jelenti: Az olasz csapatok folytatták villámgyors előnyomulásukat. Ez a diadalmas előnyomulás szinte egyedül áll a gyarmati háború történelmében ; a fekeíeinges hadosztályok négy napig tartó küzdelem után több mint száz kilométert haladtak légvonalban. Óriási lelkesedés füti az Egyiptom területén küzdő olasz csapatokat. Minden egyes négyzetkilométert csak irtózatos küzdelmek árén szereznek meg, a két kitünően felszerelt hadsereg között ugyanolyan nagy ütközetek játszódnak le, mint pár hónappal ezelőtt Németország és Franciaország között. Közismertek az egyiptomi angol hadsereg adatai, köztük az a tény is, hogy Solium előtt olyan erőditmény- övek húzódnak, amelyek modernségükben, felszerelésükben nem marannak el a Maginot vonal mögött. Az erődítmény vonalak áttörése egyébként rendkívül nehéz feladat elé állította az olasz hadsereget, üraziani tábornagy vezérkara azonban villámgyorsan átvágott a betonerőditmények hosszú során jelenti még az olasz főhadiszállás : Lisszabonban partratették egy angol személyszállító gőzös hajótöröttjeit. Az 5800 tonnás gőzöst egyik tengeralattjárónk sülyesz- tette el az Atlanti óceánon. M.T.L Zrínyi álma Ma gyár or sz á g k o mi á nyzójának kolozs y á r i beszéde sokáig fog visszhangozni minden ma- .gyár lelkében. A kormányzói Szavakból mindenekelőtt mégéreztük annak a megrendít- heteilen Iliinek, acélos akaratnak sugárzását, | amely Horthy Miklós szívét több, mint húsz j éven át betöltötte,, amely a leg'esüggesztőbb órákban is erőt adott neki, hogy példát adhasson a csonka határokon innen és Lűl élő magyaroknak, mikép kell hinni, türelemmel várni, összeszorított ajkakkal dolgozniBoldogan mondhatjuk, hogy a magyarság szerepe ma nem az, ami volt annyiszor történelme során: vérző csaták és küzdelmek olyan időkben, amikor Európa más népei békében dolgozhatlak civilizációjuk és kultúrájuk felvirágoztatásán. A sors különös kedvezése, hogy Magyarország most a béke szigete. A magyar népnek most nem kell vérez- nie, pusztulnia, fogynia, hanem számban megnövekedve megy a lósí thatja mindazt, amiért Pázmány prédikált, Zrínyi küzdött, amiről Petőfi. Arany és Ady álmodott A magyarság osztályrészéül jutott békés munka áldásaiban részt akarunk juttatni idegennyelvű honfitársainknak. Époly úri felfogást, époly lovaglás magatartást akarunk velük szemben tanúsítani, mint őseink, akiknek nemzetiségi, politikáját találóan jellemezte a kormányzói beszéd e szavakkal : »Hozzánk beszivároglak idegen nemzetiségek, hol, mert ellenség elől kellett menekülniük, hol, mert itt reméltek boldogulást. Őseink nemcsak hogy befogadták őkét, hanem minden szabadságot is megadlak nekik. Elnyomatásukról ebben a hazában nem panaszkodhatott joggal senki « E mondatban megnyilvánuló szentistváni gondolat az, amelytől a magyarság sohasem tán- torodott el és amelyhez minden keserves tapasztalat után is ragaszkodik. A szentistváni gondolat tanításain kívül a közös föld és a közös múlt köt minket .össze a románsággal. A hazai románság ez alapon kifejlesztheti népbérlékeit, hagyományait, gondolkodásmódja sajátosságait és összekapcsolhatja mindeme tulajdonságait a magyarság értékeivel és szolgálhatja a Duiiamedenoe rendjének alappillérét: a magyar hivatásgondolatot, amelyről Teleki miniszterelnök beszélt, amely nemcsak magyar, dunai, de európai gondolat is. A románság nem új szerepre vállalkozik, amikor megértve a helyzet adottságait, elfogadja. a magyarság jobbját és felszólítását, hogy ilt közös munkára vállalkozzék. »Mindenki vegye ki a részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert laki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk' is« — mondotta a kormányzó és ebből iá nyílt magyar beszédből, mindannyian várjuk, a románság le fogja vonni a maga számára jövő életének konzekvenciáit. A közelmúlt nagy történelmi leckéi meg kellett, hogy tanítsák a román népet arra, hogy sem a magyar, sem a román nem vetheti le dunarne- dencei elhelyezkedésének, egymásraulal tságá- nak kikerülhetetlen feladatait. E feladatok magaslatán a termékeny és gyümölcsöző együttélés korszaka kezdődhet a bécsi döntés után. A szomszédos vasvármeg'yei Salkö vés kútnak borzalmas szenzációja van. Az történi, hogy Globics Dénes salköveskuti gazdálkodó hir- telenül elhalt és mivelhogy* a hatósági tisztiorvosnak, Szüts Ottó dr.-nak gyanús volt az eset, Globics Dénes holttestének vegyvizsgálatát rendelte el. A vegyvizsgálat meglepő 'eredményre vezeteti. Kiderült ugyanis, hogy a gazda arzénes gyilkosság áldozata lett. Az acsádi csendőrőrs azonnal megindította a nyomozást és elfogta Buus Mihályné sziilc- Globics Máriát,'az elhalt gazdálkodó leányát Irtózatos vallomás A vallomás meglepő volt. Buusné a vallomása során elmondotta, hogy nem csak ez az egy ilyen rémes bűntett terheli a lelkét Évekkel ezelőtt, még édesanyja életében került a bűn útjára. A gyilkosság ötlete először anyjának az agyában fogamzott meg,, aki már akkor el akarta tenni láb alól jaz öreg Glo- bicsot, akivel igen rossz házastársi viszonyban léit. Ezért az öreg Globicsné mérget szerzett, amely a gyilkos nő állítása szerint bölénymag, rézgálic, keményítő és arzén keveréke volt. Az öreg Globicsné azonban, aki saját férjét akarta meggyilkolni, nem vette észre, hogy tulajdonképen önmagának ásta meg a sírját. Leánya ugyanis úgy \^elte, hogy ha az öregek1 meghalnak, őreá marad egyedül a 7000 öles föld- Ezért először anyját akarla eltenni láb alól. Erre hamarosan meg is született az alkalom. Másnapra, hogy laz öregasszony beszerezte a mérget, szüretet tartottak, amikor Buusné könnyen beadta anyjának a mérget. A következő nap az öregasszony meg is hall. Halála nem keltett feltűnést a faluban, mert beteges, öreg asszony volt, akinek hirtelen halálát is természetesnek találtákA második gyilkosság Az első sikeren felbuzdulva Buusné egyik régi haragosára vétette ki a hálóját Steffen István salköveskuti gazda is szálka volt a szemében és vele is rövidesen végezni akart. Neki is mérget kevert az ételbe, Stefiéi* szívós teste azonban megbirkózott a méreggel. Nem halt bele a mérgezésbe, de eszét vesztette tőle, úgyhogy csak hosszú orvosi kezelés és gondos ápolás után kapta vissza egészségiét. A rosszul sikerült gyilkossági kísérlet gondolkodóba ejtette Buusnét s egyben óvatosságra is intette, mert a Steiler eset óta a faluban is elkezdődött a sugdolódzás- Hosszú ideig várt tehát Buusné arra; hogy apját eltegye láb alól. Most azonban, úgy látszik, elérkezettnek tartotta erre az időt. Az öreg Globitsnak napnap után keverte ételébe-italába a mérget, míg az idős gazdát egy napon holtan találták a lakásánA bestia rajtaveszt A salkövesküli bestia azonban ezúttal rajtavesztett. Halmágyi Géza dr. körorvos a halotti szemle alkalmával gyanús tüneteket ész- jlielt a holttestein s ezért nyomban jelentette az esetet a tiszti orvosnak. Megadták a temetési Arzénes gyilkosság Vasmegyében Apját és anyját ölte meg egy elvetemült asszony
